Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-06-12 / 23. szám

Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű Amerikai VOL. LVII. No. 23. Thursday, June 12,2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 ISSN 91*4-7»» Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A régiók és autonómiák Európája felé Egy jó etnikai térképen (ami ritkaság) Közép- és Dél-Kelet-Európa sok vidé­ke tarka mozaiknak látszik. Vagyis Európa e tája nem a népek olvasztótégelye, ha­nem egymás mellett, sokféle keverten élő, de önazonos­ságukra, nyelvükre, kultú­rájukra és vallásukra büszke, azon féltékenyen őrködő közösségekből tevődik ösz- sze. Amennyiben valaki erőszakkal próbálja össze- . olvasztani e csoportokat, a mesterségesen létrehozott keverék könnyen felrobban. Az Egyesült Államokkal ellentétben a világ legtöbb államában, sőt városában a különböző etnikumok min­dig ösztönösen is elkülö­nültek, külön negyedekben, előjogokkal felruházott egy­ségekben tömörültek. A régi Magyarországon a szászok­nak, jászoknak, cipszerek- nek, szerbeknek, stb. meg­voltak az önkormányzattal, . külön törvényekkel rendel­kező elkülönült területei. A népmozgások, ki1'ált az ipa­rosodás és az urbanizálódás természetesen együtt járt az önkéntes asszimilációval, de ezt nem szabad összeté­veszteni az erőszakos be- és kitelepítésekkel, az utóbbiak nyomában mindig feszült­ségek támadnak. Európa nyugati és kö­zépső felében a modem nemzetek kialakulása, a nyelvre és az etnikai-nemzeti tudatra épülő lojalitás ural­kodóvá válása a XIX. században lezajlott. A Bal­kánon a folyamat némileg késett, de a XX. század elejére ott is kialakultak az etnikai válaszvonalak, sajnos általában frontvonalak for­májában. A XX. század bal­káni háborúinak az alapvető oka a szerbek és szom­szédjaik küzdelme volt egyes vegyesen lakott terü­letek birtoklásáért. Az 1921 -es j ugoszláv alkotmány valódi föderáció helyett szerb dominanciát, Jeszenszky Géza egyfajta Nagy-Szerbiát te­remtett, még az évszázadok óta fennálló horvát ország­gyűlést, a Szábort is meg­szüntette. A II. világháború után Tito megérezte a királyi Jugoszlávia születési hibáját és orvosolni próbálta azt, de az általa létrehozott auto­nómiák alig különböztek a Szovjetunió területén létező hasonló konstrukcióktól, mi­vel a diktatúrában helyi szin­ten sincs demokrácia, igazi önkormányzat. Ezzel együtt a Vajdaság és Koszovó autonómiája az albánok illetve a magyarok, horvá- tok, szlovákok, ruszinok, stb. számára biztosított bizo­nyos kulturális jogokat. Amikor Milosevics 1989- ben ezt az autonómiát meg­szüntette, ezzel megkon- dította a halálharangot Ju­goszlávia fölött. A szomorú történetek egybehangzóan bizonyítják, hogy a Balkánon és máshol is, a kisebbségeket ma már nem lehet sem asszimilálni, sem elűzni, sem legyilkolni. Élni akarnak őseik földjén, saját szokásaik szerint, saját nyelvükön tanító iskolákba küldve gyermekeiket, önma­guk közül választott vezetők alatt. Ennek intézményes formája a helyi demokrácia, az önkormányzat, görög szó­val az autonómia. Két fő formája és megoldása a területi (kanton, megye vagy tartomány) és a személyi elvű, ahol lakhelyétől füg­getlenül alkot egy szerve­zetet egy közösség, mint az egyházfelekezetek esetében. Sajnos a világ még nem jutott el addig a felismerésig, hogy a nemzeti hagyomá­nyaikhoz ragaszkodó és azt joggal veszélyeztetve érző etnikumokat nem elégítik ki az egyéni jogok, amiknek a betartására nincs is intéz­ményes garancia. Ideje a Balkán szomorú példájából megtanulni, hogy ahogy a diszkrimináció alapja is min­dig egy csoporthoz (azonos származáshoz vagy vallás­hoz) tartozás, ennek ellen­szere is csak a csoportjogok biztosítása lehet. Az Európai Unió már sok évvel ezelőtt rájött, hogy a jövőt nem a