Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-04-17 / 15. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 17,2003 Olvasóink írják Kellemes Húvétot! | Amerikai magyar szervezeteink | „MAGYAROK IS VÁGYNAK A ZÖLDBE” CÍMŰ CIKKHEZ Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása új történelmi lehetőséget kínál, ugyanakkor nagy kihívást is jelent. A nemzeti és helyi közösségek és kultúrák, amelyek eddig a társadalom alapegységét jelentették, mára háttérbe szorultak. A világban zajló gazdasági és társadalmi folyamatok ma már nem segítik elő a hagyományos kisközösségek fennmaradását, sajátos értékeinek gazdagítását. Nagyvárosok romló környezetét elhagyók romantikus álmokat táplálnak a „falusi” létben. Keresik emberi természetüknek jobban megfelelő települési formát. Tömegével települnek ki az u.n. agglomerációs övezetekbe, az Isten alkotta környezet nyugalmába, tisztaságába és szépségébe vetve bizalmukat. Észre sem veszik, hogy kiáramlásukkal együtt szűnik meg az irigyelt környezet: az őslakosok kisebbségbe szorulnak, és a mezőgazdaság, mint a falut évszázadokon át éltető létalap szemük láttára tűnik el. Előttük tűnik el a legelőkről a tehén, a birka, s fülük hallatára halkul el a technika jóvoltából (óh jól szigetelt ablakok! a déli harangszó. A vidék lassan egy ingatlan-ügynökséghez válik hasonlóvá a szép falusi házakból álló utcaképek rózsadombi villáknak adnak helyet. Fel kell ismernünk, hogy csak hosszú távon gondolkodva egyeztethető össze a magyar tradíciókra és maradandó értékekre épülő 21. századi fejlődés. A helyi autonómia alapját a lokálpatrióta értékek, a tradíciók jelenthetik. Tamási Áron mottóját: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne, most kell megvalósítanunk! Callmeyer Ferenc, Telki Tisztelt Szerkesztőség! Amerika kisegítette a föld színéről való eltűnéstől Franciaországot az első és második háborúban, és mi a hála, hogy egy kevés kölcsönért, amivel Irak tartozik neki eladja Amerikát és összecsókolóznak a németekkel ellenünk, amikor nem is erőben és tettben való segítségről lett volna szó, hanem csak loyalitásról és szellemi melléállásról. Hát kérdem én, milyen emberek az ilyenek? Valaki itt Amerikában az mondta, hogy ők nem haragusznak a franciákra, hát én igen és a magyarok nevében kijelenthetem, hogy minden magyar neheztel a franciákra. Talán nem is olyan nagy bosszú, de elégtétellel láttuk az amerikai italárúsokat, amikor a francia borokat kiöntötték a csatornába és nevettek és még több is történt, csak nem láttunk mindent a TV-n. Franciaország reméli, hogy a pénzt, amit kölcsön adtak Iraknak vagy olajat vettek rá, hamarosan megkapják, mi meg úgy gondoljuk az sohasem fog megvalósulni. Az az őrült Saddam nem sokára égetni kezdi az olajkutjait és a sok baja mellett kisebb baja is nagyobb annál, hogy mindazoknak az országoknak akiktől felvette a pént a hatalmas előlegeket valaha is megadja. A bagdadi tolvaj máris bujkál, kitudja melyik másolatot mutatják nekünk és ő közelében sincs a helynek, ahol keresik. Ki akarom emelni Magyarország határozottságát és karakánságát Amerika mellett és avilággal-szemben és pártolni szeretném a magyar bőripart, parfümöket, hasábkrumplit és minden ipari kis és nagykereskedelmi cikket. Isten áldja Amerikát és Magyarországot! Kovács Ince, Louisville, KY Magyar ciszterek Texasban 40. évfordulóját ünnepelte a dallasi ciszter iskola és 10.