Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-08-22 / 32. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 22, 2002 ANGOL MAGYAR FORDÍTÓI GONDOK A lap július 18-i száma (és nem lehetne magyarul jelezni a keltezést a lap oldalai tetején, pl. így: 2002. július 18. csütör­tök) vezércikke az amerikai "Pledge of allegiance"-ről szól. Az 1954 óta betoldott szövegrész angolul "One nation under God" Magyarul "Isten színe előtt", helyett ennek jobb fordítása lenne "Isten oltalma alatt" Az amerikai dolláron szereplő mondat: "In God we trust" magyarul nem azt jelenti, hogy "Hiszünk Istenben" (ez angolul: "We believe in God" lenne, hanem azt, hogy: "Isten­ben bizunk". Az amerikai nemzeti himnuszban (amelyik úgy kezdődik, hogy: "Oh say, can you see...") nincs benne az a sor, hogy "God bless America", ez egy másik hazafias dal része, mint ahogy nem a magyar Szózat kezdődik úgy, hogy "Isten áldd meg a magyart". Nagy Károly Köszönjük, a helyesbítést és hogy ilyen figyelmessen olvassa cikkeinket. A lap dátumozására vonatkozólag a posta kérése ez, így nem okoz nekik problémát az olvasása, megértése.- Szerk. Kedves Papp László! Nagyon kedvelem cikkjeidet. Sok jó íród és értesítőd van, többek között László Balázs cikkei tetszenek, szépen fejezi ki magát, habár a magyar származású család-gyilkos történetét talán nem kellett volna olyan szenzációs módon részletezni. Az erdélyi grófnőről szóló történet olyan szép volt - szinte látom filmesítve! Nagyon kedvelem Nagy Ábrahám ötleteket kérő, toborzó levelét_Erre válaszolva: Az elképzelésem az, hogy talán egyéni tradícióvá válhatna az, hogy barátoknak, esetleg távoli családtagoknak - Magyarországon élő ismerősöknek is - ajándékba adjuk a Magyar Szó-t. Ez a gesztus kölcsönösen kielégítő lenne, amellett olvasása élvezetes összekötő tapaszta­latszerzés. Ezen kívül lehetne szervezni egy évenként megismétlődő összejövetelt - esetleg egy nívós zenés teadélutánt gyűjtés céljából. Aztán lehetne egy magyar gyermekek részére rendezett, újságban közölt győztes költemény verseny, ami alkotásra buzdítaná a gyermekeket, amellett felhívná a figyelmet a Magyar Szó fontos szerepére. Vagy egy kellemes büfével kiegészített, verses-est - a "magyar szó" élvezetének értékelésének megünneplése, adománnyal egybekötve. Hogy hangzik például: a Magyar Szó Gála-est? Ugye, jól! Egy valamivel kevésbe vidám ötlet: hagyaték-adomány. Végülis nekünk, határ-nélküli magyaroknak, nincs szebb hagyaték, mint maga a magyar szó. Simándy Zsuzsanna Az Amerikai Magyar Szövetség megalakulása 1906-ban a magyar politi­ka krízisbe jutott. Ferenc József feloszlatta a parla­mentet. Ez a nagy történelmi esemény nemcsak odahaza, Magyarországon rázta fel a lelket, hanem itt Ameriká­ban is, fél földrengésszerű erejével elkezdte ringatni az Amerikai Magyar Szövetség bölcsőjét is, megteremve a feltételeit annak, hogy alig három héttel az 1906 február 19-én történt, uralkodói fel­oszlatása után a magyar or­szággyűlésnek, a Magyaror­szágon végigsöprő ellenzéki mozgalmakkal tökéletesen összehangolt terv szerint, az Egyesült Államok magyarsá­ga is tiltakozó gyűléseket tartott, majd a nyilvánvaló szükségnek engedve, február 21-re, a clevelandi Magyar Házba nagygyűlést hívtak össze, az amerikai magyarság egységes álláspontjának a kialakítására. Ezt a előkészí­tő jellegű gyűlést egy másik "népgyűlés" követte 27-én, amelyen már 200 különböző város és telep magyarsága képviseltette magát, és ame­lyen katolikus plébánosok, református lelkészek, újság­írók, ügyvédek, költők és üzletembereklelkes nyilatko­zatai és felhívásai nyomán megalakult az egész magyar­ság képviseletét biztosító Amerikai Magyar Szövetség, élén egy száz személyes kor­mányzó bizottsággal és egy 25 személyes kormányzó ta­náccsal. Ez az új egyesülés most már teljes joggal küld­hette haza a magyar ellenzék vezéreihez intézett táviratait, amelyekben nemcsak támo­gatásukról biztosították a magyar alkotmány visszaállí­tásáért küzdő országgyűlés tagjait és a vezetésük alatt egyre keményebb ellenállás­ba kényszerített nemzetet, hanem kijelentették azt is, hogy: ". . . mi, Amerika egy millió magyarja, nemcsak hogy követeljük, de keresztül is visszük azt, hogy Magyar- ország népének ugyanabban a szabadságban,ugyanabban az igazságban, ugyanabban a jólétben legyen része, mint amely szabadság, igazság és jólét abban az Amerikában van, amelynek lakosai, pol­gárai