Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-23 / 3. szám
Amerikai Ára: 75 cent * Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetilapját VOL. LVII. No. 3. Thursday, Jan. 23, 2003 AMERICAN HUNGARIAN WORD. Inc. .130 E 16th Street. New York.N^T 10003 Tel: (212)254-0397 Fax: (212)254-2584 Papp László Kik a magyar Nobel-dijasok? Gyermekkoromban lelkesen énekeltük: Nobel Alfréd, Nobel Alfréd. Nobel Alfréd kémikus, feltalálta, feltalálta, feltalálta a dinamitot: A találmány nemcsak hírnevet, de mesés vagyont is biztosított a tudós számára. (1839-1896) akit igazából a költészet és dráma jobban érdekelt a kémiánál. Szíve szerint író szeretett volna lenni, pedig híres svéd mérnök családból származott. Apja a víz alatti akna feltalálója volt. aki élete jórészét Oroszország szolgálatában töltötte. Alfréd is ott nőtt fel 9 éves korától és később is. főleg idegen országokban dolgozott. Amikor a pusztító erejű robbanó a- nyagot feltalálta, azt először Franciaországnak ajánlotta fel. aztán végül az olaszoknak adta el. Azt hitte, hogy ez a rettenetes fegyver örökre elveszi a hatalmak kedvét a háborútól, és amikor nem ez történt, figyelme a békemozgalmak felé fordult. Részben az osztrák békeharcossal. Bertha von Suttnerral való kapcsolata indította arra, hogy vagyonát 1895-ben írott végrendeletében egy jótékony alapítványra hagyja, amely az emberiség javát volt hivatva szolgálni. A tudományok mellett a béke érdekében kifejtett tevékenységét. a "népek testvériségét, a hadseregek csökkentését és a békére való igy ekezetei" kívánta elősegíteni. A Nobel-díj azóta is a világ legértékesebb kitüntetése. Kertész Imre díjazása a közelmúltban hazánkban is felhívta a figyelmet erre a megtisztelő kitüntetésre. A magyarok gyakran emlegetik, hogy kis nemzet létükre milyen sok Nobel-díjassal büszkélkedhetünk. Általában 12 magyar Nobel-díjasról szoktak beszélni, ezek szerint Kertész Imre lenne a 13-ik. Ezt a hiedelmet tépázza meg Czeizel Endre orvos-genetikus most megjelent "Tudósok. gének, dilemmák" című könyvében. O többek között azt állítja, hogy a magyar társadalom nehezen tolerálja azt. ha valaki elüt az átlagtól. Szinte ez az oka annak, hogy a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok majdnem kivétel nélkül másutt kellett kamatoztassák képességeiket. Persze a magyar történelem sorsfordulatai, tragikus eseményei is hozzájárultak ahhoz, hogy Szent-Gvörgyi Albert- , és most Kertész Imre. kivételével mindannyian külföldön érték el sikereiket. A másik probléma, amit Czeizel felvet, az a kérdés, hogy kit tekinthetünk valóban magyarnak. Szent-Györgyi Albert (orvosi). Hevesi György (kémiai). Békésy György (kémiai). Harsányt János (közgazdasági) és Kertész Imre (irodalmi) magyarságához nem fér kétség. Akkor sem. ha ezek közül csak ketten érdemelték ki a díjazást hazai munkásságukkal. Viszont a Pozsonyban született Lénárt Fülöp (fizikai), a Bécsben született Bárány Róbert (orvosi), a mára- marosszigeti Wiesel Elie (béke). a Berlinben született Po- lányi János (kémiai), jóllehet magyar származásúak voltak, de kevés közük volt a magyarsághoz. Ezek aligha vállalnák azt, hogy őket a magyarokhoz sorolják. Például Polányi apját 1919-ben elkergették Magyarországról és ő ezért született külföldön. Wiesel 1928-ban a Romániához tartozó Erdélyben született. de a visszacsatolás után magyar csendőrök vittek el szüleit. így nem csoda, ha felháborodva utasítja vissza azt, hogy magyarnak tekintsék. Azt sem szabad elfelejtenünk. hogy a már elhunytak egyike sem magyar földön halt meg. "Talán nem vélet- . len, hogy mikor az Amerikában élő, világhírű magyar Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. IX. 16.