Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-01-16 / 2. szám
Thursday, Jan. 16, 2003 Amerikai Magyar Szó 5. A bűnbe kevert Dohnányi Ernő A két világháború közötti Magyar- | ország legismertebb és legbefolyáso- ! sabb muzsikusa, a briliáns | zongorajátékával világhírnevet szerző Dohnányi Ernő 1945 februárjában - [máig nem tisztázott körülmények 1 között - került fel a háborús bűnösök listájára. rEbben a szerencsétlen országban nem tűrik, ha valaki a helyén van, és kimagaslik a többiek közül" - állapította meg 1937 januáijában írott levelében Dohnányi Ernő, a két világháború j közötti Magyarország mondhatni egyszemélyes zenei nagyhatalma. A briliáns zongorajátékával a világ koncerttermeinek közönségét évtizedeken át elkápráztató előadóművész akkor ragadott tollat, amikor értesült egyik politikai patrónusának, vitéz Kozma Miklósnak a belügyminiszterségről való demonstratív lemondásáról. Az érintettnek szolidaritását kifejező levelében Dohnányi az elüldöztetés "iskolapéldájának" nevezte (az egyébiránt a különitményes szélsőjobboldalról induló s a konzervatív hatalomgyakorláshoz igyekvő) Kozma esetét. Az önmagát értelemszerűen "helyén" érző - a négy legfontosabb hazai zenei intézmény közül hármat irányító - Dohnányi, láthatóan saját személyére is vonatkoztatta az idézett sorokat. Hiszen mind a művész- és tanárképző Zeneakadémia rektoraként, mind a Filharmónia Társaság igazgató karnagyaként, mind a Magyar Rádió zenei főigazgatójaként hosszú ideje - életrajzírója, Vázsonyi Bálint zongoraművész szerint szinte a zenei életbe való berobbanása óta - a legkülönfélébb támadások kereszttűzében élt. Mindazonáltal a mester legrosszabb álmaiban sem gondolta volna, hogy az addigi, nehezen viselt üldöztetések eltörpülnek majd az ellene pár évvel később folytatott hadjárat mellett, melynek következtében munkássága évtizedekre kiiktatódott a magyar zenetörténetből. Még be sem fejeződik a második világháború, amikor a szovjet Vörös Hadsereg felügyelete, Dálnoki Miklós Béla vezette koalíciós (ideiglenes nemzeti) kormány 1945. február 9-én még Debrecenben tartott ülésén elfogadta a háborús bűnösökről összeállított első hivatalos listáját. A hazaárúló- ként említett nyilas kormánytagokon kívül a lajstromba került három korábbi miniszterelnök, Bárdossy László, Imrédy Béla és Sztójay Döme, valamint jó néhány, a "nyilas mozgalomnak szellemi tevékenységet kifejtő" személyiség. így például a színészkamarát megszervező Kiss Ferenc, a sajtókamarát működtető Kolosváry-Borcsa Mihály, valamint az a Dohnányi Ernő, akiről pedig már a maga idejében eléggé köztudott volt, hogy a kormányzat által ugyancsak felállítani szándékozott zenei kamara létrehozását ügyes manőverezéssel - a "faji" helyett a "művészi" szempontok hangoztatásával - lényegében elszabotálta. Mégis közel egy esztendőbe telt, míg az Igazságügyi Minisztérium pecséttel és egy bizonyos "dr. Benkő" nevű tanácsadónak aláírásával 1945 december 14-én igazolta, hogy az "illetéktelenül nyilvánosságra jutott névjegyzékből" törölték a zeneszerző nevét. 1944 végétől Ausztriában tartózkodó s még a hazatérés gondolatával foglalkozó Dohnányi előbb Nagy-Británnia, majd Argentina felé vette útját, hogy aztán 1949-ben, az utánanyúló vádak alól - bár "csak" hivatalosan - tisztázva magát, harmadik feleségével, Zachár Ilona írónővel a floridai Tallahhasseeban találjon otthonra 1960-ban bekövetkezett haláláig. Murányi Gábor a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Rokonlelkek Ez az írás Györgyey • Klára: Molnár Ferenc cimű könyvéről szól. Szóval ismertetés. Györgyey Klárának a budapesti Magvető kiadónál tavaly év végén megjelent könyve Molnár Ferencről szóló monográfia. Az eredetijét (merthogy egy fordítást tart kezében az olvasó), angolul irta a szerző, és 1980-ban jelent meg a Boston-i