centralizált és bürokratikus, a nemzeti sa­játosságokat lenéző kor­mányzás jelenti, hanem a minden szinten érvényesülő helyi demokrácia. Tőlünk nyugatra mára alapelvvé vált az ún. "szubszidiaritás," va­gyis az, hogy minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten, a polgárokhoz közel kell meghozni, a befizetett adókat érzékelhető módon a polgárok javára, az ő dön­téseik alapján kell felhasz­nálni, hogy a falvak, városok és tartományok saját ügyei­ket az általuk választott . képviselők és hatóságok útján tudják közmegelége­désre intézni. A korlátozott önállóság, a belső önrendelkezés előnyeit a jelenlegi európai példák is igazolják. Nyugat-Európá- ban a II. világháború óta a legtöbb ország rátért a de­centralizáció, a hatalom ver­tikális megosztása, alsóbb szintekre vitele útjára. E folyamat vitathatatlanul je­lentős politikai és gazdasági előnyökkel járt: csökkentek a regionális - részben etnikai és történelmi - feszültségek és a belső önállóság birto­kában sok korábban hát­rányos helyzetű térség gazdaságilag fellendült. Belgium flamand területei jelentik az egyik leglát­ványosabb, noha kevéssé ismert példát. 1945 óta Németországban széleskörű jogokkal, önálló parlament­tel és kormánnyal rendel­keznek a tartományok (Lan­der), ez is hozzájárult a Szövetségi Köztársaság gaz­dasági és politikai sikere­ihez. Franco diktatúrája ide­jén a spanyolországi kata­lánok és baszkok még nyel­vüket sem használhatták, A minisztériumokban, főhivatalokban már keresik a meg­takarítható költségeket, bár még nem tudják, miről mon­danak le az elvárt két és fél százalékos kiadáscsökkentés érdekében Happy, healthy László Csaba pénzügyminiszter Járai Zsigmond MNB elnöke Már erősítenék a forintot A kormányfő takarékosságot kér az Országgyűléstől és a Köztársasági Elnöki Hivataltól is BUDAPEST. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank lé­pésével alighanem a vártnál is jobban meggyengítette a forintot, aminek következtében a forint leértékelése után a pénzügyminiszter és a jegybankelnök már aggodalommal beszélt a forint gyengüléséről, s intézkedéseket Ígért visz- szaerősitésére. A magyar valuta június 5-én beült a hullámvasúiba: a devizapiacon már 273 forintot is adtak egy- euróért. New York Times: fejek hullottak Június 5-én lemondott a New York Times főszerkesztője és ügyvezető szerkesztője. Bár Howell Raines és Gerald Boyd távozásáról szóló közlemény nem említi az okokat, az esemény hátterében nyilván a Jayson Blair riporter cikkeiben felfedezett hamisítások és máshonnan átmásolt passzusok miatt egy hónapja kirobbant botrány állt. A két szerkesztő távozásához az újságírók körében roppant nép­szerűtlen vezetési stílusuk is hozzájárult ezért a kormányzat esküdt ellenfelei voltak, de a de­mokratikus fordulat nyo­mán elnyert helyi önállóság jórészt megszüntette a régi ellentéteket, és az állami egységét megőrző Hispánia addig elmaradott tartomá­nyaiban is páratlan fellen­dülés bontakozott ki. Az 1980-as években a két évszázad óta a központosítás fellegvárának számító Fran­ciaország is decentralizálta közigazgatását, s ez is egyre jobban beválik. Megálla­pítható, hogy Európa nyugati felében a különféle szintű önkormányzatok jellemzővé váltak, ezért joggal beszél­hetünk a régiók és autó-, nómiák Európájáról. A magyar határokon kívülre rekesztett magyar közösségek nyolc évtized alatt igen sokat veszítettek létszámban, intézmények­ben, ingatlanokban, gazdasá­gi erőben, szervezettségben. Az autonómia célja a fogyás, a romlás, a kétségbeesés megállítása, a szülőföldön történő maradás és boldo­gulás előmozdítása, vagyis a béke és a nyugalom meg­őrzése. Ez egyaránt szolgálja a többség és a kisebbség érdekeit. folytatás a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents