Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-08-29 / 33. szám

A Magyar-Amerikai Atléta Klub története Lapjuk 2002 julius 25-i számának vezércikkére reagálok. Amint az említett írás cime is jelzi, "Szegény, szegény Magyar- ország" célja sajnálatnyilvánítás. Mi fölött is sajnálkozunk? A válasz az első és az utolsó bekezdésben található, ahol "politikai csatározásra" és "belső konfliktusok"-ra találunk utalást. Nem tudom, hogy milyen logikával lehet egy országot . sajnálatra méltónak tartani azért, mert ott alkalom nyílik politikai csatározásra és belső konfliktusok nyilvános megvita­tására. Az már "új demokráciákéban is tudott és hosszabb ideje Amerikában élőknek pedig természetesnek kellene hogy tűnjön, hogy nézetkülönbségek nyilvános kifejezése és a megoldás közös keresése egy demokratikus államformának a velejárója. Hogy ma Magyarországon ilyen természetű politikai vita létezhet az csak örömmel tölthet el minden olyan egyént, aki a demokratikus intézmények hive. Magyarország akkor lenne valóban szánalomra méltó, ha belső konfliktusa %ivábbra is lennének takarva egy egyeduralmi rendszer által és nyílt politikai csatározásokra nem kerülhetne sor. Ugyancsak nem egyezek azon álláspontukkal, amely szerint aki ellenvéleményt nyilvánít az szakadár, akiket azzal vádolnak meg, hogy szabad véleménynyilvánításukkal "Két Magyaror­szág" megteremtéséhez járulnak hozzá. Itt már mintegy azonosítja a szabad szókimondást a hazaárulással! Aki a szóbanforgó cikket nem olvasta, méltán kérdezheti, hogy kikről van a cikkben szó? Feleljük meg a kérdést. A két felvázolt tábor egyik csoportját a volt kommunista elnyomás eszközeiként szolgálók csoportja alkotja, míg a másikat azok, akik az első csoportba tartozók felelősségének kivizsgálását és bűnösségük esetében irányító állásból való eltávolításukat követelik. Kik az állambontók? - kérdezheti az olvasó, bizonyára a volt diktatúra emberei. A válasz furcsa, mivel a szóbanforgó cikk a jogtalanul meghurcoltak és megszenvedet­tek érdekeit védőket vádolja államtöréssel. A cikk szerint a szakadár fogalmat azok töltik ki, akik nem hajlandók tovább volt elnyomók igazgatása alatt élni. Szeretném emlékeztetni azokat, akik az ellenvéleményen levőket állambontókként igytekeznek ledorongolni, hogy a marxizmus tanítása szerint a társadalmi növekedés és haladás az ellentétek konfliktusából jön létre (a tézis-antitézis-szintézis folyamatán keresztül). A konfliktus nem mint >-~nu .......5 ., hanem mint normális folyamat van elfogadva egyaránt a kommunista filozófiában és a demokratikus államok minden­napi tevékenységében. A cikk írója fent említett ilyenirányú nézetével igen egyedül áll. Fejlődéstani szempontból nézve minden csoport megmaradá­sának alapvető követelménye a túlélés. Ez vonatkozott a magyarok viselkedésére is mint a török, mint a Habsburg, mint a náci és mint a kommunista elnyomás idején. A túlélés minden esetben alkalmazkodást követelt. Ez érthető és elfogadható. Ezen oknál fogva hiba lenne mindnekit elítélni aki az elnymók uralma idején maga és családja túlélésének biztosítása folytán a terror eszközévé vált. Azonban a zsidóül. dözések szervezőit és túlbuzgó kivitelezőit, jogosan, felelősség­re vonták. Miért csodálkozunk akkor azon, ha a magyarság hasonló követeléssel lép fel kommunista elnyomóival szem­ben? Véleményem szerint becstelen az az ember, aki elmu­lasztja fajtája írtóit kérdőre vonni. A cikk írója kérdezi, hogy milyen örökséget szándékozunk a jövő nemzedékének átadni, a "két Magyarországét"? Szerinte a választás az ország feltételezett örökös megosztása és a bűnözők további büntetlen garázdálkodásai között van, melyek közül ő az utóbbi mellett foglal állást. Azaz ő azt a végüzene­tet kívánja hagyni az utódoknak, hogy a társadalomellenes tevékenység egy jól jövedelmező és büntetlenül folytatható tevékenység Én látok egy harmadik utat, amely egyenlőjoguságon. nyíltságon, igazságosságon és különbségeink békés utón való elintézésén nyugszik. Szerintem az utódaink számára hagyott üzenet abból álljon, hogy a szabadság megtartásának záloga a demokratikus intézmények hathatós működtetése, amely a közbéke érdekében kell hogy magában foglalja a társadalom ellen büntettek feltárását, azok megbélyegzését, a tettek elkövetőinek semlegsítését, a károsultak elégtételét és a bűnözőknek bűneik arányában való megbüntetését. Dr. Bartalos Mihály Junius 27-i számunkban ismertettük a New Bruns- wick-i Magyar Amerikai At­létikai Klub megalapítását és kezdeti történetét Tóth Mar­garet Írása alapján. Ezt kí­vánta kiegészíteni Hajdu-Né meth Béla, aki több éven át volt a klub elnöke a követké- zőkben: A Klub 1913 július 4-én alakult meg, 13 