Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-05-23 / 21-22. szám
Thursday, May 23-30, 2002 13. Amerikai Magyar Szó ’56 tíz igazsága folytatás az előző oldalról Ezzel a kérdéssel a kapcsolatban merült fel a legtöbb tévedés és ferdítés. Abból, hogy a semlegesség kikiáltása november 1-jén, a szovjet intervenció fegyveres szakasz pedig november 4-én kezdődött, azt a következtetést vonták le, hogy a magyarok forrófejűek voltak. A semlegesség kikiáltásával nem adtak a Szovjetuniónak más lehetőséget, mint hogy fegyverhez nyúljon nagyhatalmi tekintélyének megvédésére. Azaz azt hitték és állították sokan, még barátok közül is néhányan, hogy a semlegesség kikiáltásavolt az ok és a szovjet agresszió az okozat. Holott az igazság ennek a fordítottja. A nyolcadik igazság az, hogy az egész szovjet tömb erkölcsileg felelős azért, ami történt. A vörös Kína jóváhagyta október 30'-án a szovjet agressziót. Másnap a Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Brestben tájékoztatta a lengyel vezetést az agresszió megindulásáról, aminek a lengyelek örültek. Bukarest következett, ahol a román, csehszlovák és bolgár vezetőket tájékoztatták. Az első kettő követelte, hogy részt vehessenek a magyarok irtásában, de erre nem kaptak engedélyt. A szovjet delegáció Brión szigeten fejezte be útját, ahol Tito kapott felvilágosítást, és igent bólintott. A kilencedik igazság az, hogy célját, méreteit és intenzitását tekintve a szovjet intervenció háború volt, éspedig az első háború szocialista országok között. Mint említettem, a szovjet 2000 harckocsit küldött ellenünk. Pontosan ennyi tank állt Hitler rendelkezésére, amelyekkel 1940-ben leverte a francia haderőt és brit expedíciós sereget. Méretében a szovjet intervenció kétségtelenül háború volt. De célja is kimerítette a háború fogalmát. Nagy Imre november 4-én bejelentette: "Ma hajnalba a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt ..Ez a mindenkori háború célja. 1956-ban, a Szovjetunió hadüzenet nélküli háborút viselt Magyarország ellen. Miért nevezzük ezt szocialista országok közötti első háborúnak? Azért, mert mint fentebb kimutattam, a forradalom programjában nem szerepelt a szocializmus kiküszöbölése, 1956-ban szocialista rendszer állt fenn Magyarországon. A totalitárius Szovjet Socialista Államok Szövetsége viselt háborút a demokratikusszocialista Magyarország ellen. A tizedik igazság az, hogy a nyugati világ nagy gondolkodóinak számos képviselője, csakúgy mint az ENSZ közgyűlése, a forradalom után felismerték annak igazságait. A magyar forradalomra rendkívül rövid időtartalma ellenére meglepő gyorsasággal és helyesen reagált a szabad világ. Tömegtüntetések folytak, Párizsban égett a Kommunista Párt székháza, írástudók nagy számban léptek ki a nyugati kommunista pártokból. De a legsúlyosabb kárt a kommunizmusnak és a Szovjetuniónak híres, többnyire baloldali tudósok és filozófusok okozták. Tollúk segítségével a magyar nemzet jó híre soha nem látott csúcspontra emelkedett Hannah Arendt abból indulva ki, hogy a forradalom legjellegzetesebb intézményei a tanácsok voltak, és hogy e szó orosz értelme szovjet, ezt írta: "Amikor a szovjet tankok vérbe fojtották a magyar forradalmat, elpusztították a világtörténelemben csak Magyarországon létező szabad szovjeteket..." Milovan Djilas, Tito volt helyettese prófétai következtetésre jutott: "A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete. . ." Raymond C.F. Áron ezt írta: "A magyar forradalom . . . egy vereség diadala, örökre azok közé a ritka események közé fog tartozni, amelyek visszaállítja az emberiség hitét önmagában, és figyelmeztetik . . . küldetésének értelmére, az igazságra.” Az ENSZ Ötös Bizottsága 1957-es záró jelentése megállapítja: A Szovjetunió agressziót követett el . . . Magyarország ellen." Borisz Jelcin orosz elnök 1992 november 11-én az Or- szággyűlésünkülésén kijelentette: 1956 tragédiája ... a szovjet rendszer lemoshatat- lan szégyenfoltja marad ö- rökké!" Ezek ’56 igazságai egyben a magyarság lényegének tükröződései. A hazafíság azt követeli tőlünk, hogy tanítsuk ezeket gyermekeinknek, unokáinknak, bárhol éljenek is. Legyenek büszkék ’56-ra történelmünk e csillagára, mert nem tartunk igényt más nemzetek megbecsülésére, ha magunk nem tiszteljük azt, mi lényegünk. Andrássy út 60. Számos adat szerint a XX. század az emberiség történetének egyik legvéresebb időszaka volt A fasiszta és a kommunista önkény világszerte százmilliók