Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)

2002-11-14 / 44. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 14, 2002- Washington D.C-ben nem épülhet magasabb épület a Washington Emlékműnél ez- A kínai Nagy Fal a legmonumentálisabb emberi vállalko­zásnak számít. A beépített kövekből egy 8 láb magas a Földet átérő falat lehetett volna emelni az Egyenlítő men­tén- Szibériában a 19-ik századig a dobozcsomagolású tea- fűveket fizetőeszközként használták.- A víziló akkorára tudja kinyitni a száját, hogy egy 4 láb magas gyermeket képes felfalni.- A Star - Spangled Banner (amerikai himnusz) amit Francis Scott Key szerzett, a világ himnuszai közül a legne­hezebb énekelni.- A Nap körül keringő valamennyi égitest elférne a Jupi­terben- Nagy Péter orosz cár idején a szakállt viselő férfiakat külön adóval sújtották.- Pennsylvania államban a pap megtagadhatja az összees- ketést, ha a menyasszony vagy vőlegény ittas állapotban van.- A 4-ik században (Kr. sz. u.) a 20 éven felüli spártai férfiakat arra kötelezték, hogy napi 20 pound húst egyenek erőnlétük megtartása végett.- Abrahám Lincoln volt az első amerikai elnök, aki gyil­kolás áldozata lett,- Amig a férje elnöki tisztséget töltött be, Martha Wa­shingtont Lady Washingtonnak volt szabad szólítani.- A kaliforniai Shyness Clinic kimutatása szerint az ameri­kaiak 90 százaléka szemérmesnek vallja magát.- Az X-sugarak arról tanúskodnak, hogy a 3 egymástól teljesen eltérő Mona Lisa arcképeket Leonardo da Vinci festette,- A 10-ik században Perzsia feje 117,000 kötetes könyvtá­rát, ahova csak ment magával vitte. Idomított tevék ábécé sorrendben szállították utána a könyveket.- A 25 centesnek 119 rovátkája van a kerületén, a dimc- nak eggyel kevesebb.- A Valentine Day ünneplése még a Római Birodalomból származik. Az amerikaiak évente 900 millió kártyát külde­nek ekkor- A szeplő általában 19-20 éves korban megszűnik.- Az ostorcsattanás zaja gyorsabban terjed a hang sebessé­génél. „ , Összeállította: Nagy Abrahám i A nevezetes látogató Mindig lenyűgöző látvány a Városliget, de őszi riadal­mában, amikor sírva fakad­nak a fák, a legszebb. Az ősztől remegve mutatja meg igazi arcát. Záporozó levél- zuhatag, skarlátpiros avar- szőnyeg. Igézetes, színes kavargás ilyenkor az egész világ, Vendégem érkezett, kül­földi újságíró, elsétáltam vele a ligetbe: ámulva fi­gyelte a csodát. Óriásplatá­nok, fésületlen fenyők, cip­rusok, harsak, juharfák és riadtan hallgató madarak, minden, minden festő ecset­jéért kiált. Leülünk a színeit villogta­tó levélesőben, s a vendé­gem akkor azt kérdi csen­des szóval: - Látta már ezt a világ?.... Jártak itt híres emberek?... Mit is válaszol­jak. Mondjam azt, hogy Goethe sose járt itt, Byron se látta ősszel a Városlige­tet, meg Baudelaire se. Nem őrzik szépségét érté­kes vásznak a világ múzeu­maiban. Vendégem várja, hogy meséljek róla valamit, s én dadogok arról, hogy Arany János megénekelte egyszer. Meg hogy egy Alpár Ignác nevű építész megtervezte a Vajdahunyad várát. Meg arrói, amit valaha olvastam, hogy Batu kán elől ide me­nekült a magyarság, nehogy az ellenség lenyiiazza. De akkor még lápos terület volt. Fái és zsombékai kö­zött húzódott meg a pesti lakosság is, amikor Hentzi osztrák tábornok lövette Budáról a várost. Tiporták útját szovjet páncélosok, lerombolta