Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-06-27 / 26. szám

Thursday, June 27, 2002 Amerikai Magyar Szó Washington segíti a NATO-bővítést A NATO további bővítését sürgeti, hét felvételre váró tagállamnak pedig amerikai katonai segítséget igér az a jogszabály, amelyet most írt alá Bush elnök. A szövetség novemberi prágai csúcstalálkozóján dönt az új tagok felvételé­ről. Jelenleg tíz ország vár meghívást, közülük azonban hétnek - Szovéniának a három balti államnak, Szlovákiának, Romá­niának és Bulgáriának - van erre reális esélye. A további három, Horvátország, Albánia és Macedónia egyelőre igen távol van a tagságtól. Az életbe lépő amerikai törvény mind a hét esélyes esetében megszabja, milyen összegű katonai segítségre számíthat. A legtöbbet 11,5 milliót Romániára fordítják. A felvételre várók most úgy érezhetik megkapták Washington jóváhagyását is a belépéshes, ez azonban még nem feltétlenül igaz. Kerítés épül Izraelben Az izraeli védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy kerítés építése indul Izrael és a megszállt Ciszjordánia közt. Biztonsági okokból 350 kilométernyi kerítést emelnek a fegyverszüneti vonal mentén és elektronikus jeladókat is elhelyeznek rajta. Igennel válaszolt a merényletek indokoltságára a megkérde­zett palesztinok 68 százaléka A jeruzsálemi Média- és Kom­munikációs Központ felmérésében 22.5 százalékuk állította azt, hogy a robbantások ártanak a palesztin ügynek. A többség 51 százalék azt tartja csak akkor érjen véget a 2000 szeptem­berében indított intifáda, ha már felszabadult a történelmi Palesztina, sőt ha Izraelt "felszámolták" A legnépszerűbb politikus továbbra is Jasszer Arafat. Segítséget ajánl Rumsfeld Indiának Dónál Rumsfeld amerikai védelmi i miniszter Újdelhiben felajánlotta az ! Egyesült Államok segítségét olyan megfigyelőrendszer kiépítéséhez, a- I melynek célja az India és Pakisztán közötti kasmiri ellenőrzési vonalon I megkísérelt átszívárgások felfedése. A Ivédelmi miniszter nem zárta ki, hogy laz al-Kaida fegyveresei is működnek |Kasmírban, Rumsfeld találkozott több indiai vezetővel mielőtt Pakisztán­ba utazott, ahol már közölték: többet várnak Indiától, így például, hogy beleegyezzen a közvetlen tárgyalásokba. Szlovák vélemény a Benes-dekrétumokról Amerikai Magyar USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Bol­dog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmasten Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért minden­kor a cikkíró a felelős. A béküldött cikkeket nem díjaz­zuk. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. Ján Csarnogurszky szlovák igazságügyminiszter a kor­mányülésen terjesztette elő a Benes-dekrétumról szóló e- lemzést: "Érvényes, de nem hatályos rendelkezések" cim alatt. * "Érvényesek azaz jogren­dünk szerves részét képezik aBenes-dekrétumok, de nem hatályosak, vagyis a norma ma már senkire sem ruház I jogokat és kötelességeket," - állapítja meg az igazságügyi miniszérium elemzés,melyet június 5-én vitatta meg a kormány. Ján Csarnogursky a dekrétumokat Szlovákia szemszögéből vizsgálta meg, vázolta megalkotásuk törté­nelmi-politikai hátterét, és az azóta elfogadott nemzetközi egyezményeket, restitúciós törvényeket. A szlovák alkotmány 152. cikke szerint a Szlovák Köz­társaság átvette a Csehszlo­vák Szövetségi Köztársaság normáit, tehát a Benes-dek- rétumokat, valamint az em­berjogi alkotmánylevelet is. "Későbbi törvény megszünte­ti a korábbit" elv értelmében az alkotmánylevél hatályon kívül helyezte a Benes-dekré- tumokat Ezért nem helytálló azt állítani, hogy ellentétben vannak a jelenkori európai törvényekkelnem lehet azzal érvelni, hogy sértik az emberi jogokat A német, osztrák és magyar sajtóban megjelent cikkek a Benes- dekrétumok bírálatát az ere­deti tulajdonosok vagy le­származottaik anyagi restitúciójával kötik össze, miközben ezt a problémát külön államközi egyezmé­nyekkel már rendezték az érintett országok. E kérdés újbóli megnyitása csak erős politikai nyomás hatására lehetséges. Ha ennek a kö­vetkeztében semmisé nyilvá­nítanák a dekrétumokat az azt jelentené, hogy Szlovákiával és Csehor­szággal szemben más krité­riumok érvényesülnek, mint a többi tagjelölttel vagy