Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-11-28 / 46. szám
Thursday, Nov. 28, 2002 Amerikai Magyar Szó 5. Liszt a halhatatlan Egy nagy egyházi ember emlékére Koncert a Konzulátuson. Liszt Ferenc nemcsak a XIX. századi, hanem az utána következő generációknak is az egyik legnagyobb hatósugarú zongoraművésze. Virtuóz technikájú darabjai kivétel nélkül megérintik és bámulatba ejtik a mai XXI. század zongorista nemzedékét és a hallgatóságot egyaránt. Személységének varázsa tartósnak bizonyult. Mert nem csak zongoraművész, hanem szociális érzékenységgel, nemes, tanító, javító szándékkal megáldott "világpolgár" is volt. Alig találunk olyan országot, ahol nem működne "liszt Társaság". Az amerikait 1964-ben három zongoraművész: David Kushner, Fernando Laires és Charles Lee alapította meg. A kanadaiakat is beleszámítva kb. 550 tagot számláló társaságot javarészt zongoraművészek, pedagógusok, írók, zenetörténészek alkotják. Céljuk természetesen a "legendás magyar" népszerűsítése, fesztiválok szervezése, könyvek, újságcikkek stb. megjelentetése. A New York-i Tagozat, melynek a Konzulátus ad otthont, ez alkalommal egy fiatal magyar zongoraművésznek, Illava- csek Tihamcmak adott lehetőséget a bemutatkozásra. A Budapesti Zeneakadémián frissen diplomázott művész ebben az évben elnyerte a nevezetes Yale Amerikai Egyelem ösztöndíját is, ahol Franki Péter osztályában tanul. Hlavacsek Tihamér elmesélte, hogy CD-ről és személyes bemutatkozó koncert alapján az Egyetem szigorú zsűrije egész Európából csak két zongoristát érdemesített erre az ösztöndíjra. A fiatal művész számos I. díjai is tudhat már magáénak, hazájában és Olaszországban egyaránt. Különleges szép és egyedi felfogásban előadott Liszt darabokat hallhattunk előadásában. A "filozófus, meditáló" Lisztet ismerhettük meg általa, akinek "zenei üzenete" többek között az orosz Rachmaninovot is megihlette, akitől szintén hallhattunk egy szonátát. A ráadásként játszott Debussy-műben ez a "híd" még szemléletesebben jelentkezett, a tiszti zenei átörklödés világosan kirajzolódott. Az az érzésem - és azt hiszem nem vagyok ezzel egyedül -, hogy ismét egy kivételes magyar tehetség "szárbaszökke- nésének" lehettünk tanúi... Viímányi Zita Nyelvem magyar s marad Nem futok, nem mozdulok nincs miért és semmi ok, Funarok és hínárok lakhelye egy kún-árok, jazig s a sima hantok hazáján lanyha lantok, fuvola, tárogató, völgyi virág, bérei hó fogja hirdetni itten: velem a nyelv s az Isten. Anyám és szerves szervem: finn-ugor ősi nyelvem, |0 egy gyémánt köves szikla, a nemzetvédő szikra, Ősöm komor szemébe s nézve sorsa elébe, nem félek. Pestis, tatár, a “fehér kréta” határ nem tarthatják fel utam s hitem, hogy a mély kutam: az Úr, az anyám nyelve - a szivem szép szerelme, él, nő, szül s vélem marad, mint a Tátra és Arad. 2002. Április 20 Mikes Balázs, Milwaukee. Remek karácsonyi ajándék! MÉG KAPHATÓ "Koréh Ferenc beszél New Yorkból" cimű kötet: tárcák, otthoni és amerikai életképek rádióadások, komoly és mókás székely történetek, stb. színes gyűjteménye Ára: $15.- postaköltséggel $17.- Megrendelhető: Catherine Koréh 83 Grove St. Englewood, NJ. 07631 Fax: 201-567-7234 I Nemrég a kezembe került egy gépelt szöveg. Jó pár éve kaptam egy jeles református hittudóstól, Sebestyén Jánostól. Kevéssel a halála előtt másoltatta és küldte el nekem. Tartalma: Ravasz íiszió református püspök beszéde a főrendiházban, az ún. 'Tájvédelmi" törvény tárgyalásakor. (A törvényjavaslat jogi megjelölése: 1941. évi XV. törvénycikk.) Ez a "törvény" tiltotta meg zsidó és nem zsidó származású személyek összeházasodását, sőt nemi kapcsolatát is. Valamennyi egyház ellenezte. Ravasz püspök is, a maga egyháza nevében. Hiába fáradozott. A világi törvényhozók többsége i- gennei szavazott. O maga és protestáns társai ki merték mondani a nemet. A katolikus egyháznagyok lősségükre figyelmeztetni, állítólag azt mondta a belügyminiszter feleségének, hogy a férje önmaga veszélybe rohan, és az asszony igazat adott neki. Aztán fordult a világ. 