Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-02-20 / 7. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 10Í1 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai- I AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. U30 E 16th Street. New York. N.Y. 10003 -----------------------------------------------------------------------------------^ A magyarok is vágynak a “zöldbe” A település mindig a társadalmi ranglétrán való elhelyezkedés kifejezője volt. Senki sem téveszti össze a Váci utca környékét a Váci útéval, vagy az 5-ik Avenue-t all -edikkel. Viszont a társadalmi fel- emelkedésre és a lakóhely megváltoztatására sehol P sem volt, illetve van, olyan , mértékben lehetőség, mint Amerikában. A századforduló táján South Norwalkba érkező magyarok a vasút környékén telepedtek le. Akkor az volt a legszegényebbek ... számára elérhető része a városnak, az újonnan érkezettek települése. Ma már csak a száz éves református templom őrzi ott az alapítók emlékét. A környéken most is a város legszegényebb rétege él. de ezek nem Magyar- országról. vagy Kelet-Eu- rópából jöttek, hanem Afrikából és Dél-Ameri- kából származnak. Ugyanez ismétlődött Amerika számos városában, New Brunswickban, Cleve- landban, McKeesportban, South Bendben és a többi ipari településen, ahol az első magyar közösségek megalakultak. Talán katasztrófa távolította el az eredeti telepeseket? Dehogy is, a gyarapodás, a társadalmi emelkedés volt az ok! A- mint egy kicsit megszedték magukat, sorsuk jobbra fordulása nekik is meghozta azt, amit az "american dream" ígért. A nyugalmas, kertes, zöldövezetben épült családi házat, a velejáró garázzsal, autóval, háztartási felszereléssel. Elköltöztek a városok szegény negyedeiből. Ugyaznezt tette az amerikaiak nagy többsége, különösen a második világháború után, amikor a leszerelt katonáknak adott kedvezményes kölcsön ezt tömegek számára is lehetőAz urbanizált területek jelenlegi kiterjedése vé tette. Létrejöttek a ma már a lakosság nagyobb részét magába foglaló kert, illetve peremvárosok, kialakult a "suburb". Valószínűleg kevesen tudják, hogy ezt a jelenséget magyarul agglomeráció néven ismerik. Mert ugyanez a folyamat egyre nagyobb mértékben elindult Magyarország nagyobb városai, különösen Budapest környékén is. Már a 70-80-as években elkezdődött a vidéki nyaralók építése, aztán a rendszerváltozás után a tömeges kiköltözés. A 1.8 milliós létszámú Budapest lakossága az elmúlt tíz évben több mint kétszázezerrel csökkent. Ebből a hetvennyolc települést magában foglaló 640 ezer lakosnak otthont adó övezet, az "agglomeráció" nyolcvanezret fogadott be. A kiköltözésre, a zöldterületbe vágyódás mellett, - a lakosság csaknem minden rétege számára elérhetővé váló gépkocsi adta meg a lehetőséget. Ahogy Amerikában, úgy Magyar- országon is az autó elterjedése teszi lehetővé a peremvárosok, a "suburb" fejlesztését. Akik a városok, sokszor zsúfolt, központjából kiköltöztek két közbenső területet hagytak maguk mögött. A városAz urbanizált területek várható kiterjedése összehangolt fejlesztési és rendezési szabályozás nélkül Forrás: Köniyizettudományt Központ, 2001 , széli, ma már nagyjából elhagyott ipari részt, a "rozsdaövezetet" és a külvárosokat. Az a hely, ahol letelepedtek, azelőtt nagyjából mezőgazdasági terület volt. közművek nélkül. Vállalniuk kellett tehát a terület parcellázása mellett a közművek, utak kiépítésének költségét is. Ez kezdetben magasabb fejlesztési, később magasabb fenntartási kötelezettséggel jár. Ezzel egyidejűleg vállalni kell a napi 2-3 órás ingázást, a