Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-16 / 20. szám

Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját Amerikai Ara: 75 cent VOL. LVI. No. 20. Thursday, May 16, 2002 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York^Y .10003-a Jugoszlávia nincs többé Jugoszlávia immár névlege­sen is megszűnt. Érdemes visszatekinteni létrejöttének körülményeire, létrehozóinak szándékaira, Az idő a 19-ik század má­sodik fele, minden ami létre­jött Európában a 20-ik szá­zadban vérbe n-vasban, hulla­hegyekben, forradalmakban és politikai kilengésekben, azt a megelőző évszázadban készítették elő. Erre az időre esik a Török Birodalom ha­nyatlása, ami a balkáni népek részére esélyt adott független államkereteik lét­rehozására. Ugyanerre az időre esik a már egységes Németország robbanásszerű gazdasági fellendülése és annak nyomában az Osztrák- Magyar Monarchia felzárkó­zása. A háttér a 20-ik század köszöntésekor: két fejlődő nagyhatalom Európa köze­pén. A berlini kongresszus (1878) a Monarchia feladatá­vá tette Bosznia-Hercegovina ellenőrzését. Románia akkor már egy éve független állam, az orosz-török háborút lezá­ró San Stefanói békében ezt Törökország is elismerte és a berlini kongresszus is áldását adta rá. Európa uralkodói (angol, francia, osztrák, o- lasz, orosz) akkor még kong­resszusokon oldták meg a kérdéseket a fennálló rend nyugalma érdekében, de a háttérben már ellentétes ér­dekek nyomulnak. A Monar­chiának adott Balkán-szerep mellett Oroszország is meg­jelent a Balkánon mint szláv és ortodox védőhatalom, ami mögött a cél a kijutás a Földközi tengerre. Nagyon erős francia érdeklődés je­lentkezett a Balkánon már a 19-ik század elején. Ennek később Közép-Európa-elle- nes jelentősége lesz, amihez háborús szövetségessé válik majd Oroszország két világ­háború során. A Balkán immár hídfő két távoli hatalom részére: az oroszoknak a Földközi ten­gerre, a franciáknak a Mo­narchia ellen. Még a 19-ik században vagyunk, Francia- ország ontja a Monarchia­ellenes propagandát Szerbiá­nak. A szerbek propagandája Bosznia-Hercegovinát mint szerb területet jelöli és ma­guknak követelik. A Monar­chia a rábízott terület védel­mében bekebelezi Bosznia- Hercegovinát 1908 október 6-án, a magyar királyok ősi jogára hivatkozva. E lépés mögött már nincs Európa- széles uralkodói közmeg­egyezés, kár volt megtenni. Londonban szívesen látnák a Monarchiát összezúzva, mert az angol politika jobban sze­retne kis államokra osztott Európát, melyeket egymás ellen lehet kijátszani. Ezért lelkesedének most Szerbia, Görögország meg Monteneg­ro törekvéseiért. Ennek a politkának dolgo­zott az egész európai liberá­lis sajtó, így alakultak ki előre megtervezetten a világ­háború szembenálló oldalai, és ennek alapján jött létre a háború utáni elrendezés: a szláv és ortodox országok létrehozása, illetve megna- gyobbítása, természetesen a vesztesek rovására. A kiala­kított helyzet fenntartására alkották meg a délszláv álla­mot szerb királyi hatalom alatt, amiből majd kommu­nista diktatúra lesz, amikor Európa keleti felét átadják a szlávoknak jutalmul szolgála­taikért. Jugoszlávia fontos feladatokat teljesített létre­hozói részére. Szerepének fénypontja Tito idejében volt, a "harmadik világ ve­zető állama lett, bőséges a- merikai anyagi ellátottsággal" Hiszen ez már az amerikai­orosz kétpólusú világhatalom ideje, amelyben a világ or­szágainak vagy itt vagy ott kellett elköteleződni. A köz­tes tábor nemzetközileg elis­mert és támogatott parancs­noka Jugoszlávia sikeres dik­tátora volt. A délszlávok közös balkáni állama alapvetően szép el­gondolás volt és ha igaz, egy létesítendő Balkán-federáció alapjává kellett volna kifej­lődnie. A kialakításra szánt délszláv nemzettudat diadala feloldhatta volna az egymás­ra acsarkodó balkáni nacio­nalizmusokat, de a szerb nép ennek levezénylésére alkal­matlan volt. Szerb birodal­mat akartak létrehozni a ju­goszláv állam tág kereteiben, amiatt állandósult a belvi- szály, sokszor volt a szétesés határán, most másodszor is szétesett darabjaira. 