Amerikai Magyar Szó, 2002. július-december (56. évfolyam, 27-49. szám)
2002-10-24 / 41. szám
Thursday, Oct. 24,2002 Amerikai Magyar Szó 5. Peterdi Gábor emlékkiállítás Connecticutban r Makkai Árpád 53 magyar film operatőrje Az egy éwel ezelőtt meghalt Peterdi Gábor festőművész emlékét október 13-án két kiállításon ünnepelte Connec • ticut műértő közönsége. Peterdi 1915-ben született Budapesten. Ott mindkét szülője ismert tag|a volt a fővárosi intellektuális elitnek. Édesapja Peterdi Andor nem volt túl sikeres üzletember, anyja Várnai Zseni, viszont ismert költő és paci. lista, akinek "Ne lőj fiam, mert én is ott leszek..." című verse nagy hatással volt az első világháború alatti békemozgalomra. Gábor érdeklődése, aki általában gyenge tanuló volt, korán a festészet felé irányult. A REGGEL cimű újság 1930- ban nagy cikkben ismertette a 15 éves "csodagyerek" eredményeit. "ligy éve és három hónapja festek... akkor kaptam az első olajfestéket és egy megpenészesedett zsákv ászont" írja pályája indulásáról. Olyan neves művészek méltatták munkáját, mint Iványi-Grün- wakt Béla (Nagyon, nagyon tehetséges) és Rudnay Gyula (Hanjülatós meftjüjénitó ereje . van). Az Ernst rnúzeumbeii sikeres kiállítása eredményeként a Képzőművészeti Akadémia Római Dfját nyeri el, majd egy éves római tanulmányút után Párizsba megy, ahol az avantgarde mozgalom legjobbjai, Max Ernst, Picasso és hasonlók lesznek a barátai. 1937-ben dolgozik a párizsi világkiállításon és elnyeri annak arany érmét. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrál. A háború alatt az amerikai hadseregben szolgál és részt vesz a Bergen-Belsen-i koncentrációs tábor felszabadításában. Peterdi Gábor a háború után a Connecticut-i Rowaytonban telepszik le, ahol festészetnek és tanításnak szenteli életét. A Brooklyn Múzeum, Hunter College, a Yale Egyetem és, mint vendégprofesszor, számos más főiskola tanára. Hosszú, élete során sok kitüntetést kap és számtalan kiállításon mutatja be munkáit. A mostani emlékkiállítást egyidejűleg két hely mutatja be: Norwalkban a Center for Contemporary Printmaking és New Canaan - ban a Silvemiine Guild Galleries. A kiállításokat november 9-ig lehet megtekinteni. Érdeklődni lehet a 203-899- 7999, vagy 203-966-9700, ext. 20 számon. pj Peterdi Gábor alkotása Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort , közvetít a Manhattan Cabebtelevízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly "1939-ben Isten akaratából történt életem legnagyobb fordulata: a Németországban élő Bolváry Géza producernek kellett gyorsan leforgatni egy elmaradt részletet a "Tokaji ászú" című filmhez, a szüreti jelenetet. Zártkörű próbabemutatón a szakértők hosszasan tapsoltak. ezután további négy film forgatásához kaptam szerződést." így emlékezik Makay Árpád első sikerére, a Makk Hetes nevű kis budai vendéglőben. Évtizedeken át gyakran találkoztunk a New York-i Fészek Klubban és lakásunkon, Staten Island- on, aztán "a nagy fordulat után" Budán, az Alagút közelében, ahová feleségével negyvenéves emigráció után hazaköltözött. 