vagyunk." Bár a magyar ellenzék vezérei, az országgyűlés újból való megnyitása és egy új, az uralkodóval történt megegye­zésen alapuló kormány kine­vezése után, amelyben az ellenzék helyet kapott, nem vitték tovább a küzdelmet az Ausztriától való teljes elsza­kadás irányába. Az amerikai magyarság nagy eredményei nem múltak el, és az Ameri­kai Magyar Szövetség formá­jában fennmaradt az akkor már az egész észak-amerikai kontinenst átfogó Amerikai Egyesült Államok területére, sőt, számos esetben Kanada területére települt magyar­sággal kapcsolatban is igény­be vett hatásköre, amíg csak ott is meg nem alakult a központi szervezet Kanadai Magyar Szövetség néven. Lehetelen azonban to­vább haladnunk elbeszélé­sünkben a nélkül, hogy meg ne emlékeznénk külön is, bár csak néhány szóval Kohányi Tihamérról, aki a Cleveland- ban megjelenő "Szabadság" című heti, majd később napi lap főszerkesztője volt, és aki már az 1906 évi magyaror­szági belpolitikai válság előtt több, nagyhatású, sikeres "publicity event" megszerve­zéséért érdemelte ki, hogy az amerikai magyarság úgy néz­zen fel rá, mint vezérére. Az ő hatásának köszönhető, hogy a budapesti Magyar Nemzeti Szövetség egy "ma - gyár nemzeti dísz-zászlót" a- dományozott az amerikai magyarságnak, és azt nagy küldöttség hozta át az "óha­zából". A zászlót 1902 szep­tember 1-én adták át a Cle- veland-ban felállított első amerikai Kossuth-szobor szeptember 27-i leleplezési ünnepségei előtt. (Bár egy hasonló mozgalom már 1893-ban elindult a New York-i magyarok körében, az teljesen sikertelen maradt, amíg csak 1928 március 15- re, főleg a New York-i Ame­rikai Magyar Népszava szer­kesztő-kiadójának, Berkó D Gézának az energiájával nem sikerült azt is megvalósítani.) Kohányi azonban hamarosan meghalt, helyében nem lép­tek hasonló hatású vezetők. Az Amerikai Magyar Szövet­ség aktivitása is elernyedt, mihelyt az amerikai magya­roknak látniuk kellett, hogy nagy erőfeszítéseiknek semmi eredménye, sőt a hazai ellenzéki pártok (a magyarság ellen fokozatosan kibontakozó pánszláv moz­galmak és más nemzetiségi elszakadó nyilatkozatok ha­tására) egyre növekvő szoli­daritással állnak oda az ural­kodó-ház mögé, hogy aztán az 1914-ben történt orvgyil­kosság után, bár az a ma­gyargyűlölő Ferenc Ferdi- nánd trónörökös és felesége halálával végződött, tehetet­len tömegként engedjék, hogy a nemzet katonafiai százezreit Európa különböző csataterein kaszaboltasa le az uralkodói vakság. Nem volt elég ez az óriási veszteség, hanem mindehhez még az is hozzájárult, hogy a szeren­csétlen magyar nemzetnek Washingtonban nem volt semmi tisztességes diplomá­ciai képviselete. Az amerikai magyarság még megpróbált tiltakozni a párizsi Trianonban 1920 jú­nius 4-én aláírt kegyetlen békeparancs ellen, de hiába. Alig hogy magukhoz tér­tek a háború utáni bódulat­ból, az amerikai magyarok százezreinek tudomásul kel­lett venniük, hogy vagy nem térnek soha vissza szülőhazá­juk földjére, vagy pedig üldö­zött, elnyomott "kisebbségi" sorsban tengődhetnek a dip­lomáciai asztaloknál nagy "győzelmeket" aratott szom­széd országokhoz csatolt régi magyar Erdély, Felvidék és Délvidék szülötteiként. Ha­marosan százával keletkeztek az Egyesült Államok magyar­jai által alapított "szülőföldi egyletek", szinte minden ide­gen uralom alá került ma­gyar város és vármegye neve alatt. Az amerikai magyarság fájó büszkeséggel tanulta be a Magyarországról kapott "irredenta" és "revíziós" szín­darabok szövegeit, a ha­sonló tartalmú és szellemű nótákat, költeményeket, hí­mezte a magyar nemzeti zászlókat, közepükbe a felda­rabolt "Trianoni Magyaror­szág" képével, térképével, gyász-fátyolokat kötve zász­lók tetejébe. Az Ámeikai Magyar Szö­vetségnek és főleg egyes ve­zetőinek nagy szerepük volt a "Justice for Hungary" nevű, amerikai gyártású repülőgép két pilótája, Endresz György és Magyar Sándor óceánre­pülő vállalkozásának sikerre vitelében. Bár a repülőgép Budapesttől nem messze, üzemanyag hiány miatt kény­telen v u leszállni, a teljes repülési idő (25 óra 40 perc) akkor új távolsági világre­kord lett és mint ilyen, beke­rült a repülés világtörténeté­be. Dr. Bakó Elemér (1988) FAMILY PRACTICE \ Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.A Van Wyck Blv, Subway; F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt - az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk

Next

/
Thumbnails
Contents