Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-09-26 / 37. szám

Amerikai Ára: 75 cent * Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját m ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 1QQÓ3 " Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A Föld a gazdagoké Bush elnök üzenete Kossuth Johannesburgban szeptem­ber első hetében tanácskozás folyt a Föld jövőjéről. A megfogalmazás szerint a tíz­napos világértekezlet a Föld megmentéséért folyik. Nem természeti katasztrófától fél­tik a Földet, hanem a kiala­kult gazdasági helyzettől, annak egyenetlenségéből származó bajoktól. A meg­nyitón felszólaló Thabo Mbeki délafrikai elnök meg­fogalmazása szerint "Nem lehet tartós egy olyan globá­lis társadalom, amely sokak szegénységén és kevesek gaz­dagságán alapul" Hogyan is jött létre ez a helyzet? "A nagyhatalmak 1884-85 telén Berlinben gyűltek össze, ahol Afrika további szétosztása lett a fő téma... A Föld azonban már elosztódott az előzőekben. A németek egy új ’földosz­tásban’ reménykedtek, ami azonban önkéntes alapon még aligha fordult elő a tör­ténelemben. A németeknek még azt a kérését is elutasí­tották, hogy egy vasútvonalat építsenek Európából Bag­dadba. Az angolok 33 millió négyzetkilométer területet hódítottak meg és a világ lakosságának a negyedét cél­jaikra használták. Csak a háború előtti 30 év alatt 110 magyarországnyi földet kebe­leztek be. A kizsákmányolás­ból eredő gazdagságot nem fektették be otthon a lakos­ság felemelésére, hanem to­vábbi eredmények elérése­ként 20 milliárd akkori dol­lárt fektettek be külföldön, főleg az USA-ban. Ez az összeg a világ külföldi tőke- befektetésének 43 százalékát tette ki! Bármilyen módon tennénk mérlegre az 1914-es állapotokat, a fenti adatok arra mutatnak, hogy a világ egyensúlyi helyzetét az ango­lok, akarva, nem akarva a XIX század folyamán felbo­rították. Az egész világmin­denség létezésében az egyen­súly állapota nélkülözhetet­len, és ezért marad a föld a nap körül, a hold a föld körül etc., egy dinamikus, de egyensúlyi állapotban" (Abel András: Abel a rengeteg or­szágban.) Az idézett részben érzékel­hettük az egyensúly kialaku­lásának akadályát. Ha hoz­záadjuk a XX. század ered­ményét, azt tapasztaljuk, hogy a gyarmatrendszer meg­szüntetése sem hozta meg az egyensúly állapotát, a kü­lönbséget tovább mélyítette, ugyanakkor a súlypont átke­rült Amerikába. De, mint láttuk, új "földosztás" önkén­tes alapon még nem fordult elő a történelemben, ilyen nem is lesz. A gazdagok megalkották a részükre meg­felelő gazdasági filozófiát: free trade! Tíz évvel ezelőtt már volt egy hasonló világkonferencia Rio de Janeiroban a Föld sorsáról, ahol környezetvé­delmi programokat fogal­maztak meg. Azóta, ha tör­tént valami, az csak annyi, hogy a környezet károsodása tovább növekedett, a védeke­zési előírásokat nagyon keve­sen tartják be. Az üzleti érdek minden más érdek fölött áll. A konferencia az Egyesült Nemzetek Szervezete (UNO) nevében és szervezésében jött létre, 104 állam és kor­mányfő részvételével. Az Egyesült Államok elnöke nem vett részt a tanácskozá­sokon, amelyen sok minden­ről szó esett, mint ahogy sok a probléma világszerte. A természet és az ember egya­ránt pusztítja a környezetet. Az utóbbi évtizedben tíz szá­zalékkal nőtt a széndioxid­kibocsátás, rohamosan csök­ken az édesvíz és erdőállo­mány, valamint a termőföld. Az Antarktisz felett 25 millió négyzetkilométeres ózonlyuk tátong, a sarki jég olvad, az időjárás szeszélyessé válik, emberek milliói halnak éhen, növény- és állatfajok pusztul­nak el, nőnek a hulladékhe­gyek, savas esők pusztítják a növényzetet, és mindezek tetejébe rohamosan növekvő embertömeg keresi majd szűkülő világában a megélhe­tést.- Keményen fogalmazott a dél-afrikai elnök: "Meg kell szabadulnunk attól a tehetet­lenségtől, amely az elmúlt évtizedet jellemezte, és meg kell állapodnunk a világos gyakorlati intézkedésekről amelyek felelnek a velünk szembeni kihívásokra. Itt az ideje leszámolni azzal a vi­lágrenddel, amely az erősebb túlélésének vad elvén ala­pul". Csakhogy, az erősebb túl- j élésének vad elve hozta létre ' ezt a helyzetet, és fogja foly­tatni növekvő étvággyal és kegyetlenséggel. Ez benne rejlik az ember természeté­ben. II. János Pál pápa is megnyilatkozott, felszólította j a Johannesburg-i csúcstalál- J kozó résztvevőit, hogy talál­ják meg a teljes értékű em­beri fejlődés felé vezető ha­tékony utat, egyszerre tartva szem előtt a gazdasági, szoci­ális és környezetvédelmi