Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-06-26 / 25. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai VOL. LVII. No. 25. Thursday, June 26,2003 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Nyugaton a helyzet változatlan? „ Magyarország 1989-ben nem úgy, mint a XVII. század végén, nagyrészt (bár nem egészen) a maga erejéből vívta ki szabadságát. De teljesen független nemzet, akárcsak teljesen autonóm ember, nem létezik. Kérdés tehát, hogy a magyar állam elsősorban az Egyesült Államokra fog-e támaszkodni a jövőben, avagy Európára az úgynevezett Európára. Átmenetileg - hangsúlyozom, átmenetileg. Kelet Európában hasonló a helyzet az 1919-ben fennállthoz: Németország és Oroszország egyaránt visszavonult. Ez az állapot nem lehet tartós. Magyarország éppen ezért jobban tenné, ha inkább a szomszédaival, Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával kötött szövetségre támaszkodna, mintsem egy ’észak-atlantinak’ nevezett szövetségre, esetleg alaszkai vagy hawaii gyalogság megjelenésére Magyarország határai mentén. Ugyanakkor a történelem szerkezete megváltozott, és megváltoztak az államközi viszonyok is. Nem tudhatjuk, mivel jár majd, ha a német vagy orosz hatalom ismét megjelenik Kelet Európában” (John Lukács, Magyar Nemzet 2000. Júlis 8.) Nincs még három éve a fenti megállapításnak, és máris vita tárgya, hogy jó-e az, hogy a magyar állam most az Egyesült Államokra támaszkodik, avagy Európára. Nem három, de még egy félévvel ezelőtt sem volt olyan éles foga ennek a kérdésnek, hogy a kettő közül melyiknek ajánljuk fel hű- | ségünket. A kettő között akkor romlott meg a viszony, amikor Amerika megharagudott Európára, hogy csatlakozott az Irak elleni támadó háborúhoz. Illetve Európa egyik felére haragudott csak meg, mert a másik fele sietett támogatni a tengeren túli hatalmat Európán kívüli katonai vállalkozásában. Ez egyelőre nem sok bajt okozott Európán belül. Érdekes módon azok az országok, amelyek a második világháború után ismét visszavonult Németország és Oroszország között igyekeznek most okosan helyez- i kedni, teljes egyöntetűséggel és gyanútlan bizalommal fogadják a szövetségi tagságot vagy a tagság reményében a katonai részvételt a világ legnagyobb katonai hatalma által vezetett katonai szövetségben, illetve annak háborús vállalkozásában. John Lukács úgy gondolja, hogy ez az állapot nem lehet tartós, vagyis Németország és Oroszország még kitöltheti az ismét létrejött hatalmi vákumot. Ezt a témát valóban érdemes boncolgatni, de máris lehet tenni egy megállapítást: A mai, tehát a második világháború utáni helyzet csak annyiban hasonló az első világháború utáni helyzethez, hogy Németország és Oroszország valóban egyaránt visszavonult. Sok más tekintetben azonban nagyon is eltérő. Az első háború végére Európa hatalmai kimerültek, Németországot megalázták, de a németek tüneményes gyorsasággal rendbetették az ország gazdaságát. Van olyan feltételezés, hogy a huszas években a nyugati hatalmak kebelében egy szocialista-szociáldemokrata, lényegében internacionalista világrendet szándékoztak létrehozni a nemzetközi kereskedelem részére megfelelő garanciákkal, nemzetközi intézményekkel. Egy újabb háborúnak kellett jönnie, ami már nem követte el azt a hibát, mint ahogy a napokban egy a német városok bombázásáról szóló SBS- film egyik megszólalója kifejtette, második alkalommal nem mulasztották el Németország teljes tönkretételét, hogy mégegyszer eszébe se jusson veszélyeztetni a világ rendjét. Ezúttal tehát nem valószínű, hogy Németország megismételné a törekvést az Európa feletti hegemónia megszerzésére. Ennek további biztosítéka, hogy Független Németország nincs többé, a német állam része az Európai Uniónak. Ismét további biztosíték az USA haderők tartós jelenléte. (Most ugyan arról van szó, hogy ezek az erők áttelepülnének Magyarországra.) Mi