már uniós tagállammal szemben. Szlovákia részéről politikai gyengeség lenne engedni e nyomásnak, mert ez csak erősítene a vagyoni restitú- ció iránt érdeklődőket részletezi Csarnogursky je­lentése. Az elemzés rámutat: a dekrétumok tömeggyilkos­ságok, tömeges vagyonelkob­zások és egyéb súlyos bün- cse lekmé nye k idejébe n ke le t- keztek, s az akkori módsze­rek miatt a szlovák parla­ment 1991. február 12-i, a szlovákiai németek kitelepí­tése miatt bocsánatot kérő nyilatkozatban sajnálatát fe­jezte ki. Csarnogursky szerint a Benes-dekrétumok érvény­telenítését szorgalmazók a strasbourgi emberi jogi bíró­ságon sem járnának sikerrel. "Szlovákiát kötelezi ugyan az emberi jogok egyezménye, melyet 1992 március 18-án ratifikáltunk, de Szlovákiára csak ettől a dátumtól terjed ki a hatásköre. Emiatt utasí­totta vissza a strabourgi bí­róság Esterházy János lá­nyának a beadványát is, melyben megkérdőjelezte édesapja elítélésének törvé­nyességét. Esterházy 1947 szeptember 16-án egy a Benes-dekrétumokkal egy időben elfogadott parlamenti határozat alapján létrehozott népbíróság Ítélt el" A lich- tensteini Hans Adam kontra Németország ügy, közvetlen kapcsolódik a Benes-dekré- tumokhoz. A panaszos Né­metországtól egy Kölnben kiállított képet követelt. A kép egy brünni múzeumból került Kölnbe, a múzeum i pedig úgy jutott hozzá, hogy a Benes-dekrétum alapján a háború után elkobozták a panaszos apjától. A több évig húzódó per után az eu­rópai emberjogi bíróság elu­tasította a beadványt. A dön­tést az 1954 okt. 23-án kötött úgynevezett párizsi egyez­ménnyel indokolta, mely sze­rint elfogadhatatlanok azok az igények, melyek például a háborús állapot következté­ben vagy egyéb megegyezés alapján elkobzott vagyon visszaszolgáltatására vonat­koznak. Ezenkívül a kisajátí­tásra az emberjogi egyez­mény elfogadása és szlová­kiai ratifikálás előtt került sor,- részletezi a jelentés. Az igazságügyi minisztérium sze­rint a múlt helyett a jövőbe kellene nézni, és a tárca ag­godalmát fejezi ki az esetle­ges tömeges restitúciós igé­nyek miatt. Nádasdi István (Belgium) Szerintem helytelenvoltelnökünknekOroszországba látogat­nia. Hallottuk, hogy Putyin elnök elismerte Amerikát a világ leghatalmasabb államának. Ezt mindenki tudja, ezt nem kell mondani. Hogy mennyi tilos fegyvere van és mennyit tagad le Putyin azt igazából soha meg nem lehet tudni. Ok végered­ményben ahelyett, hogy terményeket és más gazdasági javakat gyártanának a fegyverek gyártásából élnek meg. A fegyverre a legjobb piac Irak és az oroszok is függnek a petróleum­benzin szükségletükkel Iraktól. Bush elnök elment az oroszok­hoz, hogy szövetségest keressen az Irak megtámadásához, de az nem állt kötélnek. A másik felesleges látogatás volt a franciákhoz, akik mindig ellenségei voltak az USA-nak és Magyarországnak is. A franciák nem értenek egyet Amerika és Bush politikájával. A németek, japánok egyet értenek, az olaszok azt cselekszik, amire Amerikai kéri őket, Kanada, Anglia Ausztrália testvér országok. Megint megemlítem a berlini fal lebontását, melyben Reagan elnökünknek volt nagy szerepe de ugyanakkor kellett volna gondolni az "erdélyi falra" meg az elcsatolt Újvidékre, Szabad­kára, Zomborra. Azokat a magyarokat is kellett volna egyesíteni Magyarországgal nemcsak a két Németországot. Azt sem lehet elfelejteni, hogy bizony a berlini fal leomlásában ugyancsak nagy szerepe volt a magyaroknak az 1956-os forradalommal, a kommunizmus megszüntetésében, az orosz iga lerázásával és a Szovjetunió megszüntetésében. Ezért itt az idő, hogy Amerika és Németország segítsen a magyarokon. Oroszország meg azt tegye, amire Amerika kéri őket. Kovács Ince •VIPEÓKAZETTÁK» SZISZTÉMA CSERÉLÉSE!!! Amerikai rendszerről Magyar szisztémára,vagy fordítva 24 óra alatt. KAPHATÓ A történelmi Magyarország színes térképe.Az ország és a vármegyék címereivel, plasztikkal védett kartonon,22x32-es nagyságban.Ára $ 20 postaköltséggel együtt. Megrendelhető a következő címen: MAGYAR NAPLÓ-ÚJSÁG-Vidcó Oszlály- P.O. Box 822-Beach Street, Daytona Beach, FL,32115 Tel/Fax: (386) 254-4920.vagy 386-254-4919 e-inail; naplo57@cs.com Kérjen ingyenes mutatványszámot a Magyar Napló-ból! 3.

Next

/
Thumbnails
Contents