Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-09-19 / 36. szám
Ara: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th 5jtreéy^^^di^ j#!t56o3 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Bemutatkozott dr. Horváth Gábor az új New York-i főkonzul Horváth Gábor, aki nagyköveti rangban három hete foglalta el a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulátusának vezetését, 1957-ben j született Budapesten. A Köz-1 gazdasági Egyetem nemzet-' közi szakát végezte, majd j doktorátusát is ott szerezte meg az amerikai külpolitika történetéről Írott disszertációjával. Néhány évi tanítás után mint hivatásos diplomata szolgált Londonban, Dub- linban. Ottawában, majd 1994 és '97 között Washingtonban a NATO csatlakozási tárgyalások idején. 1997 után öt évig külpolitikai szóvivő volt. Számos tanulmányt és cikket írt az a- merikai külpolitikáról. Szeptember 11-ről most megjelent könyvének Mementó címet adta. Horváth Gábor örömének adott kifejezést, hogy "mivel Amerika és az amerikai értékek ismertetése pályám szerves részét képezték, most ezzel a tapasztalattal térhetek vissza az Egyesült Államokba. Mint főkonzul feladatomnak tekintem az amerikai befektetések, üzleti kapcsolatok növelését Magyarországon, a kutatások elősegítését, valamint a hazánk iránti kedvező kép kialakítását. Ugyanakkor fontosnak tartom az itteni magyar szervezetekkel való kapcsolat és együttműkdés ápolását is." Bizakodással nézünk amerikai munkája elé. Kovács László külügyminiszter New Yorkban Az Egyesült Nemzetek ü lésszakára érkezett külügyminiszter fontos nemzetközi tárgyalásai mellett időt szakított arra, hogy szeptember 14-én a New York-i Főkon- zulástuson találkozzon a környékbeli magyar szervezetek és az itteni magyar média vezető személyiségeivel. A több mint két órát tartó beszámoló és az azt követő kérdés-felelet, majd informális beszélgetés sok, az ország életét és a külpolitikát érintő témát érintett. Kovács László kiemelte j azokat az eredményeket, a- melyeket szerinte az új kormány első 100 napjában teljesített. Mindenekelőtt a szociális helyzet, az oktatás és közélet javítását célzó rendelkezéseket említette, ezek között a nyugdíjemelést, a külön családi pótlékot, a közalkalmazotti béremelést, ösztöndíjakat, az adóterhek csökkentését. A még megoldandó legfontosabb feladatokat az egészségügy és a mezőgazdaság katasztrofális helyzeténekjavításában jelölte meg. A második 100 nap programja még az ezévi költség- vetés keretei között igyekszik a bérezés terén legkirívóbb aránytalanságokat csökkente-. ni és az ország gazdasági teljesítményét növelni. 2003- tól kezdve az új parlament I legfontosabb feladata lesz a lemaradt területek (Békés, Borsod, Hajdú, Szabolcs) fejlesztése. A derftokratikus közélet biztosítása érdekében a külügyminiszter fontosnak jelölte meg, hogy a parlamenti kormány feletti ellenőrző szerepe jól működjön. "A két parlamenti vizsgálóbizottság munkáját tisztességben le kell zárni és azután nem egymás múltjával, hanem az ország feladataival kell foglalkozni." - mondotta. A központosítás csökkentése érdekében az önkormányzatoknak nagyobb részesedést kell adni az adókból. A munkaügyekben vissza kell állítani az értékegyeztetés hármas rendszerét, a kormány, munkaadó és munkavállaló érdekvédelmi szervek részvételével. A politikusok átláthatósága az "üvegzseb" gyakorlat alapján történjen. Kovács László kitért azokra •a szempontokra, amelyeket a szélsőséges nézetek ellen szükségesnek tart. A készülő új büntető törvénykönyv rendelkezéseinek tiltania kell a gyülöletkeltést, az uszítást, az elkövetett üldözések tagadását és a terrorizmusra való buzdítást. A közeli önkormányzati választásokkal kapcsolatban "bizakodó, de nem elbizakodott" a külügyminiszter, aki egyben a Szocialista Párt elnöke is. Úgy véli, hogy a 22 nagyváros többségében szocialista polgármester kerül majd megválasztásra. Külügyi téren a kormány három fő célja továbbra is az EU csatlakozás (ezzel kapcsolatban a szükséges alkotmánymódosítás és népszavazás), a szomszédos országokkal való jó kapcsolat és a határon túli magyarok támogatása maradt. Ezzel kapcsolatban fontos kijelentés volt, hogy a nyugati magyarokkal való törődés is a kormány szempontjai között szerepel. A külpolitika főbb feladatai a továbbiakban a "visegrádi négyek" kapcsolatának erősítése, az Egyesült Államokkal való együttműködés javítása és Oroszországgal a gazdasági és politikai viszony rendezése. A nagy érdeklődéssel fogadott beszélgetést Horváth Gábor főkonzul vezette be és jelen volt a Magyar Köztársaság új amerikai nagykövete Simonyi András is. Papp László PRÁGA. A kelet-csehországi Teplice nad Metujiben szeptember 15-én cseh politikusok részvételével leleplezték a Megbékélés Keresztjét, amely a II. világháború után a csehszlovák katonák által meggyilkolt 23 helyi szudetanémetnek állít emléket. Fotó: Deák Ferenc Dr. Horváth Gábor New York-i főkonzul, Kovács László a Magyar Köztársaság külügyminisztere Kossuth ünnepség - Erdélyben BIHARDIÓSZEG. Erdély legelső Kossuth-szobrát állították vissza eredeti helyére szeptember 15-én a romániai Bihardió- szegen. Az ünnepi rendezvényen jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, a RMDSZ országos és helyi vezetői, egyházi méltóságok több magyarországi és szlovákiai település polgármestere. Markó Béla az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: "Ennek a közösségnek helyre kellett állítania magyarságát, anyanyelvét, vissza kellett szereznie településeinek magyar nevét, vissza kellett szereznünk történelmünket is. De ebben a térségben, ahol egymás mellett élnek a nemzetek ezt is meg kell tanulni, hogy egymás mellett élhessenek a különböző nemzetek történelmei is" Felhívás az atomkisérletek betiltására NEW YORK, N.Y. 18 ország külügyminisztere felhívással fordult szeptember 14-én a világszervezet közgyűléséhez a nukleáris fegyverkiserletek betiltására vonatkozó egyezmény (CTBT) hatályba lépését sürgetve. A CTBT hatékony eszköz a leszerelés érdekében, az atomfegyverek további elterjedésének meggátolására. "A tömegpusztító fegyverek előállítására alkalmas anyagok, technológiák és szaktudás további terjedésének megakadályozása az egyik legsúlyosabb kihívás azok közül, amelyekkel jelenleg a világnak szembe kell néznie" - idézte a felhívás szövege. Az ENSZ által még 1996-ban elfogadott egyezményt a jelenlegi ülésszakig 165 állam írta alá, ám közülük mindössze 93 emelte törvényerőre. Az atomfegyverrel rendelkező országok közül Kína, az Egyesült Államok, Irán és Izrael, bár képviselőik aláírták a megállapodást, nem iktatták azt törvényeik közé. Észak-Korea, India és Pakisztán nem is írta alá az egyezményt. ISSN 0194-7990
