Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-08-29 / 33. szám
A Magyar-Amerikai Atléta Klub története Lapjuk 2002 julius 25-i számának vezércikkére reagálok. Amint az említett írás cime is jelzi, "Szegény, szegény Magyar- ország" célja sajnálatnyilvánítás. Mi fölött is sajnálkozunk? A válasz az első és az utolsó bekezdésben található, ahol "politikai csatározásra" és "belső konfliktusok"-ra találunk utalást. Nem tudom, hogy milyen logikával lehet egy országot . sajnálatra méltónak tartani azért, mert ott alkalom nyílik politikai csatározásra és belső konfliktusok nyilvános megvitatására. Az már "új demokráciákéban is tudott és hosszabb ideje Amerikában élőknek pedig természetesnek kellene hogy tűnjön, hogy nézetkülönbségek nyilvános kifejezése és a megoldás közös keresése egy demokratikus államformának a velejárója. Hogy ma Magyarországon ilyen természetű politikai vita létezhet az csak örömmel tölthet el minden olyan egyént, aki a demokratikus intézmények hive. Magyarország akkor lenne valóban szánalomra méltó, ha belső konfliktusa %ivábbra is lennének takarva egy egyeduralmi rendszer által és nyílt politikai csatározásokra nem kerülhetne sor. Ugyancsak nem egyezek azon álláspontukkal, amely szerint aki ellenvéleményt nyilvánít az szakadár, akiket azzal vádolnak meg, hogy szabad véleménynyilvánításukkal "Két Magyarország" megteremtéséhez járulnak hozzá. Itt már mintegy azonosítja a szabad szókimondást a hazaárulással! Aki a szóbanforgó cikket nem olvasta, méltán kérdezheti, hogy kikről van a cikkben szó? Feleljük meg a kérdést. A két felvázolt tábor egyik csoportját a volt kommunista elnyomás eszközeiként szolgálók csoportja alkotja, míg a másikat azok, akik az első csoportba tartozók felelősségének kivizsgálását és bűnösségük esetében irányító állásból való eltávolításukat követelik. Kik az állambontók? - kérdezheti az olvasó, bizonyára a volt diktatúra emberei. A válasz furcsa, mivel a szóbanforgó cikk a jogtalanul meghurcoltak és megszenvedettek érdekeit védőket vádolja államtöréssel. A cikk szerint a szakadár fogalmat azok töltik ki, akik nem hajlandók tovább volt elnyomók igazgatása alatt élni. Szeretném emlékeztetni azokat, akik az ellenvéleményen levőket állambontókként igytekeznek ledorongolni, hogy a marxizmus tanítása szerint a társadalmi növekedés és haladás az ellentétek konfliktusából jön létre (a tézis-antitézis-szintézis folyamatán keresztül). A konfliktus nem mint >-~nu .......5 ., hanem mint normális folyamat van elfogadva egyaránt a kommunista filozófiában és a demokratikus államok mindennapi tevékenységében. A cikk írója fent említett ilyenirányú nézetével igen egyedül áll. Fejlődéstani szempontból nézve minden csoport megmaradásának alapvető követelménye a túlélés. Ez vonatkozott a magyarok viselkedésére is mint a török, mint a Habsburg, mint a náci és mint a kommunista elnyomás idején. A túlélés minden esetben alkalmazkodást követelt. Ez érthető és elfogadható. Ezen oknál fogva hiba lenne mindnekit elítélni aki az elnymók uralma idején maga és családja túlélésének biztosítása folytán a terror eszközévé vált. Azonban a zsidóül. dözések szervezőit és túlbuzgó kivitelezőit, jogosan, felelősségre vonták. Miért csodálkozunk akkor azon, ha a magyarság hasonló követeléssel lép fel kommunista elnyomóival szemben? Véleményem szerint becstelen az az ember, aki elmulasztja fajtája írtóit kérdőre vonni. A cikk írója kérdezi, hogy milyen örökséget szándékozunk a jövő nemzedékének átadni, a "két Magyarországét"? Szerinte a választás az ország feltételezett örökös megosztása és a bűnözők további büntetlen garázdálkodásai között van, melyek közül ő az utóbbi mellett foglal állást. Azaz ő azt a végüzenetet kívánja hagyni az utódoknak, hogy a társadalomellenes tevékenység egy jól jövedelmező és büntetlenül folytatható tevékenység Én látok egy harmadik utat, amely egyenlőjoguságon. nyíltságon, igazságosságon és különbségeink békés utón való elintézésén nyugszik. Szerintem az utódaink számára hagyott üzenet abból álljon, hogy a szabadság megtartásának záloga a demokratikus intézmények hathatós működtetése, amely a közbéke érdekében kell hogy magában foglalja a társadalom ellen büntettek feltárását, azok megbélyegzését, a tettek elkövetőinek semlegsítését, a károsultak elégtételét és a bűnözőknek bűneik arányában való megbüntetését. Dr. Bartalos Mihály Junius 27-i számunkban ismertettük a New Bruns- wick-i Magyar Amerikai Atlétikai Klub megalapítását és kezdeti történetét Tóth Margaret Írása alapján. Ezt kívánta kiegészíteni Hajdu-Né meth Béla, aki több éven át volt a klub elnöke a követké- zőkben: A Klub 1913 