magyar ifjú aki sportot kedvelte szükségesnek látta, hogy le­gyen olyan egyesület ami egész évben segítené az ifjak törekvéseit minden sportág­ban. Gyűléseiket magán ott­honban tartották, addig rnig Szent László iskola felépült, 1914-ben, és az akkori plébá­nos Fr. Szeneczey N. János gondoskodott arról, hogy az ifjúságnak is legyen alkalmas sport és szórakozó helye, tornaterme, kuglizó helye, billiárd aztalai és gyűléster­me. Ezeket a megnyitástól egy évre csekély havi bérért adta át a Szent László egy­ház az atlétáknak. Ezután indult el a klub virágzó élete. Ez az időszak jelentette a gyarapodó évek kezdetét. Új sportosztályak alakultak, kuglizó, birkózó és verseny futó csapat, valamint a Szent László egyházzal az első közös énekkar. Ft.Szeneczey elhunyta után Szent László egyházközség új vezetők ke­zébe került és 1921-ben a klub vezetőségének új helyi­ség után kellett nézni. Ekkor vették meg az akkori vezetők a Somerset utcai 198 szám alatt lévő házat. A Klub kez­deti éveinek ez a rövid, de pezsgő és lelkesedéssel teli időszaka példaképpen kell hogy álljon a magyarság előtt és mutasson utat a jövőbe. Az első világháborút kő­vető években mindenkinek nehéz volt az élete, de még • akkor is voltak lelkes magya­rok, akik anyagi áldozattal is életben tartották a Klubot. Az évek során új szakosztá­lyok alakultak, mint a kosár­labda, soccer, stb. A Klub női köre 1951-ben alakult. Akti­van résztvettek a Klub életé­ben értékes támogatást nyúj­tottak a Klubnak, sajnos a női-kör 1966-ban megszűnt működni. 1957-ben a tagság elhatározta, hogy új székhá­zat épít a régi helyén, az új épület felavatása 1959 októ­ber 18-án történt. Az új é- , pületben sok kúlturális előa­dás volt, köszönet Somody Pál munkásságának, az 1960 és 1970-es években. Külön­böző események Klub életé­ben: 1990-ben létrejött az amerikai-magyar egyetemis­tákat támogató ösztöndíj alapítvány, 1992-ben meg­alakult a Klub népitánc cso­portja, 1997-ben a Klub Bingo játékot kezdett. Az év folyamán táncmulatságok rendezése, előadások teszik hangulatossá a Klub életét. A magyar Klub sokat je­lentett számomra, odaadás­sal, szívvel lélekkel dolgoz­tam, hogy ezt a New Bruns- wick-i magyarságot fenntart­suk. A Klub egy fontos sze­repet tölt be a többi magyar egyházakkal, magyar iskolá­val, cserkészházzal, múzeum­mal együtt. New Brunswick egy "magyar város" az Egye­sült Államokban. Remélem, hogy még nagyon sokáig az marad. Nekem a Klubban töltött évek nagyon fontosak számomra, mert úgy érzem én is részese vagyok magyar­ságunk fennmaradásának. A Klub jelenlegi elnöke Stumpt Mária, aki azt ígérte, hogy 2003-ban, a klub 90 éves fennállásának alkalmá­ból egy nagyobb cikk kereté­ben fogunk majd megemlé­kezni a jelentős eseményről. Hajdu-Németh Béla Magyar meggy a Magyar Múzeumban Július 30-án a New Brunswick-i Amerikai Magyar Alapít­vány Múzeumában magyar meggy fesztivál volt, amelyen a Michiganban termelt meggyből készült finom ételeket kóstol­hatta a szép számú közönség. A hideg meggylevesből a frissen sütött meggyes rétesig különleges ételekkel ismerkedett az amerikai közönség, míg az összegyűlt magyarok nosztalgikus érzéssel fogyasztották az Amerikában régen nem tapasztalt ízeket. Érdekes története van ennek az amerikai meggy-bemutató­nak. Ismeretes, hogy Amerikában a "sauer cherry"-nek nevezett meggy alig kapható. Ennek talán az az oka, hogy az éghajlati viszonyok itt nem kedveznek ennek a gyümölcsfának. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium (US Department of Agriculture) 1983-ban egy szakértőt, Dr. Amy Iezzoni-t, a Michigan Állami Egyetem tudósát elküldte Kelet-Európába, hogy tanulmányozza az ottani meggyfajtákat. Dr. Iezzoni úgy találta, hogy a magyarországi meggyfák a legmegfelelőbbek, mert az ottani termelők egy, az időjárásnak különösen ellenálló fajtát termesztettek ki. Ezért a Magyarországról hozott facsemetéket ültették el Michiganban. A "Balaton Cherries"-nek elkeresztelt fajta aztán annyira bevált a hideg Michigan-i éghajlaton, hogy kibírta a kemény fagyot, amely a belföldi fákat megölte. "Számtalanszor visszatértem Magyarországra, - nyilatkozta dr. Iezzoni - A magyar termelők jóindulatát bizonyítja, hogy megengedték elhozni az Egyetem számára az általuk kifejlesz­tett értéket. Tették ezt annak ellenére, hogy Magyarország akkor az átalakulás folyamatában volt és sok rossz tapaszta­latuk volt a nyugati üzletekkel". A meggy-fesztivál résztvevői nemcsak helyben élvezhették a Michigan-i magyar meggy ízeit, de vehettek a termékből és receptekkel felfegyverkezve térhettek haza. I Amerikai magyar szervezeteink | 4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 29,2002

Next

/
Thumbnails
Contents