templomát Rá­kosi, kivágták ősi iáit, felvo­nulási utat építettek, ame­lyet egy csizmás irdatlan szobrával és dísztribünnel ékesítettek. Csupa szomorúság. Ma­gyar sors. Nem, nem járt itt Goethe, s nem jött el soha Tolsztoj se, Dosztojevszkij talán nem is hallott róla, pedig ülhetett volna vala­melyik, csendes padján Raszkolnyikov. De találkoztam a múitkor- jában Kis János angyalföldi munkással, aki nyugdíjazta­tása óta idejár vasárnapon­ként sakkozni cimboráival. Elgondolkodva tologatja maga előtt a betonasztalon a figurákat. És elmondhat­nám azt is, hogy ünnepna­pokon találkoztam vidékről érkezők vidám csoportjaival is. A múltkor egy család a tisztáson fogyasztotta el a magával hozott elemózsiát a fűre tett pokrócon. Jóízűen eszegettek, aztán újra neki­indultak a városnézésnek, s elsőnek a Hősök terét te­kintették meg, a család férfi tagja meg-megsüvegeite a szobrokat. Nem Goethe nem járt itt sose, de láttam: voltak itt kisiskolások a tanítójukkal, aki az ezeréves hazáról me­sélt nekik igaz történeteket, majd megmutatta nekik Anonymus szobrát. Lehet, hogy akad közöttük egy olyan ifjú, aki visszatér majd ide meglett férfi korá­ban, ecsettel és palettával, hogy megörökítse az emlé­keit. Egy új Faái iiszló. Vagy Munkácsy. Akit rabul ejtett a liget szépsége. Vajon mitől ilyen igéze­tes? Talán attól, hogy min­dig megmaradt egyszerű parknak, felüdítője a meg- fáradottaknak, aki szívesen adta ágynak padjait a haj­léktalanoknak. Megőrizte évtizedek során át igazi ar­cát, önmagát, mint ahogy névtelenül őrzi halottját. Fűit. Volt, Igénytelensége is szívbe- markoló. Megrongált pad­jai. Kidöntögetett szemétko­sarai, örökké éhes galamb jai, amelyek rajokban lebeg­nek a fái fölött. Vendégem, tudom, általa is ismert ne­veket vár; hírességeket kel­lene felsorolnom, ahogy azt az idegen városok útiköny­vei szokták csalogatom’. De minek mondjam, hogy Kosztolányi Esti Kornélja járt erre és itt ült ezen a pádon? Meg se értené. Hallgatok hát szomorúan. A liget körülöttünk meg úgy ég az őszi fényben, mintha magára gyújtotta volna a világot. Betűzgetem a pad támlájára vésett neve­ket, üzeneteket, s azon tű­nődöm: szólhatnék Molnár Ferenc Liliomáról, Szép Ernő poémáiról, de aztán mégis mást mondok, mert hirtelen összeszorul a tor­kom. Egy nevet pillantottam meg ugyanis a pad támlájá­ba vésve, erről eszembe jutott az a régi lány, aki lobogó szőke hajjal futott egyszer a sétányon ide, ehhez a pádhoz, ahol vár­tam rá. Ezt kellene elmondanom, érzem, hebegve, riadtan emlékezve, dobogó szívvei, Nem Byron voll, nem Hux- iey és nem Shakespeare. Egy lány csak. aki futva érkezeit, aztán futva is tá­vozott egyszer. Hogy mi volt a neve? O járt itt egy­szer,. lehet, hogy őt siratják most az őszi szélben dider­gő fák is.. Hogy ki volt ó, ■ szikrázó, villogó bajávai, mosolyával? . A nyár volt!. Az igazi. ülés Sándor Nem árt tudni.... A Magyar Színház Művészeti Fórum-a i Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN catbe 108 Cserey Erzsi igazgató I { FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 Cne block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station._____ Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt , az egész család szíynára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Támogassa hirdetőinket!

Next

/
Thumbnails
Contents