Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-30 / 4. szám
Thursday, Jan. 30, 2003 Amerikai Magyar Szó 3. Tájékoztató A Magyar Köztársaság New York-i Főkonzulátusa tájékoztatja ügyfeleit, hogy a konzuli ügyfélfogadó helyiség felújítása miatt 2003. február 10-vel kezdődően, körülbelül 10 napig a konzuli ügyfélfogadás szünetel. Kérjük, hogy ebben az időszakban csak rendkívül sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügy ekben keressék fel személyesen fökonzulátusunkat, amelynek időpontját szíveskedjenek előzetesen a 212-752-0669 telefonszámon egyeztetni. A telefonos ügyfélszolgálat és a postai ügyintézés változatlanul az ügyfelek rendelkezésére áll. Helyesbítés Az újság 2003. Január 16-i számának 3. oldalán tévesen jelent meg az a budapesti keltezésű hir, miszerint 2003 január elsejével kezdődően vízumkényszer lépett volna életbe Jugoszláviával és Ukrajnával szemben. Jelenleg az Ukrajnába vagy Jugoszláviába utazó magyar állampolgárok, valamint a Magyarországra utazó ukrán vagy jugoszláv állampolgárok az eddig érvényben lévő szabályok szerint léphetnek be és tartózkodhatnak a másik ország területén. Amennyiben ezek a szabályok megváltoznak, erről állampolgáraink és minden érintett számára előzetesen tájékoztatásjelenik meg. A Magyar Köztársaság Főkonzulátusa Egy éves a New York-i Kulturális Központ Január 21 -én a Magyar Konzulátus nagytermében összegyűlt közönség előtt ismertette Márton András igazgató a 2001 novemberében alapított Kulturális Központ munkáját. Ez a legfiatalabb a Magyar Köztársaság 16 külföldi intézete között. (Most készítik elő a 17-ik megnyitását Brüsszelben) Egy előre ez az egy etlen olyan kulturális központ, amely csupán "virtuális" alapon székház és önálló szervezet nélkül működik. Munkája lényegében támogatásban, összeköttetések teremtésében merül ki. Szerény anyagi lehetőségei ellenére így is nagyon sikeresnek mondható évet tud maga mögött. Ezalatt számos rendezvényt segített megvalósítani és terjeszteni Amerikában, amelyet 50.000 ember élvezett. A jövőben a Magyar Kultúrális Központ a magyar kultúra megismertetését, magyar előadó és képzőművészek bemutatását és kiadványok támogatását tűzi ki célul Amerikában. Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194'7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál. New York. Klára Bittó Boldog, New Jersey, Pál Deák, New York, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károiy Nagy, New Brunswick, László Papp. New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $40.- 1/2 Year $20.- Canada $45.- Hungary & other forcing Countries $45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar S/.Ó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Csicsery-Rónay István Es Horvátország ? “Igenis, álljunk az élére a Horvátországnak az Európai Unióba való mielőbbi felvételét szolgáló mozgalomnak.” Különös vakfolt homályosba el látásunkat, a nemzetközi közösségét és a miénket egyaránt. Íme a tizenhárom új Európai Unió-tagjelölt, de Horvátország nincs köztük. Románia. Bulgária és (a már tag) Görögország csupa keleti otodox nép. igen. de nem a nyugati keresztény Horvátország. Szlovákia, amelynek ma is legerősebb pártja élén Meciar áll. igen. de a Tudjmanját már rég eltemető Horvátország nem. Magy arország, az 1000 óta nyugati keresztény ország igen. de az 1200 év óta nyugati keresztény s 900 éven át előbbi társországa. Horvátország nem. Szlovénia miért lehetett jelölt? És mi milyen jogon fordítunk hátat volt ikernépünknek? Talán a rossz emlékű Jellasics miatt? Nos. a horvátok egyik utolsó (magyar) bánjuk. Khuen- Hédervárv Károly kormányzását ma is "tatárjárás"-ként emlegetik. Ma arról papolunk, hogy a magyar külpolitika három fő célkitűzésének egyike a helyes szomszédságpolitika. Nos. Horvátország nemcsak szomszédunk, de összekötő kapocs is számunkra a nyugati latin világ felé. Ahogy mindig az is volt. Fussuk át a kapcsolatunkat és keletkezésének történetét Tomiszláv horvát fejedelem (910-928) a dalmát tengertől a Száváig terjedő horvát hercegséget örökös királysággá alakította át. Horvátország igy lett Európa első tartós és életképes szláv állama. A XI. század elején Szent István és Péter segítette a horvát