Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-17 / 3. szám
Thursday, Jan. 17, 2002 Amerikai Magyar Szó Változik a letelepedés feltétele Magyarországon "Ne marcangoljuk magunkat" A csatlakozás közeledtével nő Magyarország ázsiója. Befogadó ország lettünk. Az elmúlt évi adatokat összesítve körülbelül ezer külföldi tartózkodik legálisan Magyarországon. A hatóságok csaknem 82 ezer bevándorlási engedélyt adtak ki és mintegy 70 ezren kaptak hosszabb-rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyt. Több mint négyezer kérelmet adtak be magyar állampolgárság megszerzésére, 8 százalékkal többet mint 2000-ben, túlnyomú részük magyar nemzetiségű. Januártól a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági hivatala, illetve annak regionális igazgatóságai intézik a bevándorlással kapcsolatos ügyeket. A rendőrségtől is ide kerültek az idegenrendészettel kapcsolatos teendők. Aki eddig már megkapta a bevándorlási engedélyt az bevándoroltként él a továbbiakban Magyarországon és aki december 31-éig benyújtotta a bevándorlási kérelmet, azt még a régi jogszabályok alapján bírálják el, mint bevándorlási kérelmet. Tehát vannak bevándoroltak és majd egy idő után lesznek letelepedettek is, ami várhatóan e csak < 120 nap múlva lesz esedékes, ugyanis a letelepedési kérelmeknek az elbírálási határideje 120 nap. Ezek túlnyomó részt magyar nemzetiségűek, főleg román állampolgárokról van szó, tartózkodási engedélyért folyamodik az, aki mondjuk munka- vállalás céllal érkezik Magyarországra. Most már nincs ideiglenes , tartózkodási engedély, ami azt jelentette tavaly, hogy egy éven belüli tartózkodásra jogosított. Ez megszűnt, most már csak egyszerű elnevezéssel tartózkodási engedély van, amely alapvetően egy évig érvényes, értelemszerűen, hogy ki milyen célból kérte, ez az érvényességi idő változhat, két év, egy évvel hosszabbítható. A letelepedési engedély kérelménél is a magyar nemzetiségűek vezetnek, ők vannak az élen és emellett rengeteg külföldi állampolgár, tehát kínai, vietnami, európai uniós állampolgárok is vannak. Ők vagy munkavállalás céljából vagy jövedelem- szerző tevékenység miatt jönnek, vállalkozást indítanak stb. Vagy pedig van valamilyen magyarországi kötődése, család- egyesítés, magyar feleség, vagy házastársa van és akkor itt szeretne letelepedni. Megérkeztek Guantánamóra az első afgán foglyok GUANTANAMO. Megérkeztek az első afganisztáni foglyok a Kubában lévő amerikai guantanamói támaszpontra-jelentette Donald Rumsfeld védelmi miniszter. Az illetőket különösen veszélyes bűnözőknek "kijáró" biztonsági körülmények között szállították el Afganisztánból. Amerikai Magyar Sző USPS 23-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Klára Bittó Boldog New Jersey, Pál Deák New York, Klára Györgyey New Haven, Balázs László Brüsszel Ábrahám Nagy PoughkeepsieKároly Nagy New Brunswick, László Papp New Canaan, Zita Vilmányi N.Y Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A beküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. A nyolcvanas években felröppent egy jelszó Magyarországon: "Ne marcangoljuk magunkat." Hangoztatta a közélet és a sajtó. Jelentése: ne emlegessük annyit a magyarok által elkövetett bűnöket, ne ítéljük el magunkat ezek miatt újra meg újra, évtizedek múltán is. Helyes volt-e? Kétségtelenül helyes olyan bűnök esetében, amelyeknek a felelősségét a balsors rótta ránk, amelyeket nem akartunk. A legsötétebb tehertételek egyike a most hatvan éve történt újvidéki vérengzés volt. A Jugoszláviától visszaszerzett Bácskában partizánok lelőttek néhány magyar katonát és csendőrt. (Újabban az a gyanú is felvetődött, hogy nem sok szerepük lehetett ebben a szerbeknek, a katonák a csendőrök lőttek egymásra tévedésből.) Ezután a magyar fegyveres testületek rendcsinálás címén tö- megnyi embert megöltek, főleg szerbeket, de sok zsidót is (ez volt országunkban az első zsidópusztítás, megelőzte 1944-et), s akadt az áldozatok között egy-két "fajmagyar" is. Az elpusztítottak pontos statisztikáját máig sem ismerjük, de biztos, hogy a szám négyjegyű. A közvélemény csak 1945- ben hallhatott, olvashatott az eseményről, amely ettől kezdve belső vád tárgya volt. A történtek föltárásában és