Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-06-12 / 23. szám
Ára: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű Amerikai VOL. LVII. No. 23. Thursday, June 12,2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 ISSN 91*4-7»» Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A régiók és autonómiák Európája felé Egy jó etnikai térképen (ami ritkaság) Közép- és Dél-Kelet-Európa sok vidéke tarka mozaiknak látszik. Vagyis Európa e tája nem a népek olvasztótégelye, hanem egymás mellett, sokféle keverten élő, de önazonosságukra, nyelvükre, kultúrájukra és vallásukra büszke, azon féltékenyen őrködő közösségekből tevődik ösz- sze. Amennyiben valaki erőszakkal próbálja össze- . olvasztani e csoportokat, a mesterségesen létrehozott keverék könnyen felrobban. Az Egyesült Államokkal ellentétben a világ legtöbb államában, sőt városában a különböző etnikumok mindig ösztönösen is elkülönültek, külön negyedekben, előjogokkal felruházott egységekben tömörültek. A régi Magyarországon a szászoknak, jászoknak, cipszerek- nek, szerbeknek, stb. megvoltak az önkormányzattal, . külön törvényekkel rendelkező elkülönült területei. A népmozgások, ki1'ált az iparosodás és az urbanizálódás természetesen együtt járt az önkéntes asszimilációval, de ezt nem szabad összetéveszteni az erőszakos be- és kitelepítésekkel, az utóbbiak nyomában mindig feszültségek támadnak. Európa nyugati és középső felében a modem nemzetek kialakulása, a nyelvre és az etnikai-nemzeti tudatra épülő lojalitás uralkodóvá válása a XIX. században lezajlott. A Balkánon a folyamat némileg késett, de a XX. század elejére ott is kialakultak az etnikai válaszvonalak, sajnos általában frontvonalak formájában. A XX. század balkáni háborúinak az alapvető oka a szerbek és szomszédjaik küzdelme volt egyes vegyesen lakott területek birtoklásáért. Az 1921 -es j ugoszláv alkotmány valódi föderáció helyett szerb dominanciát, Jeszenszky Géza egyfajta Nagy-Szerbiát teremtett, még az évszázadok óta fennálló horvát országgyűlést, a Szábort is megszüntette. A II. világháború után Tito megérezte a királyi Jugoszlávia születési hibáját és orvosolni próbálta azt, de az általa létrehozott autonómiák alig különböztek a Szovjetunió területén létező hasonló konstrukcióktól, mivel a diktatúrában helyi szinten sincs demokrácia, igazi önkormányzat. Ezzel együtt a Vajdaság és Koszovó autonómiája az albánok illetve a magyarok, horvá- tok, szlovákok, ruszinok, stb. számára biztosított bizonyos kulturális jogokat. Amikor Milosevics 1989- ben ezt az autonómiát megszüntette, ezzel megkon- dította a halálharangot Jugoszlávia fölött. A szomorú történetek egybehangzóan bizonyítják, hogy a Balkánon és máshol is, a kisebbségeket ma már nem lehet sem asszimilálni, sem elűzni, sem legyilkolni. Élni akarnak őseik földjén, saját szokásaik szerint, saját nyelvükön tanító iskolákba küldve gyermekeiket, önmaguk közül választott vezetők alatt. Ennek intézményes formája a helyi demokrácia, az önkormányzat, görög szóval az autonómia. Két fő formája és megoldása a területi (kanton, megye vagy tartomány) és a személyi elvű, ahol lakhelyétől függetlenül alkot egy szervezetet egy közösség, mint az egyházfelekezetek esetében. Sajnos a világ még nem jutott el addig a felismerésig, hogy a nemzeti hagyományaikhoz ragaszkodó és azt joggal veszélyeztetve érző etnikumokat nem elégítik ki az egyéni jogok, amiknek a betartására nincs is intézményes garancia. Ideje a Balkán szomorú példájából megtanulni, hogy ahogy a diszkrimináció alapja is mindig egy csoporthoz (azonos származáshoz vagy valláshoz) tartozás, ennek ellenszere is csak a csoportjogok biztosítása lehet. Az Európai Unió már sok évvel ezelőtt