Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-29 / 21. szám
Thursday, May 29, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. Varga László halálára Múlt heti lapunkban közöltük, hogy Varga László, politikus tragikus körülmények miatt elhunyt. 1910-ben született Budapesten. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán végezte, 1939-ben szerzett diplomát. Korán bekapcsolódott a keresztényszocialista mozgalomba. Részt vett az antifasiszta ellenállásban, ezért 1944 őszén a nyilas számonkérő szék letartóztatta. A háború befejezése után Ígéretesen indult politikai pályája. 1945 és 1947 között a Független Kisgazdapárt budapesti törvényhatósági képviselője volt. Majd a Barankovics-féle Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett. Mivel ez a párt sem működhetett sokáig szabadon, Varga László 1948-ban elhagyta Magyarországot és először Svájba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Az emigrációban a keresztény politika híveinek összefogását Közi Horváth József szervezte meg, aki már az 1939-es magyar parlamentnek is tagja volt. Ő alapította a Magyar Keresztény Népmozgalom nevű szervezetet. Ezzel egyesült a Barankovics-féle emigráció, igy Varga László is a mozgalom szakembere lett. 1950 júliusában alakult meg New Yorkban a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió, amely a lengyel, a csehszlovák, a litván, a szlovén és a magyar pártokat tömöritette. Az alapitó kongresszus megszervezésében fontos szerepet játszott Varga László Az 1956-os forradalom fordulatot hozott az emigráció életében is. A minden irányzat képviseletére létrehozott Magyar Bizottságnak tagja lett. Nagy figyelemmel kisérte a magyarországi változásokat. Az amerikai kormány a magyarországi fejlemények nyomán 1977 tavaszán elérkezettnek látta az időt arra, hogy mérlegelési tárgyává tegye a korona Magyarországra való visszaszolgáltatását. Döntő szerepe volt a magyar emigráció vezetői véleményének. A kongresszus megfelelő bizottsága 1977 november 9-én hallgatta meg a magyar politikusokat, a korona visszaszolgáltatása mellett foglalt állást Nagy Ferenc, Kovács Imre, Király Béla, és Varga László. A kereszténydemokrata politikus 1989-ben tért haza. Élete az azóta eltelt tizennégy esztendőben sem volt kevésbé változatos és tevékeny, mint korábban. Halála akkor következett be, amikor azon munkálkodott, hogy a kereszténydemokrácia megtalálja a helyét a harmadik köztársaság új pártfejlődési szakaszában. Reménység a reménytelenségben: Vörösmarty Mihály . Támogassa hirdetőinket! Emlékezésünk szűk keretében csak életének, költészetének alaphúrjait pendíthetjük meg: a tragikumot, amelyből erő és szépség, sőt remény árad. Lelki alkata is hajlamos volt a bánatra, de sorsa sem kedvezett neki. Anyagi gondok között töltött iljúkor, megözvegyült, szegénységgel küszködő édesanyjának fájó látványa csak kezdete élete nagy belső terheinek. Mert végigkísérte kettős olthatatlan szenvedély, amely több kínt, mint örömöt adott fiatal éveitől az utolsóig. Egyik végzete a haza szeretetének mély, személyes átélése. A hazafias gondolkodást apjától és a magyar íróktól szívta magába. Faluhoz kötődő életformájuk közel vitte a néphez. János öccse így emlékezik vissza: ". . . a népmondákat, meséket, nótákat különös figyelemmel hallgatta... A kukoricafosz- táskor és szőlőszüretekben nagy élvezettel volt." Az 1830-as évek elején megindult nemzeti függetlenségi mozgalmaknak a nép felé fordulására felfigyelt. Élethossziglan összekapcsolódott lelkében és verseiben a haza és az emberiség ügye. Belevetette magát a nemzeti megújhodás vágyának és munkálásának sodró áramlatába. Negyvenéves korára, a halott nagyokat is megelőzve, az ország első költőjének számított, akinek szavát leste a nemzet. Az irodalmi közvélemény Kisfaludy Károly halála (1830) után őt tekintette a magyar ■ irodalom vezéregyéniségének Ez a teljes azonosulás a haza ügyével, amelyet mindig az emberiség ösz- szefüggésében szemlélt, nem járhatott kétségek, fájdal- ” mák, hullámzó érzések, nagy letörések nélkül. Rázuhant az ország sanyarú helyzete, a történelmi körülmények terhe. Állandóan kisértette a nemzethalál látomása. Gyötörte mindaz, amit nemzetében bajnak, hibának látott. Ő valóban nem volt elfogult népe iránt. A Széchenyi István fellépése nyomán megélénkülő politikai élet, majd az 1832-36-i reformországgyűlés hatására figyelme egyre inkább a kor Vörösmarty Mihály társadalmi és nemzeti küzdelmeire, a közélet problémáira terelődött. Az 1836- ban írt Szózat fordulópontot jelentett pályáján: a múlt ösztönző példáit idézve buzdított és igyekezett erőt adni a reformküzdelmekhez. A magyarság múltját az egész emberiség története részének tekintette. De - és az a nagy dolog - hazafias költészetének minden borongásán, kétségbeesésén keresztül tör régebben is, később is a nemzet talpra állására lelkesítő erő, és a remény a reménytelenségben. A Szózat-ban egy jobb kor reménysége és a nemzet sírjának képe váltja egymást, de a végső ki- csendülés a tántoríthatatlan helytálásra biztat: Áldjon, vagy verjen sors keze: / Itt élned, halnod kell." Halála előtt, a krími háború idején keletkezett rapszódiája, A vén cigány (1854) a Bach- korszak borzalmai miatti kétségbeesést és vívódást tükrözi. Soraiban vad, tomboló fájdalom zokog, "Isten sírja reszket a szent honban," de a végén mégis megszólaltatja a jobb jövő reményét. Hirtelen abbahagyja az eszeveszett, keserű, gondűző mulatozást: "Húzd, de mégse, - hagyj békét a húrnak, / Lesz még egyszer ünnep a világon." A életét átszövő másik, tragikus érzés a szerelem. Húszéves alig múlt, amikor reménytelen vonzalom támadt benne a földbirtokos családnak - amelynél neve- lőskösött - leánya, Etelka iránt. A seb évek múltán is sajog. A lassan kialvó szenvedély emléke azonban folyvást termékenyíti költészetét. A tragikum fokozódik: átéli a legnagyobb kietlenséget, a teljes érzelemnélküliséget, ami már maga a halál az életben. "És neked, ki szívkihalva / Élsz magadtól iszonyodva, / Kell-e még halál?" (Az elhaló szerelem). Negyvenes éveiben új szerelem ejti rabul. A nála 24 évvel fiatalabb Laura iránti ostromló vágyból szépséges költemények születnek. Kétesztendei várakozás után elnyeri az adott lány kezét, de híres verse, A merengőhöz, elárulja, hogy a menyasszony] a szívét nem kapta meg: "Hová merült el szép szemed világa? / Mi az, mit kétes távolban keres?" "Sorsom te vagy", vallja Laurához. Az ilyen mély, mindent odaadó érzés magában hordja a beteljesü- letlenséget. Életének ebből a másik végigkísérő tragiumából születtek a magyar szerelmi líra gyönyörű termékei,melyek a lélektárulás és a költői szépség erejével ragadnak magasba. Pátkai Róbert Legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 óra a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarorama szombat este 7:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Manhattan Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő__________ J Travel Guide ^>^^1085Raritan Rd„Clark, NJ 07066 L E GnTCG Y 0 B B MAGYAR U~TTz A S I I R ODA NEW J E R SE Y B E N Már40 éve szolgáljuk az AM ERI KAI MAGYARSÁGOT Ha BUDAPESTRE utazik, forduljon.hozzánkbizlommal. ______A legolcsóbb repiiiő jegy áraiNÁLUN K KAPHATÓK______ I Ll El VB LI El G11 IT IAIRI S3 A IS |A IGI rvi o j t..i 3 31-ig $470 -tol + adó , ' unius 1 -tol - 30 -i§^8^0 #^1534.00 -tol + adó HAJÓ UTAZÁSSAL (CRUISE) IS FOGLALKOZUNK! AVILÁG MINDEN TÁJÁRA JUTÁNYOS ÁRAINK VANNAKI AUTÓBÉRLÉS BUDAPESTEN MÁR 175 KORLÁTLAN KILÓMÉTERREL EGY HÉTRE 732- 381-0260 New Jersey területen kívül -1- 800 *, 936 - 8687 GYÓGYFÜRDŐ FOGLALÁSOKAT, LEGOLCSÓBB AUTÓBÉRLÉSEKÉT. VIZŰM H0SSZABITÁS0KAT ÉS KÖZJEGYZŐ HITELESÍTÉSEKET IS INTÉZÜNK MMBENFÉEJE MmTmüTM NÁLUNK KAlPUMTé