életét oltotta ki: Auschwitzban a Holocaust Múzeum, Oroszországban a Memorial Mozgalom igyekszik emléket állítani az áldozatoknak. Budepesten, 2002. február 24-én nyitotta meg kapuit a Terror Háza, mely a magyarországi nyilas és kommunista terror mártírjaira emlékezik. A megnyitón, a méltósággal ünneplő több mint százezer ember előtt, beszédet mondott Orbán Viktor, majd átadta a múzeumot a nagyközönségnek. A megnyitón közel 150 ezren vettek részt. A Terror Háza egy épületben ad képet a két totalitárius rendszer szörnyűségeiről, az államilag szervezet terror gyilkos gépezetéről. A Terror Háza nem kíván mérleget készíteni, nem szeretné egyik rendszert a másik fölé helyezni, nem akarja eldönteni az évtizedek óta folyó vitát a kommunista és a náci rezsimek összehasonlításáról, mindezt a tudósokra bízza. A Terror Háza mementó, mely arra figyelmeztet, hogy a kíméletlen erőszak, a megfélemlítés és az elnyomás egyik rendszertől sem volt idegen. De ennél is fontosabb küldetése, hogy az előtt a több ezer áldozat előtt tisztelegjen, akik elszenvedői voltak e diktatúráknak, azoknak, akik felemelték szavukat az elnyomás ellen. A helyszín, az Andrássy út 60 mellett évtizedekig csak szemlesütve mertek elmenni az emberek. A mun- kásőregyenruha színére emlékeztető épület most akaratlanul is megállásra készteti az arra-járókat: tetejének síkjából a járda fölé nyúlnak a diktatúrák ismert jelképei, az ötágú csillag, a nyilas kereszt és a vaslemezbe metszett TERROR szó. A háromemeletes, pincékkel rendelkező bérház 1880- ban, Feszty Adolf tervei a- lapján épült. A ház története párhuzamos a magyarországi diktatúrák történetével, hiszen a nyilas pribékek után az ávós verőlegények is itt rendezték be főhadiszállásaikat, és innen terrorizálták Magyarország polgárait. A két diktatúra közé tehát maga az épület teszi ki az egyenlőségjelet. A ház egykori tulajdonosa az épületből származó bevételeket végrendeletében a Magyar Zsidó Múzeumra hagyta. Ördögi fintora a sorsnak, hogy a szálasi-féle nemzetiszocialistamozgalom 1937-től itt bérelt helyiségeket, 1944 október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után pedig a szovjetek bejöveteléig Hűség Háza néven nyilas központként működött az épület. Legtöbbször ide gyűjtötték össze, és innen terelték a Duna-partra az elfogott zsidókat vagy zsidóbé- rencneknyilvánított polgárok százait. Az épületbe lépve egy hatalmas szovjet tank ágyúcsöve mered a látogatóra, a belső udvar fémfalára pedig 3,600, a diktatúrának áldozatul esett ember arca van felvésve. Az első helyiség átten- kintést ad mind a német, mind a szovjet megszállás történetéről, a diktatúrák térhódításáról. A hatalmas kivetítőn Németország felől barnul, a Szovjetunió felől vörösödik Európa térképe, a kisebb képernyőkön pedig korabeli filmfelvételeket láthatunk. Az egyetlen eredeti állapotban fennmaradt helyiséget annak idején tornateremnek nevezték. A szűk szoba falán szöggel kivert botok, a hangszóróból vízcseppek monoton csobbanása hallatszik. A folyosó falán egy felirat: "Minden eszközzel kell tudni ütni". Alatta egy név: Kádár János. Aztán eljön a lassú pokolra szállás. Az üvegfalú lift csigalassúsággal halad lefelé az épület gyomrába, a halál- szagú cellák felé, ahonnan legtöbbször nem volt visszatérés. A süllyedő liftben i- degborzoló zene szól, és aki nek ez sem elég, az egy kivetítőről végighallgatja egy ko- , rabeli kivégzés részletes leírását. , A cella melyben csak • állni lehet; cella, amelyben csak feküdni, dühöngő és gyengélkedő, ahol felgyógyulni reménytelen vállalkozás. Csupasz falak, hideg beton, rozsdás kübli; a kihallgató terem padlóján lefolyó a kiontott vérnek, elektromos sokkoló, bitófák a kivégzettek emlékének. Az Altemplomban világító keresztek, a falon vaslemezbe vésve az áldozatok nevei, akik már nem lehetnek itt. A dohos és fojtogató múltból jólesik ismét feljönni a szabad levegőre. A múzeum belső építé- szeti terveit F. Kovács Attila készítette. A kiállítás megalkotásában részt vett Fábry Sándor, az ismert tévés személyiség, a termekben hallható többtételes vonószene- kari művet Kovács Ákos szervezte. Zsuppán Attila Budapest A Wallingfordi Magyar Klub a New York-i Magyar Kulturális Központtal JUNIUS 16-án 4 órakor megrendezi a TÜKRÖS (hat tagú) együttes fellépését. Magyar és erdélyi zenével a Hungarian Community Hallban 147 Ward St. Wallingford CT További felvilágosításért hívja: Lindát 203-634-0602 vagy Barbarát: 203-269-9768
