Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-07-25 / 30. szám

3. Amerikai Magyar Szó Thursday, July 25, 2002 Tudott-e róla? Mármint tudott-e George Bush az Egyesült Államok elnöke arról, hogy New Yorkot támadás éri szeptember 11-én? Ezt a kérdést nem egy híres elődének tették fel. A II. világháború idején az amerikai rejtjel-fejtők nagyon keményen dolgoztak azon, hogy a német kódot megfejtsék. Ez a kísérlet sokáig kudarcot vallott, mert a németek rendszere egy kombináció volt. Ez azt jelentette, hogy nem csak rejtjelek voltak, hanem csoportba szedett rejtjelek, amik meghatározott időnként változtak. Nem is sikerült a németek szándékát addig kipuhatolni mig egy elsüllyedt tengeralattjáróról meg nem szerezték a masinát. Ezért a katonai hírszerzés, az OSS, meglepő eljáráshoz folyamodott. Mégpedig engedélynélkül behatoltak a washingtoni japán követségre, feltörték a páncélszekrényt és lefényképezték a kódokat. Minden behato­láshoz szükséges információt a követségen dolgozó amerikai alkalmattaktól szerezték be. Mikor a követséget elhagyták, az éjjeliőr aki nem volt beavatva, majdnem rajtacsipte őket. Ez azért sem lett volna ildomos, mert a páncél feltöréséhez a börtönből hozattak segítséget. Erről az akcióról sem tudott Roosevelt, bár később kijelentette, a módszer nem érdekli, ha eredményre vezet. A japán kód birtokában a berlini japán követ jelentéseiből értesültek a várható Tengely-hatalmak szándékairól. A sajtó természetesen tudomást szerzett a kód meglétéről és mint most is a New York Times járt az élen. Tudhatott-e Roosevelt a Pearl Harbor-i támadásról? S ha tudott miért nem tett valamit. Az eset Európában megismétlődött, amikor is a német légierő földig bombázott egy kis angol városkát. Tudhatott-e Churchill a támadásról? - és ha igen miért nem tett valamit. Lehet, hogy tudtak, de ha ennek jelét mutatják elvész az információs forrás, amit megszerezni nem könnyű. A válasz tehát, az elnök nem tudhatott a várható támadásról, különben megelőző lépéseket tett volna. _________________________ Deák Pál. A NATO Boszniában marad BRÜSSZEL. A NATO-tanács július 1- jei ülése után Yves Brodeur szóvivő kijelentette, hogy a SFOR Boszniában marad. A 19 szövetséges ország nagykövetei rendkívüli ülésen vizsgálták meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában kialakult helyzetet, amely azzal fenyeget, hogy a boszniai nemzetközi békefenntartó erő (SFOR) amerikai ellenszavazat miatt nem kap újabb féléves felhatalmazást tevékenysége folytatásához. A NATO katonai bizottsága a legutóbbi felülvizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a biztonsági helyzet folyamatos javulásával a SFOR 19 ezres létszámát év végéig tovább lehet csökkenteni 12 ezerre Amerikai Magyar Sző USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Bol­dog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven. Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmasten Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért minden­kor a cikkíró a felelős. A béküldött cikkeket nem díjaz­zuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Uniós alkotmányozás Milyen Európát akarnak az európaiak? Mit várnak az uniótól, saját kormányaiktól, s miként akarják a hatalmat elosztani az előbbi és az utóbbi között? "Csupán" ilyen kérdéseket kell megoldania a 28 ország képviselőit tömörítő több hónapja tanácskozó alkotmányozó gyűlésnek. Az Európai Parlament (EP) alkotmányi bizottsága április­ban elvetette az ötletet, hogy Európa lakosságától közvet­lenül tudakolják meg, milyen jövőt képzelnek el földré­szüknek. A javaslat szerint 16 kérdést tartalmazó kér­dőív például azt firtatta vol­na, mit tekintene a válaszadó Európai Unió (EU) feladatá­nak, mi legyen a szövetség neve, hol húzódjanak föld­rajzi határai, mit jelentsen az európai állampolgárság. Az euróatyákat végül is elriasz­totta az aggály, hogy vajon egy, akár 5 millió európai