Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-12-12 / 48. szám
Ára: 75 cent Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Strek, New York, NY 10003 X''\ ícőnyvt Bejutni Európába Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 zás számos felületen korlátozza az állam szuverenitását. Ezeket a tételeket ki kell venni az alkotmányból, ehhez kell kétharmados parlamenti döntés. A mai ellenzék felelősnek érzi magát a csatlakozás döntéseiért, és biztosítékokhoz köti alkotmányt megváltoztató tételek megszavazását. Száj er János, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője erről így nyilatkozott: "Az EU-csatlakozás nem cél, hanem eszköz arra, hogy a magyar társadalmat felzárkóztassuk az európai uniós átlaghoz. A társadalom jelentős része a rendszerváltást is azért támogatta, hogy életminősége, életszínvonala jobb legyen annál mint amit a szocialista négy évtizedben megélt. Mi másért tennénk? Pusztán azért, hogy összetartozzunk, arra elegendőek lennének más európai szervezetek, mint az Európai Tanács vagy a NATO. Már évek óta tagja vagyunk az euro-atlanti rendszernek, földrajzi értelemben pedig Európa közéltén élünk ezer éve. Nem Európába megyünk, ahogy azt nagyon sokan félreértelmezve, kiforgatva mondják. Ma az EU-csatlakozásról beszélünk, akkor a politikusokat is az kell hogy vezérelje, segítsék az ország fejlődését mind gazdasági, mind szellemi és kulturális területen. Gyarapodni, felzárkózni akarunk egy olyan . életminőséghez, ami az Európai Unióra jellemző. A- j zonban ez nem járhat azzal, hogy el kellene hagyni azokat a pozitív tulajdonságainkat, amiket éppen magyarokként tudtunk bevinni az Európai Unióba. Misrészről a csatlakozás lehetősége nem azt jelenti, hogy minBejutni Európába, magyarok részére ez a kifejezés értelmetlen és igazságtalan. Ha Európát az a történelmi szerep képezi, ami megalkotta a világot átható kulturális és civilizációs szabványrendszert, akkor tény, hogy abban békésebb időszkokban alkató részünk volt, gyakori és hosszan tartó háborús időszakainkban, európai mimagunkat is védve, Európát védtük. Minden ránk törő ellenség Európa ellensége is volt. Magyarország soha nem szövetkezett Európán kívüli hatalmakkal európaiak ellen, ami fordított előjellel sajnos gyakran előfordult. A földrajzi Európa közepe sohasem volt az európai Európa közepe, ez határozta meg faluvégi helyzetünket. Úgy is bántak velünk a nyugatiak. A most életre kelő európai egység nem a középkor kulturális és eszmei egységét igyekszik feltámasztani, erre ma nincs igény. A most folyamatba ; tett Európa-egyesítés üzleti j eredetű és üzleti célú, vagyis gazdasági alapú. Ez 1 önmagában nem baj, ez is fontos. A Marshall-tervből indult el, a láda oldalán Made in USA olvasható. Az Európai Unióba való becsatlakozás két nagy kihívat ást jelent a magyarságnak. Az egyik: miként egyesülhet és maradhat meg a nemzet? A másik: miként tarthatók meg a nemzet anyagi javai? Az egyik a következmények áldozata lehet, ha nem értékelődik fel a nemzet megmaradásának nagy kérdése. A másikhoz tisztességes politikusok kellenének. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetetlen a jelenlegi alkotmány tételei alapján, hiszen a csatlako^7T” dent kritikátlanul át kell venni, amit az unióban követelményként állítanak elénk." Mindezeknek az írországi népszavazás adott aktualitást. Az EU bővítéséhez még az írek többségi döntése hiányzott, ami október második felében megtörtént. Novemberben Varsóban találkoztak a tagjelölt országok miniszterelnökei. Felmérések szerint a magyar közönség legalább 80 százaléka megszavazza az uniós csatlakozást. Ha a Fidesz akadékoskodik a csatlakozás érdekében szükséges alkotmánymódosításokat meg nem szavazásával, ami