szempontokat. Egy olyan világban, amelyben egyre nagyobb a kölcsönös függő­ség, csakis együttes erőfeszí­tések árán lehet megteremte­ni a békét és az igazságossá­got, megóvni mindazt, amit Isten megteremtett - nyilat­kozta a szentatya. A magyarországi kormány is képviseltette magát a Szili Katalin parlamenti elnök vezette népes küldöttséggel. Majd megírnak valamilyen jelentést, tagságot vállalnak egy-két bizottságban, és nagy figyelemmel fürkészik a szö­vetséges nagyhatalom jelzé­seit a követendő politikát illetően. Mindaz, amivel a Johan­nesburg-i konferencia foglal­kozott, valóban égető kérdé­se az egész emberiségnek, mert a ma elmulasztottak behozhatatlan hátrányt hoz­hatnak a jövőben. Mégpedig a közeljövőben, mert a gyer­tya mindkét vége ég egyszer­re, az élet feltételei fogynak, a felélői szaporodnak. E nyilvánvaló elsődleges fela­datok ellenében mégis úgy tesz az emberiség, mintha még bőven lenne meghódí­tandó a természet mérhetet­len tározóiban. Ha belegon­dolunk, nagyon rövid idő alatt lett a bőségből aggoda-. lomra okot adó szűkösség Tegnap még lovas csapatok portyáztak új területeket fel­fedezni az Új Világ mérhe­születésének évfordulóján Üdvözletemet küldöm mindazoknak, akik Kossuth Lajos születésének 200-ik évfordulóját ünnepük. Kossuth Lajos kiállt a szabadság ügyéért Magyarországon, s segítette előmozdítását sok más államban is. Kossuth 1851-52- ben Millard Fillmore elnök meghívására ellátogatott az Egyesült Államokba, hogy a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok értékeiről beszéljen - olvasható az elnöki üdvözletben. "Kossuth üzenete továbbra is inspirálja az amerikai állampol­gárokat, s a szabad és független Magyarország megvalósításá­ért küzdő magyarok nemzedékeit. Ma valóság az, amit ő előre látott, s az Egyesült Államok büszke arra, hogy Magyarország az egyik legszorosabb barátja és szövetségese" áll az üzenet­ben, amelynek a végén az elnök tudatja, hogy felesége, Laura Bush is legjobb kívánságait fejezi ki az emlékezetes esemény alkalmából. Tom Lantos demokrata párti szenátor "Magyarország George Washingtonjának" a "demokrácia, a képviseleti kormányzás és a magyar nép nemzeti függetlensége jelképé­nek" nevezte Kossuth Lajost a képviselőházban az évforduló alkalmából elhangzott felszólalásában. Lantos szenátor ismertette Kossuth életútját, szerepét a forradalomban és szabadságharcban, továbbá utalt az egyesült államokbeli kőrútjára, lelkes amerikai fogadtatására. Emlékez­tetett arra, hogy az Egyesült Államok történetében Lafayette után Kossuth volt az első nem amerikai, aki beszédet intézhe­tett a szenátushoz és a képviselőházhoz. Bush elnök levelet küldött Medgyessy Péter magyar kor­mányfőnek melyben Magyarországot, mint megbízható szövetségest emleget mely a terrorizmus elleni küzdelemben nyilvánul meg. Bush elnök köszönetét és háláját nyilvánítja ki a magyar nemzetnek, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy megsza­baduljon a világ a terrorizmustól. tetlen térségein, bátor hajó- J sok felfedeztek ismeretlen szigeteket, ma ott tartunk, hogy a háborúk többé nem a jóföldű tájakért folynak, hanem a földben rejlő ener­gia és ipari nyersanyag elra- gadásáért, mégpedig annak kényszeréből, hogy a terme­lés mennyiségét és a terme- . lékenységet állandóan emelni kell, mert a visszaesésbe be­leroppan a profitalapra be­rendezett gazdasági élet. Ha ráfigyelünk, hogy az ipari civilizációt megalkotó államok a Földnek aránylag kis részét alkotják, de életvi- telükfenntartására szükséges nyersanyagokat távoli na­gyobb területekről kell be­szerezzék, eljutunk annak felismeréséhez, hogy az immár gazdag államok alap­vető érdeke tartósítani azt a kialakult állapotot, amelyben a világ gazdagokra és szegé­nyekre osztódott, mert min­den kiegyenlítődés a meg­szerzett helyzet feladását jelentené részükre. Az ilyen konferenciáknak az a célja, hogy lenyugtassák a hábor­gókat ígéretekkel és látszat- intézkedésekkel. A történelmet nem ezek a konferenciák csinálják,, hanem az a kényszer, ami a nagyhatalmakat állandó hó­dításra ösztökéli. A politika a gazdasági kényszerek ré­szére készít alkalmas helyze­tet. Nem az arab terrorizmus a kiinduló pont a jelenlegi közel-keleti konfliktusban. Az Egyesült Államok szere­pét az döntötte el, hogy a világ vezető gazdasági ereje lett, ugyanezért volt tartha­tatlan a lényegében fejlet­len, elmaradottságából kitör­ni képtelen Szovjetunió vi­lághatalmi partnersége Csapó Endre

Next

/
Thumbnails
Contents