királyokat Velencével szemben a Dalmácia megtartásáért vívott - harcokban. Ez volt a bevezetése a magyar-horvát államjogi kapcsolatoknak. Zvonimir király Szent László nővérét vette feleségül, s . amikor ő meghalt. Szent László Zvonimir özvegyének és a legtekintélyesebb horvát pártnak hívására elfoglalta Horvátország-ot. Az ország egyedül aligha állhatott volna Bizánc nyomásának ellen. Kálmán király 1102-ben bevonult a horvát fővárosba; nem hóditóként, hanem az ország örökös királyaként. Kálmán jogait a pápa is elismerte. Ekkor kötötték meg az úgynevezett Pacta Conventát a két ország között, amelynek eredetijét nem ismerik ugyan, de a- melyről Stipe Mesic. a jelenlegi horvát államfő azt mondta: '“Ha annak idején nincs a Pacta Conventa. feltételezem, hogy a horvátok kivesztek volna erről a tájról. Az egyezmény adott lehetőséget mindkét nemzet felerősödésére és megmaradására ebben a térségben. az itteni történelmi kereszt utakon." A magyar-horvát együttélés további története nem fér egy cikk keretébe. Csak néhány jelentősebb momentumát szeretném felvillantani. Janus Pannoniust. első nagy - bár latinul iróköltőnket a horvátok is magukénak tekintik, hisz Szlavóniában. Csezmicén született. Egyik legnagyobb államférfink horvát volt. Fráter György, aki meg- , szerv ezte az erdélyi államot, de Bécs éppen akkor gyil- koltatta meg. amikor Erdély és a királyi Magyarország egyesítésének terv én dolgozott. Zrínyi Miklósnak, a horvát bánnak. Szigetvár hősének apja-anyja horvát volt. de Magyarországot “dulcis patria"-jának. édes hazájának tartotta. Amikor Muraközt I. Ferdinánd a birtokába adta, a Zrínyiek "két hazának fiai" lettek. Az ő dédunokája. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, akinek anyja azonban magyar. Szé- chy Magdolna volt. Testvére. Péter, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik vezetője viszont inkább horvátnak érezte magát. De róla mondta bátyja: Péter jó horvát. tehát jó magyar. Péter lánya volt Zrínyi Ilona. A legtöbbet talán Jellasicsról tudtunk, akit az 1848. március 25-ei zágrábi nemzetgyűlés kiáltott ki horvát bánnak. Bár a horvátok formailag továbbra is fenntartották a Magyarországhoz való kapcsotot, valójában független államot kívántak. Az új bán nem Pozsonyhoz, hanem Bécshez fordult, és annak szolgálatában szervezett hadsereget. A Batthyány miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain magyar részről nagy engedményeket, sőt végső soron beleegyezést kapott Horvátország elválásába is. Ezután indult meg Jellasics serege Magyarország ellen. A folytatást ismerjük. Ezzel kezdődött a két nép rossz, illetve csaknem egy évszázadon át tartó feszült viszonya. Az első világháború után a horvátok kezdeményezték Jugoszlávia megalakulását* Csak amikor a belgrádi parlamentben agyonlőtték vezetőjüket, Stepan Radicot. a parasztpárt vezérét, kerekedett felül a horvátoknál a nagyszerb imperializmustól való elszakadás szilárd akarata. Utóda. Vladko Macek egy perszonáliunió gondolatát vetette fel nekünk, Teleki Pál semlegességi politikája idején. 1941 elején, Macek a zágrábi főkonzulunk útján azt üzente, hogy Jugoszlávia valószínű felbomlása után nem lát más lehetőséget Horvátország számára, mint konföderációt egy független Magyarországgal. Hitler 1941 -ben, Jugoszlávia megtámadása előtt Horthy- nak- Magyarország közreműködése esetére - felajánlotta Horvátország beke- belézét is.A magyar kormány ezt visszautasította, és a horvátoknak megüzente, hogy "teljes mértékben helyesli a horvát törekvéseket szuverenitásuk megszerzésére." Mecekkel a háború utáni amerikai emigrációban sokszor tárgyaltam vele. Mivel a csehek kivételével akkor még minden csatlós államban a parasztság volt többségben, elképzelésünk a felszabadulás utánra egy ezen alapuló kelet-közép-európai konföderáció volt. Az Antall-kormány alatt nyújtott segítség a horváto- kat végleg barátunkká tette. A barátság kiépítésére u- gyan történtek azóta is elszigetelt lépések (például Orbán miniszterelnök látogatása), de szomszédpolitikánkban döntő tettekre van szükség, hogy legalább olyan viszonyt épitsünk ki velük, mint Ausztriával. És igenis, álljunk az élére a Horvátországnak az Európai Unióba való mielőbbi felvételéért..
