Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-05-22 / 20. szám
6. Amerikai Magyar Szó Átbillent a közel- és közép keleti erőmérleg Az iraki háború befejezése egy csapásra alapjaiban változtatta meg a Közel-Kelet stratégiai erőmérlegét. Irak kiesése, az ottani amerikai katonai jelenlét semlegesíti a még mindig elég instabil Iránt, sakkban tartja a Libanont is ellen őrző Szíriát és rajta keresztül az iráni és palesztin radikálisokat. Közvetlen kapcsolat jön létre a “szövetséges” Jordániával, amely viszont a majdani Palesztivával lesz határos: Palesztina igy voltaképpen gyűrűbe kerül. Az iszlámista török vezetés megkerülhető lesz: Incirlik légibázisa ugyan fontos a NATO számára, de Irak ellenőrzéséhez már nincs rá szükség. Az iraki kurdok pedig Amerika szövetségesei. Irak ráadásul kapcsolatot jelent néhány volt szovjet köztársasággal is. Rumsfeld ugyan kijelentette,, hogy az Egyesült Államok nem akar Irakban állandó légibázisokat létesíteni, de ez nem “mai” kérdés: legalább két évig - mások szerint legalább ötig - nem is lesz az. A szaúdi olaj nagyon fontos Amerikának, de Rijádnak is fontos az olaj amerikai felvevő piaca. A Perzsa-öbölt ma már lényegében az Egyesült Államok ellenőrzi Irakból, Kuvaitbó) , Katarból, az Egyesült Áarab Emírségekből, Ománból. Nem kétséges, hogy Jemen kinek fog segítséget nyújtani a Vöröstenger, az Adeni-Öböl, illetve a Bab-el Mandeb szoros ellenőrzésében. S igy még Kelet-Afrika partjai is szem előtt lesznek. Nyugat-Európa Mindenki Nyugatra igyekszik mostanában, mintha elfelejtenék, hogy más virágzó tájak is vannak, és mindenkinek ott kell élni ahol van. Azt is sokan elfelejtik, hogy talán a Nyugat nem akar annyi nyugatit. Gondoljunk csak az I világháború utáni Népszövetségre, amelyet a nyugati nagyhatalmak hoztak létre, és arra volt hivatott, hogy megőrizze a békét Európában. Ha kell fegyverrel is. Amikor a németek elfoglalták a Népszövetség kreálmányát Csehszlovákiát, Nyugaton csak legyintettek, a szlovákokért csak nem megyünk háborúba. Amikor elfoglalták Ausztriát a Nyugat úgy gondolta, azok is németül beszélnek, tehát hazatértek a nagy anyaország keblére. Mikor a lengyeleket foglalták el a Nyugat arra gondolt, hogy majd a két gonosz a szovjet és a német fogja egymást kivérezni. Szóval egyedül csak Németország akart kelet felé terjeszkedni, de ott egy hatalmas birodalommal találkozott. Ezért hát Nyugatra fordult és bekebelezte Nyugat-Európát. Németország Európa közepe - mondják. Tőle számítódik Nyugat és Kelet. Őrá van osztva az a szerep, hogy az orosz horda, a szláv veszély ne szabaduljon rá a kifinomult, elpuhult ellustult nyugati polgárokra. Akik még akkor is megoldásokon törik a fejüket amikor fegyverhez kellene nyúlni a függetlenség megőrzéséhez. Inkább mások vérez-t zenek és fizessék a háború árát. Nyugat-Európa tehát a< Benelux államokat, Franciországot és Angliát foglalja magában, amikor az az angoloknak is megfelel. Német-1 ország nem tartozik ide mert túl erős, túl domináns. A többi államok túl messze vannak földrajzi és társadalmi fejlettség értelemben. Még akkor is, ha azok Dél-Nyugaton fekszenek, mint Spanyolország vagy Portugália. A Nyugat- _ Európa-iak nem akarnak sem versenytársakat sem szegény barátokat. Az előbbit azért nem, hogy kiderüljön, hogy nem is olyan erősek, mint ahogyan azt sugallják. Az utóbbit - pedig azért nem, mert azon nem lehet annyit keresni. Ez a nézet az EU-ban sem fog változni. Deák Pál ii'' ........................ Thursday, May 22. 2003 Kell-e félni az iszlámtól? A nyugarti civilizáció országaiban manapság egyre többször hangzik el ez vagy hasonló aggodalmat és félelmet rejtő kérdés, főként az iszlám európai terjeszkedésével kapcsolatosan. A félelem olyan érzés, ami általában egy ismeretlen dologgal való szembesülés eredménye. Az iszlám szó engedelmességet jelent, az egy igaz Isten (arabul: Allah) akaratának való engedelmességet. A házasság és család szentsége alapvető tanítása az iszlámnak. A gazdasági, kereskedelmi életben célja a szociális mérséklet, tiltja az uzsorakamatot, a kizsákmányolást és a lopást, de nem ítéli el a gazdasági gyarapodást, ha annak megszerzése tiszta, becsületes úton történik, és ha a gazdagok betartják az iszlám öt alappillére (az egyistenhitről szóló