forgalmi dugókat. Kiszámíthatóan a vidék levegőjének várható szennyezettségét is. Ez a települési tipus végül annak a természetközeli életformának az elromlásával járhat, amit az emberek a városokon kívül szerettek volna megtalálni. A kistelepülések önkormányzatai meglehetősen nagy döntési szabadságot élveznek és gyakran egymással versenyeznek a még meglévő zöldterületek beépítésében. A leírt jelenség Magyarországon talán még szabályozható lenne, ha erre meglenne a politikai éleslátás és akarat. Amerikában ma már a - keleti és délnyugati parton a folyamat nagyjából befejeződött. A keleti parton létrejött az a települési forma, amit William Gibson Tel: (212) 254-0397 Fax : (212) 254-1584 Irak ugye súlyos válságba sodorta a NATO-t A NATO eddig egyik legsúlyosabb válságába sodródott az Irakkal kapcsolatos háborús tervek miatt. Schröder német i kancellár szerint világtörténelmi pillanathoz érkeztünk. A három európai tagállam vétója egy háborút előkészítő kérdésben megmutatta a pontot, ameddig Franciaország és Németország szerint Amerika elmehet, amikor az új, egypólusú világrendben mozgásterét próbálgatja Fokozott készültség Washingtonban és New Yorkban WASHINGTON D.C. Washington és New York környékén légelháritó rakétákkal és lokátorral felszerelt katonai járművek cirkálnak, a levegőben pedig vadászgépek és harci helikopterek járőröznek éjjel-neppel azt követően, hogy fokozott terrorista veszély miatt a hatóságok emelték a riadókészűltség szintjét. BAMA (Boston-Atlanta Metropolitan Axis) néven említ a szakirodalomban. A nyugati parton a sokmilliós Los Angeles és környéke ugyancsak egy véget nem érő agglomerációs szőnyeget képez. Egy metropolis, amely a kertváros ígéretére épült, de már a szétesés állapotába jutott. A múlt őszi választás során a szavazók arról döntöttek, hogy a város közepén lévő völgy, a San Fernando Valley, 1,35 millió lakosa kiváljon és önálló egységet alkosson. A régi városközpontok megsinylik a tehetősebb rétegek eltávozását. Egyre több az üresedő üzlet, iroda. ugyanakkor az emberek jórésze még ott is automobil közlekedést választja, ahol a tömegközlekedés kielégítő lenne. Ez aztán ördögi kört indít be: kevesebben utaznak buszon, villamoson, földalattin igy a veszteséges vállalat csökkenti a forgalmat és emeli az árat. New Yorkban a Metroline most fogja eldönteni az áremelés nagyságát. Budapesten a főváros közlekedésének 38 százalékát képezi a főleg egyszemélyes személyautó forgalom. Ez naponta 350 ezer autóutat jelent! Végül az egész településrendszer, úgy tűnik, nem az emberek, hanem a gépkocsik jólétét hívatott szolgálni. A közü- letek többet költenek utakra és parkolásra, mint e- gészségvédelemre. A kertvárosok tervezésének gyakorlata messzemenően megváltozott a- zóta, amikor a 20-ik század elején Angliában megszületett az elképzelés. Akkor az volt a szempont, hogy minden lakóegység öt percnyi gyalogtávolságra megtalálja a legszükségesebb szolgáltatásokat: az iskolát, az óvodát, az élelmiszerüzletet, rendőrőrsöt. orvosi rendelőt. Ez nem a mai amerikai suburb jellemzője. Sajnos úgy látszik, hogy a magyar agglomeráció sem ebben az irányban fejlődik. Ugyanakkor több amerikai városközpontban és a lepusztult budapesti városrészek némelyikében is megindult egy egészséges fejlesztési folyamat. A meglevő közmüvek, az infrastruktúra jobb kihasználása és a városközpontok új éltre keltése üdvözlendő. Remélhetőleg kialakul egy egészéges e- gyensúly a városi és peremvárosi életfomra kö- . zött, amely nemcsak az autó, de az emberek számára is kedvező lesz. Papp László