valóban okozhat késlekedést, elmaradást, csábos dolog a kormány számára az Országgyűlés önfeloszlatása. A Parlament egyszerű többséggel (50 százalék plusz egy szavazat) feloszlathatja önmagát komoly politikai indok esetén. Propaganda kérdése, mennyire komoly oka van rá. Az természetesen a választók akaratától függ, hogy eléri-e a jelenlegi kormánykoalíció a szükséges kétharmados e- redményt. Valóságos nyilatkozatháború dúlt a közelmúltban a kormány és ellenzék között, aminek során Medgyessy kijelentette: "A kormány nem hagyja magát zsarolni az alkotmánymódosítás ü- gyében, és lehet olyan pont, amikor az előrehozott választás az egyetlen megoldás az EU-csatlakozás biztosítására," A csatlakozás során a legveszélyeztetettebb gazdasági ágazat a mezőgazdaság, amely Magyarországon különösképpen lehetetlen állapotban van. Tudjuk, hogy Oroszország után MagyarMegérkeztek az iraki dokumentumok Megérkezett Bécsbe az az iraki dokumentum, amely Bagdad állítása szerint bizonyítja, hogy az arab ország nem rendelkezik sem atom- sem más tömegpusztító fegyverekkel. A csaknem tizenkétezer oldalt kitevő dokumentumot december 8-án átadták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség székhelyén A dokumentum Cipruson és Frankfurton át érkezett az osztrák fővárosba. Az iraki fegyverekről szóló dokumentumok két másik példánya december 9-én érkezett New Yorkba az ENSZ székhelyére. Egy példány A Biztonsági Tanácshoz, a másik pedig az ENSZ fegyverellenőrzési bizottsághoz kerül. Az arab és angol nyelven készült nyilatkozathoz egy nyolcoldalas összefoglalót csatoltak Bagdadban. A nyilatkozatot az ENSZ által kijelölt határidő előtt adták át a világszervezet illetékeseinek. Bush elnök eddig nem nyilatkozott a dokumentumokról. Tárgyalnának Moszkvával MOSZKVA. A csecsen szakadárok készek minden előzetes feltétel nélkül felfüggeszteni a fegyveres harcot, amennyiben Moszkva tárgyalásokat kezd velük - nyilatkozta Ahmed Za- kajev, Aszian Maszhadov csecsen szakadár politikai vezető nemzetközi megbízottja. A szakadár politikus jelenleg Nagy-Británniában tartózkodik, ahol a hatóságok a jövő héten kezdik meg a személyére vonatkozó orosz kiadatási kérelem vizsgálatát. Zakajevet a moszkvai túszdráma után október 30-án Dániába őrizetbe vették, de a koppenhágai igazságügyi minisztérium nem találta megalapozottnak 1996 és 1999 közötti terrorcselekményekben illetve fegyveres lázadás kirobbantásában játszó szerepéről megküldött orosz bizonyítékokat. országon követték el a leg- brutálisabb kolhozosítást. Európában a mezőgazda - sági modell a családi gazdaság, amely 20, 50 vagy 100 hektáron (függően a termelési és talajviszonyoktól) egy vagy néhány család kezelésében, szakértelemmel, gépi felszereléssel, rendezett értékesítéssel alapját képezi a mezőgazdasági társadalomnak. Ez Magyaroszágon minden elemében hiányzik. Az 1956-os forradalom leverése után a kommunista rendszer az ország termőterületének 98 százalékán államfeudalista nagybirtok- rendszert alakított ki, az állami gazdaságok átlagos nagysága 8,000 hektár, a kolhoztípusú termelőszövetkezeteké 4,500 hektár volt. Ilyen méret Nyugat-Európá- ban ismeretlen. Ezeket a problémákat nyugaton meg sem értik. Elég csak átmenni Ausztriába vagy akár vSzlovéniába, megdöbbentően kedvező képet mutatnak a falvak. A szegénységi és műveltségi szintje is leromlik. Ahol nyomor van, ott elhal a kultúra, a helyi hagyomány, pusztul a nemzet. Ha mi nem rendezzük a mezőgazdaság problémáit, megismétlődhetik az, ami az első ■ világháború boldog békének nevezett időszakában megtörtént, hogy a kapitalizmustól prosperáló Magyarországról százezrek vándoroltak ki, főleg földjükről kiuzsorázott falusiak a nyomor és éhezés elől. Csapó Endre