elítélésében a konzervatív csoportok a nemzeti öntudat kikezdését látták, és szerették volna, ha minden marad titokban. Valóban ez a letagadás lenne a történelmi átok feloldásának módja? Valóban magyar bűn Újvidék? Ha a nemzet akkori és tulajdonképpen ma is hivatalosan elfogadott fogalmi határai között gondolkodunk, akkor igen. De elutasíthatjuk ezt a gondolkodást - én mindenképpen elutasítom -, és akkor az elkövetők a fogalom határain kívülre kerülnek. Lakatos Géza tábornok, . Horthy utolsó miniszterelnöke, a következőket írta emlékirataiban: "igen sokan jelentkeztek a régi Monarchiában Magyarországon szolgálatot teljesített, idegen származású és idegen ajkú tisztek közül azzal a kívánsággal, hogy tovább szolgálhassanak a honvédségben. A magyar nyelvet úgy-ahogy elsajátították, s úgy gondolták, így helyezkedhetnek el legjobban.... Ezekből a köpönyegforgató elemekből kerültek ki idővel a magasabb rangú, jelentős állásokat betöltő parancsnokok, nem egyszer a józan magyar ügy kárára." (Ahogyan én láttam. Európa Könyvkiadó, 1992., 39.o.) Talán semmi nem volt olyan súlyosan "a józan magyar ügy kárára", mint az újvidéki tragédia. A tisztek, akik a végzetes döntést hozták és végrehajtását irányították jött emberek voltak. Cseres Tibor Hideg napok című regényében az egyik magyar tiszt így kiált fel: "Mit Grassy... Grasch!" Feke- tehalmi-Czeidner erdélyi szász volt, nem is tagadta.A regényben még a tizedes is a hazai németségből jött. A származásukat nem kell a szemükre hányni, a tetteik maguktól is beszélnek. Teljesen a német nácik logikájával és módszerével "dolgoztak". Ilyen elhatározásra magyar parancsnok aligha jutott volna. Újvidék időben megelőzte Lidicét és Oradourt, de korábban volt már a németeknek jónéhány olyan megtorló akciójuk, a- melyekről a bácskai hóhérok "példát" vehettek. A magyarságnak van tehát oka és joga, hogy megtagadja a vélük való közösséget, hiszen nem ebből a népből támadtak, és tőlük idegen aggyal hoztak "harci" döntést. A kormány persze közvetve részese volt a történteknek, de mi lehet benne a szerepe a népnek, amely tudomást sem szerzett róluk. (Szigorú zárlat volt, a telefonkapcsolatot is elvágták.) Kósza híreken kívül csak a politikusok szerezhettek értesüléseket. Bajcsy-Zsilinszky Endre a képviselőházban kérdőre vonta a kormányt és a hadseregvezetést. A nyilas és a velük egy nótát fújó "honatyák" rákiabáltak, nemzetárulást szajkóztak, és ordították a szabványmondatot: "Magyar ember maga?" Bajcsy-Zsilinszky az volt, szavaiban a nemzet jajdult fel. Nem ő volt nemzetáruló, hanem azok, akik vádolták - ő a magyar becsületet próbálta menteni. Sajnos 1944 őszén a győztes szerbek u- gyanúgy értelmezték a "hideg napok" eseményeit, mint a fasiszta képviselők, magyar vállakózásként, és a vérbosszúnak vétlen magyarok tízezrei estek áldozatul. Napjainkban megint mentegetik a mentség nélküli vétket. A legszélsőségesebbek megint azt szeretnék, hogy szó ne essen róla, ú- gyanúgy, mint 1942 és 1945 között, Az óvatosabbak arra hivatkoznak, hogy hiszen a kormány és a vezérkari főnök bírósági eljárást indított a felelős parancsnokok ellen. Ezt az eljárást nem tarthatjuk komolynak. A vádlottak szabadlábon védekezhettek - olyan vád ellen, amelynek elvileg halálbüntetés is lehetett volna a következménye! 1944 elején kényelmesen átsétáltak tanító- mestereikhez, elvtársaikhoz, a németekhez. A büntetés emiatt csak később érte utói őket. De addig vétlenek tízezrei haltak meg miattuk és kerültek részben máig is feltáratlan tömegsírokba. A hatvanadik évforduló alkalom lehet, hogy igazságot tegyünk önmagunkkal. Valóban ne marcangoljuk magunkat, hanem mondjuk ki határozottan és öntudatosan: azok nem mi voltunk, nincs közünk hozzájuk. Ez lenne az újvidéki tragédia nemzeti megítélése. Valóban ezt tette Balcsy-Zsilinszky Endre is, ezt tenné, ha élne. Őt is a népünkre hazugul rátelepedett idegen erők ölték meg. Dr. Bán Ervin ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba~ Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Atforneyat L»w 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-575-9090 Fax: 212-661^2385 . ä Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal • dolgozik, keressen fel! 3.