a helyzet Oroszországgal? Oroszország még ma is a világ második haderejének birtokosa, de a szovjet államszerkezet ösz- szeomlott, gazdasága válságos helyzetben van. Épp olyan válságos helyzetben van, mint a harmincas évek elején. Vákum a mai Európában már nincs. Európa, mint hatalmi tényező, még csak úgynevezett "Európa", amerikai meghatározással most éppen két Európa (régi és új) van. Amerika most haragszik Franciaországra és Németországra. Ami a magyarokat illeti, arról van szó, hogy a magyarok nem loholhatnak, akármelyik idegennel, mert 150 éve minden loholás ellenünk történik. Ma is úgy van, és valaminek nagyon meg kell változni, hogy valamelyikkel nagy odaadással, erőbedobással loholjunk. Vegyük már észre, értsük már meg, hogy nekünk nem osztottak lapot. Nem tudunk felmutatni az elmúlt 150 évben olyan politikai áramlatot, amely ne szembe jött volna velünk, amely felemelt volna, vitt volna minket. Az internacionalizmus politikai sprek- tuma nagyon széles és látszólag ellentmondásos. A baloldali politika világméretben győzelmes. Rajta Elfogadták az EU-alkotmány tervezetét A szokásos koreográfia szerint ért véget az EU jövőjével foglalkozó kon vent 16 hónapos munkája június 20-án Szalonikiben Az EU-himnusz Örömóda diadalmas eléneklésével ünnepelték, hogy (majdnem) mindenki elfogadta az alkotmányos szerződés tervezetének (majdnem) teljes szövegét. . Több kérdés igy nyitva maradt, s egyébként is a döntéseket az októberben kezdődő kormányközi konferenciának kell meghoznia. Ha ez is sikerül, akkor jövő május elején már Magyarország és a többi újonc teljes jogú belépése után - aláírhatják az EU új alkotmányát. Ez persze jogilag nem egy ország alaptörvénye lesz, hanem egy nemzetközi szerződés, illetve valahol a kettő között: a tagállamok szuverenitását nem csorbítja, viszont az összes uniós polgárra vonatkozik majd. Az állam- és kormányfők tanácsának lesz állandó elnöke, de gyenge hatáskörrel, s e testület, az Európai Tanács nem lesz jogalkotó. Lesz közös külügyminiszter, de nem lesz közös külügyminisztérium. Minden tagállamnak lesz egy- egy biztosa az unió kormányában. Jogerőre emelkedik néhány szociális és polgári szabadságjog, igy például a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének tilalma most bekerül a legmagasabb uniós jogszabályba más országgal közösen. Bebizonyosodott, hogy az unió nagyobb országlétszámmal, nyitottabban és demokrati- kusabban is működőképes. Colin Powell: előrelépés történt az izraeli csapatok kivonása ügyében JERUZSÁLEM. Bizonyos előrelépés történt az izraeliek és a palesztinok között az izraeli csapatok kivonása ügyében - mondta Izraelben tárgyló Colin Powell külügyminiszter, aki találkozott Mahmúd Abbász palesztin kormányfővel is. Powell hangsúlyozta Washington le akar csapni azokra, akik az erőszakos cselekményeket támogatják és ezzel akadályozzák a béketerv megvalósítását Raanan Giszin, Sáron minioszterelnök tanácsadója kijelentette: Izrael csak abban az esetben hajlandó katonai akcióinak leállítására, ha a palesztinok leszámolnak a szélsőséges fegyveres csoportokkal kívül nincs mód tartós érvényesülésre. A politikai baloldalnak is szüksége van az aktiv érdeklődést, elkötelezettséget, feldatvállalást felgeijesztő ellenségképre. Konrád György szótárában az extrémizmus a neve a veszélyes magatartásnak. Érdemes követni gondolatmenetét, ami a baloldaliság idealista teón1§3. “Mi az extrémizmus? Minden olyan politikai mozgalom, amely erőszakosan, személyeket támadó célzott gyűlöletbeszéddel lép fel. Extrémizmus az európai humanista demokrácia alapértékeinek a kétségbevonása. (...) Az extrémizmus a demokratikus játékszabályok elvszerű megsértése. (...) Az extrémizmusok a globalizációt ellenséges folyamatnak látják, és szükségük van a rossz mítoszára, amelyben a veszély megtestesül. (...) A kérdés az, hogy mi jön folytatás a 3. oldalon