-et az apátsági templom 2. rész Paul Molanphy, aki 1985- ben végzett, arra emlékszik, hogy: „biztonságérzet és fegyelem volt ott, ami belső erőt igyekezett fejleszteni”. Az első ballagás 1970-ben volt, amikor Ft. Farkas- falvy Dénes volt a „head- master”.(Pillanatnyilag ő a monostor apátja) A mostani „headmaster” Ft. Peter Verhalen, maga is az iskola egyik öregdiákja. Idővel több pénzgyűjtési akció eredményeként tornateremmel, természettudományi központtal, kápolnával, könyvtárral és művész termekkel bővitették az iskolát. Most 340 diák tanul a Ciszercián Preparatory School-ban. A tandíj nem csekély! A Middle Schoolban egy évi tandíj (és a vele járó más kiadások) majdnem 9000 dollárt tesznek ki, amig az Upper School-ban majdnem tízezret. Az apátsági templom költségeit az öregdiákok finanszírozták és a templomot egy öregdiák Gary Cunningham tervezte, és egy másik öregdiák, Wade Andres építette. „A Cistercian Prep School-ban nevelt fiatalok csodálatos és váratlan módon fizettek vissza azért, amit rájuk áldoztunk” - magyarázza Farkasfalvy Apát úr A természettudományok épülete rika jövőjét jelképezi. Az ő befolyásuk, mint a vízbe dobott kő, egyre szélesebb körben folytatódik. Chris Kribs, aki 1985-ben végzett, igy fogalmazott: „magam is tanár lévén, megpróbálom beolvasztani a saját tanítási módszerembe a sok kiváló ciszter tanítóm legjobb módszereit, különösen azokat, amelyek egyéni gondolkozást és a tanulás örömét segítik elő. Isten áldja meg a dallasi cisztercitákat csodálatos munkájukért, és azért, hogy pozitív „propagandát” csinálnak a magyaroknak egész életükkel - imádságaikkal és tanulásukkal, szolgálatukkal és nevelésükkel! Isten éltesse mindannyi- ukat még sokáig! (Magyar News - Bridgeport 2002 szeptemberi számából fordította Faberné Papp Erika) Ciszterek a refektóriumban A templomot Charles Grahmann püspök szentelte fel 1992 május 12-én. Vasárnaponként kb. 250 hivő gyűlik össze gregorián énekes misére. Feltűnés nélkül a magyar cisztercita szerzetesek az utolsó 40 év alatt nagyon sok fiatal amerikai életére gyakoroltak nagy befolyást. A szülőhazájuk lelki és szellemi kincseiből merítve felbecsülhetetlenül gazdagítják fogadott hazájukat és a fiatalságot, amely AmeKÖNYVSZEMLE Szabó Zoltán: Összeomlás cimü művének francia megjelenése alkalmából a Párizsi Magyar Intézet az Exils francia kiadóval közösen Szabó Zoltán könyvbemutatót tartott január 29-én. A rendezvényen részt vett a kiadó igazgatója, Philippe Thureau Dangin, Fejtő Ferenc, a naplóregény fordítója, Járfás Ágnes és Szabó Zoltán özvegye: Szabó Zsuzsa. Az est házigazdája Mátyássy Miklós, a Courrier International francia lap újságírója volt. Szabó Zoltán 1940-ben született, műve először olvasható francia nyelven. Az akkor 28 éves fiatal iró szemtanúja volt Franciaország háborús összeomlásának. Naponta feljegyezte észrevételeit és tapasztalatait a tragikus eseményekkel kapcsolatban. Szabó Zoltánt a háború után a magyar nagykövetség kultúrális tanácsosává nevezték ki. 1949-ben szakított a kommunista rendszerrel és Londonba disszidált, később visszatért Franciaországba és a bretagnei Josselin városban telepedett le és ott élt 1984-ben bekövetkezett haláláig. Az Összeomlást Magyarországon egykor a Nyugat adta ki, önálló kötetben azóta még nem jelent meg. Zsuzsa, Párizs ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnekTaz Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 1259 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel!
