Amerikai Magyar Szó, 2003. január-június (57. évfolyam, 1-25. szám)
2003-04-10 / 14. szám
Ara: 1.00 dollár Olvassa New York 101 éves magyar nyelvű hetUa/fát AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Az iraki ügyben a március végi brüsszeli csúcson semmit sem enyhült az európai nagyhatalmak széthúzása, a közös nyilatkozat úgy született meg, hogy egyrészt elkerülte a fontos mozzanatokat, másrészt nem tükrözte hűen a homlok- egyenest ellenkező felfogásokat. Tony Blair miniszterelnök kijelentette, hogy már most elő kell készíteni egy következő biztonsági tanácsi határozatot, amely az ENSZ re bízná a leendő iraki ideiglenes kormány megszervezését. Jacques Chirac francia elnök viszont kijelentette, szó sem lehet olyan határozatról, amely akár útólag igazolná a katonai beavatkozást Irakban. A kis országok nem kevésbé csalódtak és bosz- szankodtak. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök elképedt a vita szürrealista jellegén, másszóval azon, hogy mindenki kerülte a dolog lényegét, senki sem beszélt a tagállamok nézeteltéréseiről. Szóvá is tette partnereinek, hogy ez az ülés a tomboló képmutatás gyakorlata volt, de lehet, hogy csak ő ilyen naiv, mert a többiek tudják, hogy problémákról mindig csak akkor beszélünk, amikor már kiküszöböltük őket. Mások másféle következtetéseket vontak le. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök azon bosszankodott, hogy az EU teljesen tehetetlennek bizonyult az iraki ügyben, ezért két dolgot is javasolt. Azért, hogy az észak-koreai ügyben ne ismétlődjék meg az iraki történet, unszolására a külügyminiszterek két héten belül rendkívüli ülést tartanak és megpróbálják ösz- szehangolni a tagállamok felfogását a koreai ügy kezeléséről. Másik, még feltűnőbb ötlete az volt, hogy ha Franciaország, Németország Folytatódik az egymásra mutogatás és Belgium kész előbbre lépni a közös európai védelem szervezésében, akkor alakítsanak egy csoportot a fegyvergyártás és új hadi- technika beszerzésének közös megszervezésére, akkor is, ha egyelőre csak hárman lesznek ebben. Harmadszor pedig a kis tagországok, amelyek már most készültek rendezni egy csúcs előtti egyeztetést, de az iraki háború kitörése miatt elhalasztották, most úgy határoztak, hogy április elején összeülnek közös gondjaikat megbeszélni. E- zen részt vesz a három be- nelux ország, továbbá Portugália, Ausztria, Finnország és Írország - ám feltűnően hiányzik Svéd- 1 ország és Dánia. Paavo Lipponen finn miniszterelnök kijelentette, hogy országa az iraki ügyben a francia-német vonalhoz csatlakozik - kár, hogy a választók közben leváltották kormányát. Svéd kollégája, Göran Persson úgy vélekedett, hogy az iraki nyilatkozat megkerült minden igazi problémát és csak a legkisebb közös nevezőt rögzitette. Dán kollégája, Anders Fogh Rasmussen egyetértett ezzel és hozzáfűzte, hogy az EU-nak fontos szerepet kell betöltenie Irak újjáépítésében, majd pedig újra kell építeni a bizalmat az európai intézményekben. Silvio Berlusconi olasz kormányfő aggasztónak nevezte az iraki vita feszült hangulatát, amelyet mások jegesnek minősítettek. A francia magatartást tévedésnek nevezte, a biztonsági tanácsi vétót egy olyan történelmi múlt maradványának, amelytől már messze vagyunk. Jucker közölte, hogy Luxen- burg nyomban csatlakozik a közös védelmi politika felgyorsításának belga tervéhez, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár viszont még korainak nevezte, hogy érdemben nyilatkozzék róla, amig bővebb részletek ki nem derülnek arról, hogy mit akar ez a három tagország. Azzal viszont ő is egyetértett, hogy a keserves iraki esetből le kell vonni a megfelelő tanulságokat és már most készíteni kell az EU közös álláspontját a háború utáni helyzetre. Általános volt a vélemény, hogy a csatlakozó és a tagjelölt országok vezetőivel való ebéden már oldottabb hangulatban beszélgettek az iraki nézeteltérésekről. Leszek Miller lengyel miniszterelnök leszögezte, hogy az iraki ügyben való összezördülés nem lassíthatja le a csatlakozás folyamatát, továbbá „európai politikát nem lehet Amerika-ellenes- ségre alapozni, de amerikai politikát sem Európa-elle- nességre.” A francia-belga- német ötletet érdekesnek tartotta, de hozzátette, hogy a közös európai kül- és biztonsági politika „nem irányulhat a NATO ellen”. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő szintén a transzatlanti kapcsolat erősítését szorgalmazta. László Balázs, Brüsszel Az EU-csatlakozási szerződés aláírásának helyszíne Látszólag technikai, ám valójában politikai kérdés, hogy hány tagú hivatalos küldöttség vehet részt Magyarország EU-csatlakozási szerződés athéni aláírásán. A magyar kormány mindenképpen nyolctagú delegációval szeretné képviseltetni magát az április 16-i athéni ünnepségen. A küldöttség összetételével Magyarország azt kívánja kifejezni, hogy a csatlakozás nemzeti konszenzus és összefogás eredménye. A hivatalos delegáció tagjai lennének- a szerződés aláírói Medgyessy Péter kormányfő, Kovács László külügyminiszter és Juhász Endre főtárgyaló mellett - a korábbi miniszterelnökök: Orbán Viktor, Horn Gyula és Boross Péter, valamint Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád volt köztársasági elnök. __________ Condoleazza Rice Moszkvában MOSZKVA. Április 6-án Moszkvába érkezett Condoleazza Rice amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó. Bush elnök legközelebbi munkatársa. Moszkvai amerikai források közlése szerint azért látogatott az orosz fővárosba, hogy az orosz vezetőkkel megvitassa a bonyolult iraki helyzetet. “Az Egyesült Államok kormánya azon a véleményen van, hogy meg kell találni a Moszkva és Washington közötti párbeszéd folytatásának útjait, különös tekintettel arra, hogy a kétoldalú kapcsolatokban az utóbbi időben nehézségek jelentkeztek” - hangoztatta a moszkvai amerikai nagykövetség egyik képviselője. ÉSZAK KOREA: “Washington háborút készít elő” SZÖUL. Észak Korea április 6-án azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a phenjani atomprogram napirendre tűzésével az ENSZ Biztonsági Tanácsában “háborús előjátékba” kezdett.. Észak-koreai hírügynökség már kifejtette, hogy a világ- szervezet nem illetékes megvitatni a phenjani atomprogramot, s ezért érvénytelennek tekintenek minden olyan határozatot, amelyet a világszervezet hozna e kérdéskörben. A hivatalos közlemény megismételte azt az álláspontot, amely szerint a Koreai-félszigeten kialakult jelenlegi válság okozója az Egyesüli Államok, s ezért az egyetlen lehetséges kiút a közvetlen párbeszéd Washington és Phenjan között egy megnemtámadási szerződés kialakításáról. Minden kedves zsidó vallású olvasónknak és hirdetőnknek boldog Passovert kívánunk! VUL. LVII. No. 14. Thursday, April 10, 2003 ______________ISSN 0194-7990 Az Európai Unió csúcsa az iraki kérdésről
