Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-07-04 / 27. szám

Thursday, July 4, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. A SZÁZ ÉVES MAGYAR SZÓ ÜNNEPLÉSE Mintegy százan gyűltünk össze május 23-án a Magyar Köztársaság Főkonzulátusán, hogy a száz éves Magyar Szót megünnepeljük. Sárkö­zi Péter főkonzul helyettes nemcsak házigazdái szeretet­tel fogadta és vendégelte • meg a közönséget, de ő köz­vetítette Mádl Ferenc köz- társasági elnök úr üdvözletét ' is. A műsor levezetését Krencsey Marianne, New York közkedvelt művésze és a Fészek Klub elnöke vállal­ta. A est alkalmat szolgálta­tott arra is, hogy Molnár Kinga szerkesztőnket szüle­tésnapján felköszöntsük. Harminckét évi áldozatos munkája elismeréséül Péter- váry Miklós elismerő okleve­let, díszes plakettet nyújtott át Kingának. Papp László köszöntőjé­ben felidézte az alapító mun­kásemberek emlékét, akik­nek itt, Amerika földjén kel­lett megtalálniuk azt a ma­gyarközösséget, amely vigasz­talta "hazavágyó bús szívü­ket". Heti hat-nyolc dolláros ke­resetből rakták össze a fillé­reket, amelyekből az ameri- i kai magyar templomok, kö- ! zösségi házak, testvérsegítő ' egyesületek, a magyar szó továbbadó újságok, a "papí­rok" megszülettek. így jelent meg a kézírással sokszorosí­tott első magyar munkáslap a Népjog 1893-ban, majd 1902-ben a Népakarat, ame­lyet K. Szabó József szer­kesztett. Ez lett az évek során a szerkesztők és támo­gatók igénye szerint, már nyomtatott formában, azzá az újsággá, amely most ün­nepli 100 éves fennállását. 1905-től Előre, 1921-től Új Előre, 1937-től Magyar Vi lág, ’38-tól Magyar Jövő, majd 1952 óta Amerikai Ma­gyar Szó lett az újság cime. Első naptól fogva az olva­sók újságja volt. így írt erről a Magyar Szó nyolcvanadik évfordulóján Weistock Lajos, aki a húszas évektől volt a lap mellett: "A mi sajtónk nem a nagyüzletek hirdeté­seiből fedezi növekvő kiadá­sait, hanem azokból a dollá­rokból, melyeket az olvasók az előfizetésen felül bekül de- nek lapunk megsegítésére. Bőven kárpótolja őket az a tudat, hogy szívük szerinti olvasmányokat élvezhetnek minden héten...." Jó tudni, hogy így volt ez az évek so­rán, és így maradt ez ma is. Egyszóval a nap csupa büszke emlékezésre, boldog ünneplésre adott alkalmat. Annak ellenére, hogy a lap száz év alatt sok vihart és ellentétet élt meg az ameri­kai magyar közösségben, mostanra olvasói véleménye szerint, megtalálta azt a he­lyes középutas hangot, a- melyben minden amerikai magyar egyet tud érteni. Emelte az est színvonalát a közreműködő kiváló művé­szek részvétele. Incze Mari­ka Philadelphiából jött, hogy csodás mezzoszoprán hang­ján elbűvölje énekével a hall­gatóságot. Kísérője Kamel Boutros, a Metropolitán O- I pera tagja, és egyben zeneta­nár, önálló zongora számot is adott elő, valamint kisérte Lakatos István hegedűmű­vészt. Czinkota Mihály sza­valata nem egy szembe csalt könnyet, amikor Gyarmati Mihály, Szabolcska Mihály és Szebenyi József versein ke­resztül érzékeltette a szülő­hazán távol élők honvágyát és hazaszeretetét. Sinka Ist­ván verse, valamint Shake­speare Hamlettje Arany János fordításában jól egészí­tette ki a műsort. Nem mehetünk el a prog­ram beszámolójában azok nevének a megemlítésé nél­kül, akik rendszeresen segítik az újságot munkájukkal. A tulajdonos Hungarian Word Inc. igazgatóságának tagjai: j Papp László elnök, Pétervá- ry Miklós alelnök, Micheller Attila titkár és Murray Sán­dor pénztárnok. A részvé­nyesek közül ott volt az esten Molnár Tamás, aki 1994-ben a csőd szélére ju­tott újságot anyagilag meg­mentette. Őt követte Péter- váry Miklós, aki 2001-ig e- gyedül állta a sarat az újság támogatásával. Most egy négy személyes együttes vette át a stafétabotot. Az előző szerkesztők közül korukra való tekintettel nem tudott részt venni Rosner Sándor és Deák Zoltán. A hatvanas évek szerkesztője Lusztig Imre pedig már csak túlvilágról figyelhette, hogy nem veszett kárba az a sok munka, amit a Magyar Szó érdekében kifejtett. Velünk örülhettek az újság (régi) rendszeres munkatár­sai: Bittó Boldog Klára, Deák Pál, Nagy Ábrahám és Vilmányi Zita. Az európai tudósítók, dr. Bán Ervin (Budapest), és László Balázs (Brüsszel) valamint Tóth Margaret (Florida) a távol­ból küldték üdvözletüket. Ne felejtkezzünk meg azok­ról sem, akik rendszeresen verseikkel bizonyítják, hogy megjelenik lapjainkon egy sajátos amerikai magyar köl­tészet hangja is, nemcsak a klasszikus magyar irodalom értékei. Borek Leona, Fe- rencz Amália, Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) Mikes Balázs, és Péterfiy Gyöngyi nevét említeném. A napi munkában Kinga segítői között mondjunk kö­szönetét Hoffmann Judith- nak az irodai, Ratkai Ta­másnak a postázó, Kozik Erzsébetnek a lapterjesztő, valamint a legrégebb még élő tisztviselőink Reich Klára és a régi bazárok segí­tője Friedman Margit és Fodor Ilona, valamint az állandó támogató Fodor Nagy Árpád, bizonyára ö- römmel nyugtázta, hogy az ő igyekezetük sem veszett kár­ba. Az est megörökítéséért há­lásan megköszönjük Üstöké István televízióra felvevé- sét, Bittó Attila, Deák Fe­renc, Rózsa Ákos és Vilmá­nyi Zita fényképeit Nagy megtisztelés számunk­ra, hogy testvérlapjaink, az Amerikai Magyar Népszava / Szabadság és a Híd elisme­réssel emlékezett meg évfor­dulónkról, valamint Első A- m éri kai Magyar Televízió, Bárdos Károly televíziója üdvözletét. Györfly Garbriel- la a www.gimagine.com hon­lapon mutatta be képeinket. Remélem, hogy oívasóink megbocsátják ezt a hosszú "névsorolvasást", de megér­tik, hogy ebből az ünnepi alkalomból szükséges volt nemcsak az éveket, de az évek során szorgalmasan segítő kezeket is számbaven- ni. Reméljük, hogy a jövőben is számíthatunk nemcsak a tevékeny munkatársakra, de az olvasók támogatására is. Nélkülük, biztató leveleik, előfizetésük, admányaik nél­kül minden igyekezet hiába­való lenne. Végezetül adjunk hálát "két hazánknak", a mindannyiun­kat elbocsátó Magyarország­nak és a befogadó Ameriká­nak. Tőlük kaptuk a magyar nyelv szeretetét, valamint azt a szabadságot, amely itt le­hetővé teszi a 100 éves újság fennmaradását. Ezzel a gondolattal búcsú­zom, kívánva a Magyar Szó­nak még sok sikeres évet, az amerikai magyarság szol­gálatában. Papp László NÉPJOC. -í £) ' £ 10 hnyufOL 4 múu&mAU A9' MmuJ* ’ - , ^ f riíjSlmZ. 0&, .,Irfxw ££ tu* Z*u tfutó»** , ,u. Ketr.j -r...” _ ff ‘•V- fVMítZu -&é£cn<Lf+~ ' '7®.*&****.. » 4* a*. <i. y taucZróa. JU/vvtlteiú- l^a4tatA*Áírmmuin4ÍüiA>. wtütfcy * Ánti AiAritt- üt. mW t 3*U*A*m. AMuM,, —tU ftf <0 U ^44,‘Mmn't - 1, 1 ­f*n­,4z iiiuc’íkttnfiSif.r tíótf iyi, Az első amerikai-magyar munkáslap "Népjog" 1893-ból

Next

/
Thumbnails
Contents