Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-10-03 / 38. szám
Ara: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját m ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Kicsoda volt Tocqueville?- Francia arisztokrata, aki 1805-ben született és 1859- ben halt meg. 1831-1832-ig az Egyesült Államok politikaiviszonyait tanulmányozta, és ennek alapján írt egy hatalmas művet. Az Amerikai demokrácia című munka 1835-ben megjelent első kötetét az a meggyőződés hatja át, hogy egy jól szervezett, modern társadalom biztonságát csak a demokrácia szavatolhatja. A mű 1840-ig megjelent többi kötete azonban már nem annyira opti.mista, és számos problémát vet fel a demokrácia megítélésével kapcsolatban. Tocqueville-t sokan ismerik Amerikában és szerte a világon, ám kevesen olvassák. Ez a klasszikus szerzők sorsa. így azután nem tudják, hogy az a mű, amelynek a címe Az amerikai demokrácia, nagyobb részben nem Amrikáról szól. Például ilyen témái vannak Tocqueville-nek: mi a nők. mi a család, mi az erkölcsök, mi a jog, mi a gazdaság szerepe a demokráciában? Arról is találunk egy fejezetet, hogy mi a történetírók szerepe.- Mikor fedezték fel a magyarok a francia politikatudóst?- A lehető legkorábban: 1841-1843-ban adták ki az erdélyi születésű Fábián Gábor fordításában Tocqueville művét ezzel a címmel: "A demokrácia Amerikában". Ez azért is figyelemre méltó, mert a magyar változat hamarabb jelent meg, mint az amerikai, megjegyezendő továbbá, hogy a reformkor szabadelvű magyarjait roppantmód érdekelték a demokrácia problémái. Ez valószínűleg közrejátszott abban, hogy Eötvös József levelet is váltott Tocqueville-lel, mégpedig annak kapcsán, hogy a francia tudósnak küldte el német nyelven kiadott könyvét. Ez már Tocqueville életének vége felé történt. Volt azonban egy korábbi esemény is. Tocqueville 1849- ben a második francia köztársaság nemzetgyűlésének Tocqueville és a magyaro alelnöke, majd külügyminisztere lett. Bár nem igazán rokonszenvezett az európai forradalomakkal és szabadságharcokkal, figyelmeztette a török Portát, hogy tisztességesen bánjon Kossuthékkal és semmiképp ne adja ki őket az osztrákoknak.- Tocqueville-t általában a tömegdemokráciáról való gondolkodás egyik legnagyobb alakjának tartják.- Joggal. Az 1848-as forradalmakkal kapcsolatos visszaemlékezéseiben fogalmazza meg azt a páratlan jelentőségű felismerését, hogy a gazdaság problémái a modern világban másodrangúvá válhatnak. Marx 1947- ben arról beszél a Kommunista Kiáltványban, hogy minden társadalom története az osztályharcok története, és ebből következően azt jósolta, hogy a modern korban, tehát a kapitalizmusban jutnak el az osztályharcok a legelkeseredettebb szakaszba. Tocqueville ezzel szemben arra a következtetésre jutott, hogy az egyenlőség kiterjedése, a demokratikus fejlődés, a nevelés nyomán a modern társadalom problémái elsősorban szellemi jellegűek lesznek. Vagyis a Tocqueville előre látta, hogy nem tőkefelhalmozódásból, hanem a vélemények és a közhangulat felhalmozá- sából-felhalmozódásából keletkeznek majd a legnagyobb problémák. Ha azt nézzük, hogy mi történik a jelenlegi Magyarországon, azt kell mondanom, hogy Tocqueville jól látta a jövőt. Hiszen az, ami ma ebben az országban folyik, nem gazdasági vagy osztályharc, hanem el- . sősorban szellemi küzdelem.- Magyarországon sokak számára csalódással járt a tömegdemokrácia meghonosítása.- Tocqueville látta, hogy főként azt várják a demokráciától, hogy a dolgok egyszerűbbek lesznek. Azonban ennek a fordítottja történik. Minden jóval bonyolultabbá válik. Nagyon nehéz valóban a nép nevében gyakorolni a hatalmat. Igaz, vannak olyan történelmi pillanatok, amelyben azok, akik a nép nevében beszélnek, valóban a népakaratot képviselik. Ez történt például 1956-ban Magyarországon.- Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a mai magyar társadalom törésvonalai, szellemi, ideológiai, politikai ellentétei elsősorban meghatározott anyagi és gazdasági viszonyokhoz köt- hetőek.- Én másképp látom a dolgot. Bármiféle materialista felfogást megkérdőjelezek. Szerintem ugyanis a modern korban az a döntő, mit hisznek. mit gondolnak, mit vallanak az emberek. Lehetséges, hogy egy-két évszázaddal ezelőtt az anyagi tényezőknek primátusa volt a szellemiekkel szemben. Mára azonban megfordult a helyzet. Számomra mindez és sok más egyéb azt bozonyít- ja, hogy korunkban az emberi fejlődés fő tendenciája, hogy a szellemi visszonyok meghatározó módon hatolnak be a gazdasági-anyagi viszonyokba.- Mit jelent ez a mai magyar társasdalom a ma problémáit tekintve, amelyekkel kapcsolatban ön szellemi küzdelemről beszél?- Nagy hiba az, ha egy- egy politikus megnyilvánulásait úgy intézik el, hogy csak a hangnemével van probléma. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan korban élünk, amikor a hangnem sokkal több, mint csupán a gondolat csomagolása. A politika hangneme civilizációs és nem osztály- vagy gazdasági kérdés. A politikai gyűlölködés annak a civilizálatlanságnak és gyarlóságnak a következménye, amely rossz keleti-európai hagyomá nyoknak engedelmeskedve csakis a "mi" és az "ők" pólusai közötti harcban tudja elképzelni a politizálást. A gyűlölködés oka leggyakrabban az önbizalom hiánya. A valóban demokratikus Magyarországot megszilárdítani csak úgy lehet, Az aradi tizenhármak Nemzetünk mártírjainak sorában külön emléknappal tisztelgünk október 6-án a tizenhárom aradi vértanú emlékének - bár csak véletlen, hogy a tizennegyediket, Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét nem Aradon, hanem Pesten végezték ki. Ma 153 éve mindnyájukat bitón és sortűzzel gyilkoltatta meg a Habsburgok önkényuralma. A szabadságharc e hős tábornokai és politikai vezetői között volt a legendás hírű Damjanich János, a vörössipkás népfelkelők vezére, valamint Vécsey Károly, a leggazdagabb magyar főnemesek egyike - akik együtt küzdöttek a nemzeti felszabadulásért. Az aradi tizenhármak kivégzése a század legnagyobb statáriumát jelentette. Vesztőhelyükről az Atlanti- és Csendes-óceánig terjedt a hóhér Haynau gaztettének visszhangja. Történelmi krónikák feljegyezték, hogy amikor Haynau inkognitóban Angliába utazott egy sörgyár munkásai felismerték és meg akarták lincselni. Mert a neve egyszer s mindenkorra valamennyi szabadságszerető nép számára az elnyomással és a hóhérsággal azonosult. Most október 6-án ismét fejet hajtunk nemzeti mártírjaink emléke előtt. Életük és haláluk napjaink cselekvő hazafisága számára is eleven, igaz példakép maradt. Kossuth emlékév - Kolozsvár-i ünnepség KOLOZSVÁR. "Kossuth Lajos idején egyetlen családdá vált a magyar nemzet és az 1848-ban létrejött családi köteléket sem elszakítani, sem megtagadni nem lehet hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szeptember 28-án a Kossuth- ■I emlékév romániai záróünnepségén. A Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat Kolozsvárott a Magyar Operában tartott gálaműsorral zárult. "Erdélyben most is nagy szükségünk van arra, hogy gondolatban, akaratban együtt legyünk, egységesek legyünk, mert csak így lesz erőnk itt ezen a földön nekünk való hazát építeni. Aki minket megoszt, az lerombolja a kossuthi örökséget, aki pedig egységben tart minket, az tovább építi ezt a hagyatékot" - emelte ki az RMDSZ elnöke. Magyar Házat avattak Nagyenyeden BUKAREST. A szórványban élő romániai magyarság Fehér megyei központjának szánják a Nagyenyeden szeptember 28- án átadott Magyar Házat. Az avatáson jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. ha a közélet megszabadul a gyűlölködéstől, a gőgtől, az irigységtől, és így képessé lesz arra, hogy megfelelően* fejezze ki a nép önbizalmát. Hovanyecz László AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Az amerikai demokrácia " JOHN LUKÁCS MEGOSZTOTTSÁGAINKRÓL