2002 március 14-én Belg- rádban aláírtak egy egyez­ményt Szerbia és Monteneg­ró államjogi kapcsolatainak átalakításáról, amely a két együtt maradt állam közös szervezetét nem nevezi többé Jugoszláviának, neve: Szerbia és Montenegró. A megálla­podás szerint Montenegró eláll a népszavazástól azzal, hogy három év múlva dönt­hetnek a függetlenség, vagy a közös állam fenntartása kér. désében. Ugyanúgy Szerbia is felülvizsgálhatja ezt a kér­dést a maga szempontjából.. Közös intézményeik: a kép­viselőház, a közös elnök, a miniszteri tanács és a bíróság lesz. Az elnököt a képviselő­házválasztja, ő pedig javasla­tot tesz a miniszteri tanács összetételére, és irányítja a munkáját. A miniszteri ta­nácsnak öt tevékenységi köre lesz: külpolitika, védelem, nemzetközi gazdasági kap­csolatok, belső gazdasági kapcsolatok és az emberi és kisebbségi jogok védelme. A két köztársaságnak különbö­zővalutája, piaci- és vámtari­fája lesz, azzal a megjegyzés­sel, hogy gazdasági rendsze­rüket az EU-szabványok a- lapján kell összehangolniuk. Mint ahogy 1992-ben egyik napról a másikra létrehozták a JSZK-t, most is ugyanúgy egyik napról a másikra létre­hoztak egy új államot, anél­kül, hogy polgárai referen­dum útján véleményt nyilvá­nítottak volna. Csapó Endre Budapest Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Értékesítik az állami földeket BUDAPEST. Versenytárgyalásokkeretébenkerülnekértékesí- tésre az állami tulajdonban lévő termőföldek, határozott a kormány. Az intézkedés meghozatala Orbán Viktor kormány­fő közlése szerint azért vált szükségessé, hogy erősítsék a családi gazdaságokat, és elkerüljék a - leendő kormány által szorgalmazott - gazdasági társaságok földvásárlását. Az ellenzék támadja, a gazdák üdvözlik a lépést. Orbán Viktor a döntést azzal indokolta, hogy enyhíteni kell az országos észlelhető földéhséget, mert a családi gazdaságok és az egyéni gazdák előtt a fejlődés lehetőségének legkomo­lyabb korlátja a földhiány. Az intézkedés több százezer hektárnyi földterület értékesítését teszi lehetővé. Zászlót bontottak az áprilisi ifjak Millenáris Park közönsége BUDAPEST. Április 30-án tartotta alakuló nagygyűlését az Áprilisi Ifjak Egyesülete. A szervezet célja, hogy fenntartsa a polgári Magyarország megteremtésének lehetőségét. "Nagyon fontos, hogy magyar fiatalok részt vegyenek a nemzetépítő munkában, a közéletben, s ha ezt békésen, hittel és nemzeti öntudattal teszik, meglesz az eredménye, s a polgári erők újra kormányozni fogják az országot" - jelentette ki Varga László, az Országgyűlés korelnöke a nagygyűlésen, a Millenáris Parkban. A zsúfolásig megtelt csarnokban Bayer Zsolt újságíró a Magyar Nemzet munkatársa kijelentette: "Nem szeretnék kibékülni azokkal, akiknek szellemi elődei, netán rokonai 1946-ban kitelepítették a családomat, akik letiporták a haz^piat 1956-ban, akik 1989-ben egyik napról a másikra elhajították a marxizmust, és közölték, hogy szociálde­mokraták". Az áprilisi ifjak egyetértenek abban, hogy elindult útjára a független, erős és gyarapodó Magyarország, amelyet szabad emberek építenek a maguk számára. HAVANNA. Május 12-én Jimmy Carter volt elnök, Kubába érkezett, akinek látogatása példátlan esemény a két ország több mint 40 éve meglehetősen ellenséges kapcsolatainak történetében. BUKAREST. Ion Iliescu román államfő a román-magyar kétoldalú kapcsolatok fejlődésére számít azt követően, hogy a magyországi törvényhozási választást a baloldal nyerte meg A román államfő, aki részt vett a gyermekek helyzetének szentelt ENSZ csúcson, román újságíróknak tartott sajtóérte­kezleten kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarorszá­gon "ismét partnerek alakítanak új kormányt". Értékelése szerint az Orbán-kormány radikálisabb hangot ütött meg a kétoldalú kapcsolatok problémáit illetően, de összességében sikerült "bizonyos, meglehetősen kedvező haladást" elérni.

Next

/
Thumbnails
Contents