Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)

2003-05-29 / 21. szám

Thursday, May 29, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. Varga László halálára Múlt heti lapunkban közöltük, hogy Varga László, politikus tragikus körülmények miatt elhunyt. 1910-ben született Budapesten. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán végezte, 1939-ben szerzett diplomát. Korán bekapcsolódott a ke­resztényszocialista mozgalomba. Részt vett az antifasiszta ellenállásban, ezért 1944 őszén a nyilas számonkérő szék letartóztatta. A háború befejezése után Ígéretesen indult politikai pályája. 1945 és 1947 között a Független Kisgazdapárt budapesti törvényhatósági képviselője volt. Majd a Barankovics-féle Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett. Mivel ez a párt sem működhetett sokáig szabadon, Varga László 1948-ban elhagyta Magyarországot és először Svájba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Az emigrációban a keresztény politika híveinek össze­fogását Közi Horváth József szervezte meg, aki már az 1939-es magyar parlamentnek is tagja volt. Ő alapította a Magyar Keresztény Népmozgalom nevű szervezetet. Ezzel egyesült a Barankovics-féle emigráció, igy Varga László is a mozgalom szakembere lett. 1950 júliusában alakult meg New Yorkban a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió, amely a lengyel, a csehszlovák, a litván, a szlovén és a magyar pártokat tömöritette. Az alapitó kongresszus megszervezésében fontos szerepet játszott Varga László Az 1956-os forradalom fordulatot hozott az emigráció életében is. A minden irányzat képviseletére létrehozott Magyar Bizottságnak tagja lett. Nagy figyelemmel kisérte a magyarországi változásokat. Az amerikai kormány a magyarországi fejlemények nyomán 1977 tavaszán elérkezettnek látta az időt arra, hogy mérlegelési tárgyává tegye a korona Magyarországra való visszaszolgáltatását. Döntő szerepe volt a magyar emigráció vezetői véleményének. A kongresszus megfelelő bizottsága 1977 november 9-én hallgatta meg a magyar politikusokat, a korona visszaszolgáltatása mellett foglalt állást Nagy Ferenc, Kovács Imre, Király Béla, és Varga László. A kereszténydemokrata politikus 1989-ben tért haza. Élete az azóta eltelt tizennégy esztendőben sem volt kevésbé változatos és tevékeny, mint korábban. Halála akkor következett be, amikor azon munkálkodott, hogy a kereszténydemokrácia megtalálja a helyét a harmadik köztársaság új pártfejlődési szakaszában. Reménység a reménytelenségben: Vörösmarty Mihály . Támogassa hirdetőinket! Emlékezésünk szűk kere­tében csak életének, köl­tészetének alaphúrjait pen­díthetjük meg: a tragikumot, amelyből erő és szépség, sőt remény árad. Lelki alkata is hajlamos volt a bánatra, de sorsa sem kedvezett neki. Anyagi gondok között töltött iljúkor, megözvegyült, sze­génységgel küszködő édes­anyjának fájó látványa csak kezdete élete nagy belső terheinek. Mert végigkísérte kettős olthatatlan szenve­dély, amely több kínt, mint örömöt adott fiatal éveitől az utolsóig. Egyik végzete a haza szeretetének mély, szemé­lyes átélése. A hazafias gondolkodást apjától és a magyar íróktól szívta ma­gába. Faluhoz kötődő élet­formájuk közel vitte a néphez. János öccse így emlékezik vissza: ". . . a népmondákat, meséket, nótákat különös figyelemmel hallgatta... A kukoricafosz- táskor és szőlőszüretekben nagy élvezettel volt." Az 1830-as évek elején meg­indult nemzeti függetlenségi mozgalmaknak a nép felé fordulására felfigyelt. Élet­hossziglan összekapcsoló­dott lelkében és verseiben a haza és az emberiség ügye. Belevetette magát a nemzeti megújhodás vágyának és munkálásának sodró áram­latába. Negyvenéves korára, a halott nagyokat is meg­előzve, az ország első köl­tőjének számított, akinek szavát leste a nemzet. Az irodalmi közvélemény