július 4-én alakult meg, 13 magyar ifjú aki sportot kedvelte szükségesnek látta, hogy legyen olyan egyesület ami egész évben segítené az ifjak törekvéseit minden sportágban. Gyűléseiket magán otthonban tartották, addig rnig Szent László iskola felépült, 1914-ben, és az akkori plébános Fr. Szeneczey N. János gondoskodott arról, hogy az ifjúságnak is legyen alkalmas sport és szórakozó helye, tornaterme, kuglizó helye, billiárd aztalai és gyűlésterme. Ezeket a megnyitástól egy évre csekély havi bérért adta át a Szent László egyház az atlétáknak. Ezután indult el a klub virágzó élete. Ez az időszak jelentette a gyarapodó évek kezdetét. Új sportosztályak alakultak, kuglizó, birkózó és verseny futó csapat, valamint a Szent László egyházzal az első közös énekkar. Ft.Szeneczey elhunyta után Szent László egyházközség új vezetők kezébe került és 1921-ben a klub vezetőségének új helyiség után kellett nézni. Ekkor vették meg az akkori vezetők a Somerset utcai 198 szám alatt lévő házat. A Klub kezdeti éveinek ez a rövid, de pezsgő és lelkesedéssel teli időszaka példaképpen kell hogy álljon a magyarság előtt és mutasson utat a jövőbe. Az első világháborút kővető években mindenkinek nehéz volt az élete, de még • akkor is voltak lelkes magyarok, akik anyagi áldozattal is életben tartották a Klubot. Az évek során új szakosztályok alakultak, mint a kosárlabda, soccer, stb. A Klub női köre 1951-ben alakult. Aktivan résztvettek a Klub életében értékes támogatást nyújtottak a Klubnak, sajnos a női-kör 1966-ban megszűnt működni. 1957-ben a tagság elhatározta, hogy új székházat épít a régi helyén, az új épület felavatása 1959 október 18-án történt. Az új é- , pületben sok kúlturális előadás volt, köszönet Somody Pál munkásságának, az 1960 és 1970-es években. Különböző események Klub életében: 1990-ben létrejött az amerikai-magyar egyetemistákat támogató ösztöndíj alapítvány, 1992-ben megalakult a Klub népitánc csoportja, 1997-ben a Klub Bingo játékot kezdett. Az év folyamán táncmulatságok rendezése, előadások teszik hangulatossá a Klub életét. A magyar Klub sokat jelentett számomra, odaadással, szívvel lélekkel dolgoztam, hogy ezt a New Bruns- wick-i magyarságot fenntartsuk. A Klub egy fontos szerepet tölt be a többi magyar egyházakkal, magyar iskolával, cserkészházzal, múzeummal együtt. New Brunswick egy "magyar város" az Egyesült Államokban. Remélem, hogy még nagyon sokáig az marad. Nekem a Klubban töltött évek nagyon fontosak számomra, mert úgy érzem én is részese vagyok magyarságunk fennmaradásának. A Klub jelenlegi elnöke Stumpt Mária, aki azt ígérte, hogy 2003-ban, a klub 90 éves fennállásának alkalmából egy nagyobb cikk keretében fogunk majd megemlékezni a jelentős eseményről. Hajdu-Németh Béla Magyar meggy a Magyar Múzeumban Július 30-án a New Brunswick-i Amerikai Magyar Alapítvány Múzeumában magyar meggy fesztivál volt, amelyen a Michiganban termelt meggyből készült finom ételeket kóstolhatta a szép számú közönség. A hideg meggylevesből a frissen sütött meggyes rétesig különleges ételekkel ismerkedett az amerikai közönség, míg az összegyűlt magyarok nosztalgikus érzéssel fogyasztották az Amerikában régen nem tapasztalt ízeket. Érdekes története van ennek az amerikai meggy-bemutatónak. Ismeretes, hogy Amerikában a "sauer cherry"-nek nevezett meggy alig kapható. Ennek talán az az oka, hogy az éghajlati viszonyok itt nem kedveznek ennek a gyümölcsfának. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium (US Department of Agriculture) 1983-ban egy szakértőt, Dr. Amy Iezzoni-t, a Michigan Állami Egyetem tudósát elküldte Kelet-Európába, hogy tanulmányozza az ottani meggyfajtákat. Dr. Iezzoni úgy találta, hogy a magyarországi meggyfák a legmegfelelőbbek, mert az ottani termelők egy, az időjárásnak különösen ellenálló fajtát termesztettek ki. Ezért a Magyarországról hozott facsemetéket ültették el Michiganban. A "Balaton Cherries"-nek elkeresztelt fajta aztán annyira bevált a hideg Michigan-i éghajlaton, hogy kibírta a kemény fagyot, amely a belföldi fákat megölte. "Számtalanszor visszatértem Magyarországra, - nyilatkozta dr. Iezzoni - A magyar termelők jóindulatát bizonyítja, hogy megengedték elhozni az Egyetem számára az általuk kifejlesztett értéket. Tették ezt annak ellenére, hogy Magyarország akkor az átalakulás folyamatában volt és sok rossz tapasztalatuk volt a nyugati üzletekkel". A meggy-fesztivál résztvevői nemcsak helyben élvezhették a Michigan-i magyar meggy ízeit, de vehettek a termékből és receptekkel felfegyverkezve térhettek haza. I Amerikai magyar szervezeteink | 4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 29,2002