1945 az ő állásfoglalásait, korábbi szereplését jórészt tévesnek ítélte. Egyetlen módon tisztázhatta volna magát a történelem ítélőszéke előtt: ha lemond püspöki tisztéről. Mindenki becsülte volna érte, az utókor is, mint a lelkiismeret tanúság- tevője. Egyházának is ezzel tette volna a legnagyobb szolgálatot. De ő nem mondott le. így rászolgált a sajtó megrovásaira. A Rákosi-vezetés sunyin várt az eltávolításával - még szükség volt a hivek szavazataira. A püspök okosan szólt hozzá a fakultatív hitoktatás polémiájához. A kommunista hatalomátvétel évében, i948-ban, távoznia kellett a püspöki székből. De még öt évig a Káivin téri gyülekezet vezető lelkésze maradt. Akkor már az életkora is okot adott a visszavonulásra. Huszonkét évig élt még, kilencvenkél évesen hányt el. Ravasz László veje volt Bibó István. Azért írtam róla, mert idén volt születésének századik évfordulója. Abban az esztendőben született amelyikben Kodály Zoltán és Babits Mihály. A lét kiszámít hatatlan szeszélyéből 1882 a magyarság számára áldott esztendő volt. Dr. Bán Ervin nem jelentek meg a szavazáson. Az ország megszé- gyenülése volt, leborul ás a németek előtt. A tudós teológiai tanárt, Ravasz Lászlót, harminckilenc éves korában, 1921-ben választották a dunameiiéki református egyházkerület püspökévé. Balthazar Dezső tiszántúli püspök halála után ő lett a hazai reformá- tusság elismert lelkészvezetője. Bírálva ugyan, de lojális volt az akkori államhatalom iránt, és a békességet kereste a katolikus álam- egyházzal. Az első és a második zsidótörvényt az összes többi püspökkel e- gyütt megszavazta. Segített a katolikus püspököknek abban, hogy a második zsidótörvény (1939) "faji" részéből jó darabot lefaragjanak. A harmadik zsidótörvény, az említett 1941-es, rádöbbentette, hogy a lojális igeneknek határt kell szabni. A legnagyobb próbatétel 1944-ben jött el. A püspök betegágyában értesült a deportálásokról, azt mondják sírt. A mérsékelt antiszemitából az üldözöttek pártfogója lett. A krónika szerint felgyógyulása után küldöttség élére ált, próbáta a hatalom birtokosait a feleCsonkig égő szerelem ereje November hideg napjai ismertető betekintést adtak a nemsokára beköszöntő kemény télről. A szél egyre csak üvöltött, hadat üzent a természetnek, féktelen pusztító ereje áldozatokat követelt, már a sudár egyenes tartáséi fák büszkeségét is betörte, amelyek jobbra- balra erőteljesen kilengtek, segélykiáltásukat hangos sűvítés- be fojtották. Már leveleiktől is megfosztották őket, kínjaitól meggyötörve mégis erőre kap, hiszen ezen nem a végzet, a gyökér, az élet forrása, neki nem lehet bántódása, és a tavasz, a remény az enyhíti a fájdalmat. A környéket uraló szél hirtelen gyorsasággal és hihetetlen erővel felölelte a földön fekvő port és megcsavarta mind a tenger a hullámait, majd szétszórta széltébe-hosszába. Az égbolt kikapcsolta fényeit, de a szürke folyamatosan sötétedő látási viszonyok ellenére is látni lehetett, ahogy a haragos felhő társak harci inulóra sorakoznak, mind egy hátvédként. A Debren pataka egyre csak sebessen rohant, menekült a veszély elől, de nincs menekvés, az ágyúdurranás eldördült, amelyet tűz követett, ilyen volt a mennydörgést követő villámlás. A következő pillanatban búsúlásának haragját kiöntötte a sűrű nehéz eső, és verte a határt Még mindig határozottan viszi véghez akaratát, ebben egyetlen ember sem adta beavatkozását, inkább elhúzódott vagy többnyire bezárkózott az otthonába. De mint mindennek ennek is egyszer elérkezett a vége, még pedig teljes erejétől kifáradva. Lassan-lassan már csak csöppökben szitált, majd teljesen elcsendesült, néma csend honolt mindenhol. Nagyon-nagyon hideg volt, a földre söpört legyőzött levelek dideregtek. Gergely Erzsébet A Magyar Színház Művészeti Fórum-a i Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