rájött, hogy a jövőt nem a centralizált és bürokratikus, a nemzeti sajátosságokat lenéző kormányzás jelenti, hanem a minden szinten érvényesülő helyi demokrácia. Tőlünk nyugatra mára alapelvvé vált az ún. "szubszidiaritás," vagyis az, hogy minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten, a polgárokhoz közel kell meghozni, a befizetett adókat érzékelhető módon a polgárok javára, az ő döntéseik alapján kell felhasználni, hogy a falvak, városok és tartományok saját ügyeiket az általuk választott . képviselők és hatóságok útján tudják közmegelégedésre intézni. A korlátozott önállóság, a belső önrendelkezés előnyeit a jelenlegi európai példák is igazolják. Nyugat-Európá- ban a II. világháború óta a legtöbb ország rátért a decentralizáció, a hatalom vertikális megosztása, alsóbb szintekre vitele útjára. E folyamat vitathatatlanul jelentős politikai és gazdasági előnyökkel járt: csökkentek a regionális - részben etnikai és történelmi - feszültségek és a belső önállóság birtokában sok korábban hátrányos helyzetű térség gazdaságilag fellendült. Belgium flamand területei jelentik az egyik leglátványosabb, noha kevéssé ismert példát. 1945 óta Németországban széleskörű jogokkal, önálló parlamenttel és kormánnyal rendelkeznek a tartományok (Lander), ez is hozzájárult a Szövetségi Köztársaság gazdasági és politikai sikereihez. Franco diktatúrája idején a spanyolországi katalánok és baszkok még nyelvüket sem használhatták, A minisztériumokban, főhivatalokban már keresik a megtakarítható költségeket, bár még nem tudják, miről mondanak le az elvárt két és fél százalékos kiadáscsökkentés érdekében Happy, healthy László Csaba pénzügyminiszter Járai Zsigmond MNB elnöke Már erősítenék a forintot A kormányfő takarékosságot kér az Országgyűléstől és a Köztársasági Elnöki Hivataltól is BUDAPEST. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank lépésével alighanem a vártnál is jobban meggyengítette a forintot, aminek következtében a forint leértékelése után a pénzügyminiszter és a jegybankelnök már aggodalommal beszélt a forint gyengüléséről, s intézkedéseket Ígért visz- szaerősitésére. A magyar valuta június 5-én beült a hullámvasúiba: a devizapiacon már 273 forintot is adtak egy- euróért. New York Times: fejek hullottak Június 5-én lemondott a New York Times főszerkesztője és ügyvezető szerkesztője. Bár Howell Raines és Gerald Boyd távozásáról szóló közlemény nem említi az okokat, az esemény hátterében nyilván a Jayson Blair riporter cikkeiben felfedezett hamisítások és máshonnan átmásolt passzusok miatt egy hónapja kirobbant botrány állt. A két szerkesztő távozásához az újságírók körében roppant népszerűtlen vezetési stílusuk is hozzájárult ezért a kormányzat esküdt ellenfelei voltak, de a demokratikus fordulat nyomán elnyert helyi önállóság jórészt megszüntette a régi ellentéteket, és az állami egységét megőrző Hispánia addig elmaradott tartományaiban is páratlan fellendülés bontakozott ki. Az 1980-as években a két évszázad óta a központosítás fellegvárának számító Franciaország is decentralizálta közigazgatását, s ez is egyre jobban beválik. Megállapítható, hogy Európa nyugati felében a különféle szintű önkormányzatok jellemzővé váltak, ezért joggal beszélhetünk a régiók és autó-, nómiák Európájáról. A magyar határokon kívülre rekesztett magyar közösségek nyolc évtized alatt igen sokat veszítettek létszámban, intézményekben, ingatlanokban, gazdasági erőben, szervezettségben. Az autonómia célja a fogyás, a romlás, a kétségbeesés megállítása, a szülőföldön történő maradás és boldogulás előmozdítása, vagyis a béke és a nyugalom megőrzése. Ez egyaránt szolgálja a többség és a kisebbség érdekeit. folytatás a 3. oldalon