polgárra is kiterejedő, költsé­ges felmérés mennyire te­kinthető általános érvényes­nek, s vajon a különböző nyelveken feltett kérdéseket mindenütt egyformán értel- meznék-e az emberek. A monstre közvélemény­kutatás elmaradásának kö­vetkeztében az európai nép zömének így alighanem elke­rülte a figyelmét, hogy ne­vükben és érdekükben 2002 február 28-án olyan, tekinté­lyes alkotmányozó gyűlés kezdte meg bő egy évre ter­vezett munkáját Brüsszelben, amelynek jelentőségét egye­sek az amerikai alkotmányt 1787-ben megszövegező phi­ladelphiai konventhez, mások az európai integrációt 1957-ben életre hívó római szerződést előkészítő messi- nai konferenciához mérik. A 105 fős konventbe - amely a póttagokkal együtt éppen kétszer ekkora - a 15 uniós tagállam és 13 tagjelölt ország egy-egy kormánykép­viselőt, a nemzeti parlamen­tek két-két reprezentánst, az EP 16 tagot, az Európai Bi­zottság (EB) pedig két főbiz­* * * * * * *■* *■*. * * V* * *-■* KATHY’S : lj SKIN 1 : CARE : • SZALON i : 21^717-1615 l 1 FOTO-VIDEO MESTER Hívja FRANK-ot: 718-271-4006 tost küldhetett. A hatalmas munkát 12 tagú elnökség irányítja, élén az elnökkel, a 76 éves egykori francia ál­lamfővel, Valéry Giscard d’Estaing-nel Giscard a következőképpen vázolta fel a vita menetét: a nyárig tartó első szakasz a "meghallgatásé" - ez afféle ötletroham, amikor mindenki minden kérdésről szóban és írásban kifejtheti az állás­pontját. "Tabutéma nincs" - jelentette ki. Ősszel követke­zik az elemzés, vagyis a fel­vetett gondolatok rendszere­zése, a harmadik fázisban pedig "legyártják a végtermé­ket", amely az elnök remé­nyei szerint az EU legfőbb elveit és céljait, állapolgárai- nak alapjogait, a tagállamok és az uniós intézmények, valamint az utóbbiak egymás közötti hatáskörmegosztását rögzítő európai alkotmány tervezetében ölt majd testet Az a javaslat, amelyet - Jacques Chirac francia elnök ötletét felhasználva és Jósé Maria Aznat spanyol kor­mányfő lelkes támogatását élvezve - Tony Blair brit mi­niszterelnök tálalt fel, neve­zetesen, hogy az EU-ban megszokott, de sokat bírált féléves elnökségi rotációt 2005-2006-tól váltsa fel új szisztéma: az uniós kormány­fők (Európai Tanács) önma­guk közül ötéves periódusra válasszanak állandó elnököt. Az EU elnöke lehetőleg egy tekintélyes volt kormányfő legyen, aki végre "arcot" és irányt adna az EU-nak, mindenekelőtt a közös kül­politikának. A másik nagy port felvert javaslatcsomagot Romano Prodi az EB elnöke dobta be. Elképzelése szerint a jövőben az általa vezetett testület válna a közösségi külpolitika "gravitációs köz­pontjává", a testület a mainál szélesebb és határozottabb jogköröket kapna a tagorszá­gok gazdaságpolitikájának koordinálására. Élesebb harc bontakozott ki abban a kérdésben, hogy végső soron melyik uniós ' intézmény váljon a főhata­lom letéteményesévé. Az EU-ban e szerepet ma tag­kormányokat tömörítő kettős funkciójú Miniszteri Tanács (MT) tölti be, amely tör­vényhozói szerepkörét az EP-vel, végrehajtói szerepét • pedig az EB-vel osztja meg. Bár az év hátralévő részé­ben minden bizonnyal több­ször felforrósodik majd a hangulat, s a vitára még hó­napokig rányomja a bélyegét, hogy a kontinens számos országa választások előtt áll, megfigyelők azt jósolják: az EU-ban nem lesz alkotmá­nyos forradalom, de a kikin- lódott kompromisszum érde­mi refomot eredményez majd. Giscard azt szorgal­mazza, hogy a végső doku­mentum széles konszezusra ■ épüljön, ez esetben ugyanis az állam- és kormányfőknek kevés erkölcsi alapjuk marad a javaslat átírására, s így ő valóban az európai alkotmány megalkotójaként vonulna be ‘ a történelembe. Ha viszont általános egyetértés híján több változatot kell írni, akkor a nagypolitikusok ked­vükre játszadozhatnak majd a szövegekkel a dokumentu­mot jogi rangra emelő 2002- ra tervezett kormányközi konferencián Kocsis Györgyi, Brüsszel Híreket a Magyar Szóból

Next

/
Thumbnails
Contents