Kis­faludy Károly halála (1830) után őt tekintette a magyar ■ irodalom vezéregyéniségé­nek Ez a teljes azonosulás a haza ügyével, amelyet mindig az emberiség ösz- szefüggésében szemlélt, nem járhatott kétségek, fájdal- ” mák, hullámzó érzések, nagy letörések nélkül. Rázuhant az ország sanyarú helyzete, a történelmi körülmények ter­he. Állandóan kisértette a nemzethalál látomása. Gyö­törte mindaz, amit nemzeté­ben bajnak, hibának látott. Ő valóban nem volt elfogult népe iránt. A Széchenyi István fellépése nyomán megélénkülő politikai élet, majd az 1832-36-i re­formországgyűlés hatására figyelme egyre inkább a kor Vörösmarty Mihály társadalmi és nemzeti küz­delmeire, a közélet prob­lémáira terelődött. Az 1836- ban írt Szózat fordulópontot jelentett pályáján: a múlt ösztönző példáit idézve buzdított és igyekezett erőt adni a reformküzdelmekhez. A magyarság múltját az egész emberiség története részének tekintette. De - és az a nagy dolog - hazafias költészetének minden bo­rongásán, kétségbeesésén keresztül tör régebben is, később is a nemzet talpra állására lelkesítő erő, és a remény a reménytelen­ségben. A Szózat-ban egy jobb kor reménysége és a nemzet sírjának képe váltja egymást, de a végső ki- csendülés a tántoríthatatlan helytálásra biztat: Áldjon, vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell." Halála előtt, a krími háború idején keletkezett rapszódiája, A vén cigány (1854) a Bach- korszak borzalmai miatti kétségbeesést és vívódást tükrözi. Soraiban vad, tom­boló fájdalom zokog, "Isten sírja reszket a szent honban," de a végén mégis megszó­laltatja a jobb jövő reményét. Hirtelen abbahagyja az eszeveszett, keserű, gondűző mulatozást: "Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, / Lesz még egyszer ünnep a világon." A életét átszövő másik, tragikus érzés a szerelem. Húszéves alig múlt, amikor reménytelen vonzalom tá­madt benne a földbirtokos családnak - amelynél neve- lőskösött - leánya, Etelka iránt. A seb évek múltán is sajog. A lassan kialvó szen­vedély emléke azonban foly­vást termékenyíti költészetét. A tragikum fokozódik: átéli a legnagyobb kietlenséget, a teljes érzelemnélküliséget, ami már maga a halál az életben. "És neked, ki szívkihalva / Élsz magadtól iszonyodva, / Kell-e még halál?" (Az elhaló szere­lem). Negyvenes éveiben új szerelem ejti rabul. A nála 24 évvel fiatalabb Laura iránti ostromló vágyból szépséges költemények szü­letnek. Kétesztendei vára­kozás után elnyeri az adott lány kezét, de híres verse, A merengőhöz, elárulja, hogy a menyasszony] a szívét nem kapta meg: "Hová merült el szép szemed világa? / Mi az, mit kétes távolban keres?" "Sorsom te vagy", vallja Laurához. Az ilyen mély, mindent odaadó érzés ma­gában hordja a beteljesü- letlenséget. Életének ebből a másik végigkísérő tragiumából szü­lettek a magyar szerelmi líra gyönyörű termékei,melyek a lélektárulás és a költői szép­ség erejével ragadnak ma­gasba. Pátkai Róbert Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő__________ J Travel Guide ^>^^1085Raritan Rd„Clark, NJ 07066 L E GnTCG Y 0 B B MAGYAR U~TTz A S I I R ODA NEW J E R SE Y B E N Már40 éve szolgáljuk az AM ERI KAI MAGYARSÁGOT Ha BUDAPESTRE utazik, forduljon.hozzánkbizlommal. ______A legolcsóbb repiiiő jegy áraiNÁLUN K KAPHATÓK______ I Ll El VB LI El G11 IT IAIRI S3 A IS |A IGI rvi o j t..i 3 31-ig $470 -tol + adó , ' unius 1 -tol - 30 -i§^8^0 #^1534.00 -tol + adó HAJÓ UTAZÁSSAL (CRUISE) IS FOGLALKOZUNK! AVILÁG MINDEN TÁJÁRA JUTÁNYOS ÁRAINK VANNAKI AUTÓBÉRLÉS BUDAPESTEN MÁR 175 KORLÁTLAN KILÓMÉTERREL EGY HÉTRE 732- 381-0260 New Jersey területen kívül -1- 800 *, 936 - 8687 GYÓGYFÜRDŐ FOGLALÁSOKAT, LEGOLCSÓBB AUTÓBÉRLÉSEKÉT. VIZŰM H0SSZABITÁS0KAT ÉS KÖZJEGYZŐ HITELESÍTÉSEKET IS INTÉZÜNK MMBENFÉEJE MmTmüTM NÁLUNK KAlPUMTé

Next

/
Thumbnails
Contents