2001-ben Amerikában jelent meg életrajza, "Amit a kép súgott és amit én súgtam a képnek" címmel. Radnóton született, ahol a Maros vize kanyarog, Kis-Küküllő vármegyében. Apja a kolozsvári egyetem után körorvos, református, édesanyja katolikus, őt és bátyját vallásos szellemben nevelték, kisebbségi sorban Okány faluba költöztek, később Gesztbe, ahol a Tisza család háziorvosa volt, aztán rendőrorvos lett Budapesten. Árpád a református főgimnáziumban végzett, behívták a miskolci híradó századhoz, zászlós lett. Az 1920-as és 30-as évek válsága idején elektrotechnikai főiskolára Íratták be, de már tudta, hogy nem lesz orvos, sem mérnök. A film érdekelte, kedvence Buster Keaton volt. 1934-ben bekerült gyakornoknak a Hunniához, akkor látott először filmet forgatni, "Az iglói diákodat, Jávor Pállal, Kabos Gyulával, Gervay Mariczával. Első nagy sikere a Halálos Tavasz fényképezése volt, 1939-ben. A Magyar Nemzet kritikusa így írt róla: "A részletekben francia finomsággal, egészében amerikai realizmussal rendezett film remek fényképeiért a fiatal Makay Árpád minden dicséretet megérdemel, olyan briliáns munkát végzett, hogy egy-egy képe után csak őt tapsoljuk.” Zilahy Lajos és Kalmár Lajos voltak a rendezők és amikor a "Valamit visz a viz"- et fényképezte, a Népszava filmkritikusa ezt írta: "Kizárólag az operatőrt dicsérhetjük a gyönyörű tájfelvételef Mnhnjjc Arpnr] Rajzolta: Márkus Jenő J ' 1938 kért, a pompás halászjelenetekért." A Film Újság szerint: "a Makay Árpád fotog- rafálta Duna annyi szépséget csillogtat meg, hogy ilyen csodálatos képeket a Dunáról eddig nem láttunk sohasem." Minden neves magyar színművészt fényképezett, Csoros Gyulát, Jávor Pált, Páger Antalt. "Makay képei különleges neorealizmussal készültek, mint a francia filmek, a budapesti közönség lelkesedéssel fogadta ezeket az újszerű magyar filmeket" Egyik legnagyobb közönség- sikere a "Gül Baba" volt, Szeleczky Zitával és Jávor Pállal a főszerepekben. Különleges művészi siker volt az "Egy asszony visszanéz", a csodaszép Tasnády- Fekete Máriával, Jávor Pállal és Somlay Artúrral. Radvá- nyi Géza volt a rendező, a zenei aláfestés Fényes Szabolcs műve volt. Nemzetközi siker volt "Háry János", Kodály Zoltán segítségével, ' Páger Antallal a főszerepben. 1938-ban megnősült, felesége Bajnóczy Eszter iparművésznő volt. 1949-ben, Svájcon keresztül kerültek Amerikába, gyermekeik, Csilla és Árpád az USA-ban nevelkedtek. Csilla ma biológus, férje orvos. Árpád pedig művészi tervező. Eszter j 1977-ben meghalt. Árpád akkor Kőhegyi Juditot vette el, Bottá Lajos hadbíró özvegyét. Makay Árpád New ] York-ban öt évig tanított a School of Visual Arts-ban. 1981-ben pedig feleségével, Judittal APART Film Inc. névvel film és video produkció vállalatot alapított. Külföldön is tizennyolc filmet forgatott, némelyiknek nemcsak fotográfusa, hanem rendezője is volt: Svájc-ban, New York-ban Montrealban, Bogotában, Kenyában. Több nagydíjat nyert, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, később az Arany Pillangó-t és 1994-ben az Életműdíját. Amikor hazament, Bíró Yvette így írt róla: "Egy mester hazatért, skálája szinte végeláthatatlannak tetszik. Nagy drámai koncentrálás a beállításokban, s érzékletes, nyugalmas, sokoldalú, leíró a gépmozgásokban, a világítás váratlan hangsúlyaiban mutatja, a filmforma finom, hajlékony alkalmazkodását a tartalom követelményeihez’ Makay Árpád életrajzát így fejezi be: A sikereim gyermekkorom óta az Istennel való tartós kapcsolat, ami hitem erősödésével mind szorosabbá vált. Ma pedig a mindennapi ima a hívő ember életét jelenti számomra. Forgatásaim elkezdése élőtt Isten segítségét kertem. Talán ez is hozzájárul krtiku- saim észrevételéhez, hogy "a Makay-filmekben mindigvan valami, ami mássá teszi." Isten állandóan velünk van és ezt ne felejtsük el soha. Ez pedig földi feladataink sikeres megoldásához vezet. Fercsey János