Twayne Publishers kiadásában. A magyar változat, 21 évet váratott magára. A két Molnár könyvet, az angolt és a magyart, nemcsak az idő, a történelem, hanem valahol a távolság, a földrajzi léptékben mérhető távolság is elválasztotta egymástól, mert Györgyey Klára mesz- sziről figyelte/figyeli a magyar irodalmi és színházi életet, de — ahogy Pomogáts Béla irta róla — “jól figyeli!1 Messziről, mert Budapesten született ugyan, de - ifjúkori éveit leszámítva - egész felnőtt életét a Yale egyetem vonzáskörében, a New Haven-hez és New York-hoz egyaránt közeli Orange-ban töltötte. Ott él ma is. Irodalom- és színikritikus, műfordító, irodalomszervező. Három önálló kötetet és több mint háromszázötven cikket és tanulmányt közölt mindkét nyelven. Harminckét művet fordított angolra. Évek óta a Nemzetközi PEN Klub Amerikai Emigráns Centrumának elnöke. A Molnár monográfia kapcsán az első kérdés, amit feltettem Györgyey Klárának, az nem más, mint hogy a magyar irodalom oly gazdag tárházából miért épp Molnár Ferenc? Klára soha nem válaszolt nekem erre a kérdésre, de ismervén őt, egyre inkább úgy gondolom — és jön az ismertető ki nem kerülhető, de korlátok közé szorítható szubjektivitás - hogy talán nem volt véletlen. Van valami közös a két emberben (Molnárban és Györgyeyben). Pontosabban: sok közös van bennük. Mindketten Budapesten születtek, és mindketten ugyanazon a módon lettek és maradtak izig vérig budapestiek, úgy, hogy egyben világpolgárok is voltak. Mindkettőjüket a nagyváros nevelte és alakította, tipikus alakjai ők valamilyenféle 20. századi metropolisi “értelmiségi arisztokráciának”, és megtestesítik annak majd minden vonását, ragyogását és árnyoldalait egyaránt. Világutazók, magyarok és amerikaiak, olyanok, akik a társaságban kelnek életre, és vallják, hogy számukra az urbánis léten kívül nincs élet. Ez a hasonlóság és azonosulni tudás segítette végig Györgyey Kárát azon a közel háromszáz oldalon, amelyben nyolc fejezetre tagolva bemutatja nekünk Molnár Ferencet, úgy, a- hogy talán még nem láttuk. A maga teljességében. Sikerei csúcsán és a bukás mélypontjain. Magyar- országon és Amerikában. Emberi esendőségében és irói nagyságában. Fejezetenként végigvezet bennünket Molnár Budapestjén, vándoréletén, majd teljes életművén, az elbeszélő és regényíró Molnártól a színműíró Molnárig, külön fejezetet szentelve a mesterműnek, Liliomnak (hatodik fejezet). Erről szól tehát a könyv. Egy íróról. Arról az Íróról, akiről majdnem mindenkinek a Pál utcai fiúk ]\it az eszébe. Györgyey Klára könyvét érdemes elolvasni. Nemcsak azért, mert információt és kedvet kapunk belőle Molnárról és Molnárhoz, hanem azért is, mert hozzásegít bennünket ahhoz a felismeréshez, (amely sokak számára hathat a döbbenet és újdonság erejével is), hogy egy, a világ színpadait meghódító írónkról van itt szó. Ha ráakadnak Györgyey Klára könyvére, olvassák el, Molnár l elencről és műveiről. Megtudják belőle azt is, amit eddig nem tudtak a Pál utcai fiúk szerzőjéről. Tamás Timea Erdélyi Riport: t új nagyváradi hetilap A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indított hetilapot Nagyváradon Stanik István, több sikeres romániai vállalkozás tulajdonosa. Az ismert erdélyi újságíró, aki a nagyváradi Erdélyi Naplót, később pedig a kolozsvári Krónika napilapot alapította, megálmodta és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda cimű kiadványt, a hetilap beindításával újabb nagy fába vágta a fejszéjét. Stanik szerint, aki az új lap főszerkesztője egyben, a hetilap "az erdélyi magyar újságírás hitelt érdemlő hagyományait kívánja folytatni a korszerűség jegyében" A főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. Az új kiadvány az Erdélyi Riport címet viseli. Az új lap képes heti. közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