- Woods Hole, 1986. X. 22.) 1937 - oivosi Hevesy György (Budapest, 1885. Vili. 1.-Freiburg, 1966. VII. 5.) 1943 - kémiai Békésy György (Budapest, 1899. VI. 3.-Honolulu, 1972. VI. 13.) 1961-orvosi WignerJenő (Budapest, 1902. XI. 17.- Princeton, 1995.1.3.) . 1963 - fizikai Oláh György Harsányi János (Budapest, 1927. V. 29.-) (Budapest, 1920. V. 29Berkeley, 2000. Vili. 9.) 1994 - kémiai 1994 - közgazdasági Gábor Dénes Kertész Imre (Budapest, 1900. VI. 5.- (Budapest, 1929. XI. 9.-) London, 1979. II. 5.) 2002 - irodalmi 1971-fizikai atomtudósokat a magyar titokról kérdezték, egyikük azt felelte: "időben kell elmenni" - írja a Czeizel könyvét ismertető cikkében Hargitai Milós. Ha az Illyés Gyula által képviselt szempontokat tekintjük mérvadónak, a szülőföld, anyanyelv és identitás vállalása kell meghatározza, hogy ki milyen nemzethez tartozik, nem pedig a származás. illetve a genetika. Ezért tekinthetjük a mindkét oldalon idegen szülőktől származó Petőfit, az idősebb Zrínyi Miklóst magyarnak, vagy a csupán egyik szülője után magyar származású Hunyadiakat, a fiatalabb Zrínyit és másokat a magyar nemzet kiválóságainak. Gondolhatunk Árpádházi királyainkra is, akik csaknem kivétel nélkül külföldről származó anyától születtek. Ha csupán a származás döntené el a nemzeti hovatartozást, akkor akár Milton Friedman (közgadász) is büszkeségünk lehetne, hiszen mindkét szülője Magyarországon született és otthon magyarul beszélt. Még egy másik Nobel- díjast is ide sorolhatnánk. Carleton D. Gajduseket (orvos-élettani), akinek az apja szlovák, de anyja magyar volt. Czeizel kitér arra jelenségre is, hogy bár az összes Nobel- díjazottaknak csupán 18.5 százaléka, ugyanakkor a magyaroknak a többsége zsidó vallású. illetve származású. Ennek oka a magyar társadalom szerkezetében keresendő. A zsidók kultúrája az átlagnál jobban értékelte az iskolázást, a kiváló szellemi teljesítmény elérését. A legszegényebb szülők is az átlagnál jóval nagyobb gondot fordítottak a gyermekek taníttatására, ha otthon nem kaphatták meg a legkiválóbbat, másutt, vagy külföldön keresték meg a lehetőséget. így Ők nemcsak a nyelvtudást gyarapíthatták, de a nagyvilágban való ismeretséget. elismerést is köny- nyebben megszerezhették. A Nobel-díjat elnyertek mellett hosszan sorolhatnánk azokat a magyar kiválóságokat. akiket egy ilyen elismerés méltán megilletett volna. Ha a díj már a 19-ik század közepén létezik. Petőfi minden bizonnyal esélyes lett volna rá. Hiszen irodalmunk nagyjai között ő volt az. aki a különlegesen magyar valóságot leghűbben kapcsolta kora általános emberi kultúrája és érzelemvilága egészébe. Nyílván ezt értékelték most Kertész Imre esetében is. Tudósaink közül is sokan méltán számíthattak volna ilyen folytatás a 3. oldalon