hitvallás, imádkozás, adakozás, ramadáni böjtölés, mekkai zarándoklat) közül a harmadikat, az igazságosságra és a mértékletességre hív, óva int a túlzás, valamint a fizikai és az erkölcsi romlás minden formájától. Magas fokú higiéniát követel követőitől, tiltja az alkohol, a kábítószer fogyasztását. Fontos hansúlyozni, hogy az iszlám elfogad sok bibliai prófétát, például Noét, Ábrahámot, Mózest és Jézust (akit nem tekint isteni személynek), és őket Mohamed előtti igaz prófétáknak tartja. Egyetért sok bibliai kijelentéssel, azonban rámutat arra, hogy bár a mai Biblia eredeti formája Istentől származik, utóbbi már elveszett. Az iszlám szerint a Korán az utolsó és lezáró isteni kinyilatkoztatás, és már 1400 éve változatlan. Az iszlám jellegzetessége a túlvilági életben és feltámadás napján történő isteni ítélkezésben vetett hit erőteljes hatása a mozlimok mindennapjaira. A nagy Ottomán Birodalom az első világháborúig még hivatalosan összetartotta a mai iszlám országok többségét, de 1924-ben eltörölték a kalifátust, a második világháborút követően pedig többségükben elmaradott, szegény iszlám államok nyerték el függetlenségüket, amelyek politikailag és gazdaságilag még mindig függenek volt gyarmatosítóiktól és a Nyugattól. Az Iszlám Konferencia az összetartó Erő Ám a nyugati gondolkodás, az onnan beáramló nacionalizmus és szocializmus, akárcsak nyugaton, az iszlám világban sem tudott rendet, igazságosságot és békét teremteni. Ezért jelentek meg az iszlám világban a XX. században egymás után fundamentalista (az iszlám alapjaihoz ragaszkodó), a középkori dicsőséget visszahozni akaró csoportok. Működik az Iszlám Konferencia szervezete is, ami 52 iszlám tagországból áll, s egyre több tudományos, kulturális és politikai eredményt ér el, és próbálja képviselni a világ ma már 1.5 milliárd mozlim lakosát. Európában ugyanebben az időben megközelítőleg 25 millió mozlim él, és elég jól megférnek a nem mozlimokkal. Észak-Ame- rikában körülbelül hétmillió mozlim él. Ezek az adatok napról napra változnak, hiszen az iszlám az Egyesült Államokban, de Európában is a leggyorsabban teijedő vallás. A világ eközben nyugaton nem biztonságos, nem békés és nem elégedett. A nyugati civilizáció ma nem törődik az igazságossággal és a mérsékletességgel. Ehelyett megnyitotta kapuit a túlzás, az igazságtalanság és a megszentség- telenítés előtt, ami azzal járt, hogy a családot és társadalmat a lelki betegségek és a szexuális úton terjedő betegségek, valamint az egyre jobban terjedő bűnözés árnyékolja be. Hatalmas rétegeket érintenek a híres társadalmi betegségek, mint az alkoholizmus és a kábítószer használat, valamint a prostitúció. Az iszlám előírja a nem iszlám országban tartózkodó mozlimok számára a nemzetközi szerződések betartását, de emellett az adott oszág törvényeit is be kell tartaniuk addig a határig, amíg ezek a törvények nem veszélyeztetik őket vallási hovatartozásuk miatt, és nem bánik igazságtalanul velük egy adott kormány. Tisztelni kell annak az államnak a szuverenitását, amely biztonságot garantálva és munkahelyet biztosítva fogadja be a mozlim bevándorlók millióit. Példamutatóan, erkölcsösen és barátságosan kell viselkedniük a mozlimoknak a befogadókkal, és azt, hogy tiszteletben kell tartani vallási hagyományaikat, nem szabad őket sértegetni, vallásuk gyakorlásában akadályozni. Ezek lennének a legfontosabb alapelvek, amelyeket az iszlám előír és megkövetel, és az a mozlim, aki ezektől eltérően cselekszik, az Allahhal szemben vétkezik. Elkötelezett hit Az iszlám vallás többségi aránynál sem kényszerít senkit az iszlám elfogadására. Ez különbözteti meg az iszlámot a vak hittől és pillanatnyi érzelmi labilitás miatti szektákhoz csapódástól, hiszen a Korán gondolkodásra és tapasztalati, logikai ismeretszerzésre int, ugyanakkor nem kényszerít senkit arra, hogy így gondolkodjon, amire élő példa, hogy tiszteletben tartja az "írás birtokosainak", a Biblia követőinek hitét, és a velük való békés együttélésre, igazságosságra szólítja fel a mozlimokat. Bátran felelhetünk tehát a címben feltett kérdésre: nem, egyáltalán nem kell tartani az iszlámtól. Abdul Fattah Munif Jemen Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhatta^CabeFtelevízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly
