Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-06-26 / 25. szám

Thursday, June 26,2003 Amerikai Magyar Szó Jl 3. Nyugaton a helyzet változatlan? folytatás az 1. oldalról felülről, hogy mit sugall a politika, hogy hajlamos-e bármiféle érzelmi kö­zösségre a demokrati­kusan megválasztott ha­tóság a demokráciaellenes szélsőségek bármelyikével, jelen esetben a szélső- jobboldallal, mert ez van nyomulóban. (...) A nemzet nevében napjaiban Európán belül a legtöbben talán a volt Jugoszláviában öltek. Ebben azok a hi­básak, akik azt a rög­eszmét, hogy 'egy állam egy nemzet' újra a zász­lójukra írták. A reális ál­lamok többnemzetiségűek. Aki területeket saját szuve­renitása alá von, az szá­míthat a multinacionális, multietnikus állam prob­lémáira. Az 'egy állam egy nemzet' gondolatából ke­gyetlenségek, kilengések, elűzések, tömegsírok kelet­keznek. A problémának csak egy politikai meg­oldása van: az autonómiák messzemenő kifejlesztése, a szuverenitás, nemzetiségi tekintetben is, demok­ratikus megosztása." Nagy megelégedéssel ol­vashatjuk Konrád György fejtegetését a többnemze­tiségű államok "egy állam egy nemzet" elmélete alap­ján elkövetett bűneiről. A javasolt "autonómiák mesz- szemenő kifejlesztése" mint megoldás, szíves fogadta- tában részesülne az egész magyar nemzet részéről. Ha van befolyása, miért ne lenne, hiszen van baloldali rokonelvűség a mai magyar- országi kormányzatnál, és a humanista demokrata nyu­gati hatalmaknál, akkor el­indíthatná szülőhazája, nem­zete érdekében azt a politikai mozgalmat, amit egyetlen politikai megoldásként je­lölt: a környező országok magyarsága részére messze­menő autonómiák kiépítése. Mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem­zetközi politika minden ár­nyalata, országon belül és a nagyhatalmi nagyvilágban a trianoni elrendezést tartja megfelelőnek. Visszatérve az első bekez­désben kifejezett véle­ményre, John Lukács szerint, helyes lenne, ha Magyar- ország inkább a szom­szédaival, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával kötött szövetségre támasz­kodna. Ez a kívánság, ki­ragadva a tények sötét bok­rából. nagyon is temészetes gondolat, polgári életünkből tudhatjuk, milyen más az élet jó szomszédokkal kö­rülvéve. Nem is mostani ez a gond, velünk van közel egy évszázada. Soha nem lenne késő elkezdeni. Csapó Endre Amerikai Magyar S USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp, president, Attila Micheller, secretary, Sándor Murray, treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Bol­dog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 year $40.- Vi year $20.- \ ­Canada $ 45.- Hungary & other forein Countries $ 45.- Postmaster send address changes to: Amerikai Magyar Szó, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 1003 Tel: 212-254-0397 Fax:212-254-1584 A névvel aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki szer- j kesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a , cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéz- . iratokat nem őrziink meg és nem küldünk vissza. Kell-e nekünk euró? A címben feltett kérdés nem költői, hiszen egyér­telmű válasz adható rá: igen. Akarjuk, nem akar­juk, jön az euró. Az EU-hoz csatlakozó or­szágoknak nincs választási lehetőségük: be kell vezet­niük a közös valutát. Igaz, határidőt nem szabott meg Brüsszel. Ellentétben tehát az EU-tag Nagy-Britán- niával vagy Svédországgal, a jövő májusban belépő tizek legfeljebb azon mor­fondírozhatnak, mikor is ad­ják fel saját pénzüket. A pénzügyi unió gondolata természetesen szervesen il­leszkedik a közös piac fej­lődési menetébe. A tőke, a munkaerő és az áruk szabad mozgására épülő nemzet­államok közössége csak akkor tud versenyekre kelni a világ többi erő­központjával - elsősorban az Egyesült Államokkal és Japánnal, de mindinkább Kínával is -, ha minél hatékonyabbá teszi e belső mozgásokat. S ennek egyik eszköze a közös valuta megteremtése, a nemzeti pénzek és az árfolyamok- kockázatok kiiktatása. En­nek azonban előfeltétele volt, hogy a tagok össze­hangolják gazdaságpolitiká­jukat, és nagyjából azonos fejlettségi szintet érjenek el. A következő hónapokban és talán években szinte minden e téma körül forog majd Magyarországon. Alighanem hozzá kell szok­nunk ahhoz, hogy árfo­lyamról, kamatról, növeke­désről, költségvetési hiány­ról hallgassunk meg hosszú előadásokat. S bár a kérdés alapvetően szakmai jellegű, az euró zsebre megy. Mind­nyájunk zsebére. Nem 'mindegy ugyanis, hogy fi­zetésünket, bérünket, nyug­dijunkat hogyan váltják euróra. A tizek befogadásával és az eurótérség kiterjesz­tésével az unió is új, ismeretlen vizekre evez. Nem csoda, hogy még sok kérdés tisztázásra vár, például éppen az, milyen árfolyam lenne elfogadható abban a két évben, amelyet minden új tagnak kötelező várakozással-felkészüléssel kell eltöltenie. Az utóbbi napok magyarországi pénz­ügyi viharai - a forint leértékelése - jól érzé­keltették a bizonytalaságot. A pénzügyminiszternek és a jegybankelnöknek most az a véleménye, hogy mielőbb, akár már jövő májusban be kellene lépni az uniós árfolyam-rendszerbe, amely kísértetiesen hasonlit a je­lenlegi magyarhoz. De hogy mikor jöjjön az euró, arról még nincs hivatalos állás­P°nt Blahó Miklós Tovább gyengült a forint László Csaba és Járai Zsiqmond. Szemmel tartják egymást A Monetáris Tanács j únius 19-én azonnali hatállyal 9.50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatemelés kérdésében egyetértés van a kormány és a jegybank között - hang­súlyozta a jegybankelnök és a pénzügyminiszter. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint a kö­telező tartalékok után fize­tett kamat június 19-i hatállyal 6,57 százalékról 8.75 százalékra emelkedik. A devizabetét fedezete mellett nyújtott projekt­finanszírozó hitelek kamata 9.51 százalék lett, meg­egyezően az állami költ­ségvetés 1991-től finan­szírozó hitelek kamatával. A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint a Mone­táris Tanács arra törekszik, hogy az irányadó kamat megemelése után kialakult magasabb hozamszinttel mérsékelje a kedvezőtlen árfolyamalakulás inflációra gyakorolt hatását. „A tanács ugyanakkor bizik abban, hogy ezzel a kamatszinttel néhány hónapos távlatban elérhető, hogy a forint ár-folyama az inflációs célok méréséhez szükséges szintre erősöd­jön” - áll a közlemény­ben. Londoni befektetési elem­zők szerint a június 19-i 2,00 százlékpontos jegy­banki kamatemelés jó esély- lyel elégséges lesz a forint visszaerősitéséhez, jóllehet a makromutatókkal kapcso­latos alapvető aggályok megmaradnak a piacon. A Reuter elemzői szerint a legfontosabb az, hogy az elemzők elhiszik: a jegy­bank kívánt szintek felé tolja el a forintot, még ak­kor is, ha ennek kama­tokban nagy ára lesz. www.ny69ref.org „ Együtt az Úrért és egymásért! ” A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel hívogat mindenkit a vasárnaponként de. 11 orakor kezdődő Istentiszteletére 344 East 69th Street New York, NY 10021 Telefon: (212) 734-5252 Euróbankjegyeket számolnak egy magyarországi bankban

Next

/
Thumbnails
Contents