Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-09 / 19. szám

14-18 éves fiatalok számára 2002 július 19 - augusztus 8 A tábor helye: Comenius Fiskola H-3950 Sárospatak Eötvös u 7. Telefon: 36 (47) 312-211 Részvételi dy: 630 USA dollár (fizethető bármilyen más valutában), amely összeg magában foglalja a szállás, az ellátás, az útiköltség - Budapestről Sárospatakra és vissza - a tandíj, a kirándulások és a belépődíjak költségeit. A jelentkezés határideje: 2002 június 28. Címünk: A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyenyelvi Konferencia H-1972 Budapest, Rákóczi út 38.1.2. Tel: 36 (1) 343-4738; 413-0049 Fax: 36 (1) 344-4366 Eő-posta: ak@axelero.hu Ügyintéző: Cserháti Mónika irodavezető A nyári kollégium programja: Hétfőtől péntekig délelőttönként tanulmányi munka. A délelőtti programból 1 órát a magyarnyelv tanulásával, gyakorlásával töltenek a résztvevők nyelvi ismereteiknek megfelelő - kezdő, középfokú, haladó - csoportokban. 3 tanóra anyaga pedig magyarságismeret: magyar történelem, irodalom, művelődéstörténet, országismeret, zene képzőművé­szet. Délutánonként sport- és kultúrális foglalkozások, szakkörök (néptánc, hímzés, szövés-fonás, bőrözés, kerámia, sütés-főzés) lesznek. Szombatonként egész napos, szerdánként pedig fél­félnapos kirándulásokon ismerkedhetnek a fiatalok Sárospatak és környéke természeti szépségeivel, kultúrális nevezetességei­vel. Elhelyezés: 2-3 ágyas zuhanyozós szobákban Szeretettel várunk minden érdeklődő fiatalt! Feszültség a Bolyaiban A Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a parlamentben őt támogató RMDSZ között az év elején aláírt szerződés alapján a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar középiskola lesz, ezért a nyári vakációban 425 román diákot kell átköltöztetni a szomszédos iskolákba, s ezek magyar osztályait a Bolyaiba. A kiköltöztetés ellen a múlt héten 200 román diák tiltakozott az iskolában, karjukon nemzetiszínű szalaggal, osztálytermeik ablakába kitűzve a román lobogót, s aláírásokat gyűjtve a városban. Horváth Gabriella, a Bolyai aligazgatója szerint a tanári kar a PSD-RMDSZ szerződés mellett áll ki, mivel a hatvanas években a kommunista rendszer kényszerítette őket a tagoza­tok megkeverésére. A helyzet a városban pattanásig feszült. Nastase miniszterelnök szerint olyan megoldást kell keresni, hogy a kisebbségi jogok se sérüljenek, de "mozaiktársadalom" se alakuljon ki. A román diákok bejárnak az órákra, de a több száz aláírást el fogják küldeni az Európai Unióhoz. Amerikai Magyar Szó USPS 23-9801 ISSN 0194‘7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Micheller Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Bol­dog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and - additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláíft cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért minden­kor a cikkíró a felelős. A béküldött cikkeket nem díjaz­zuk. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Egyesek szerint a globali­záció nem más, mint világ-" gyarmatosítás, vagyis a fo­gyasztói társadalom gazdasá-, gi és kulturális érdekeinek és értékrendjének öncélú ér­vényre juttatása. A "globali- zálók" csupán visszaélnek a "globalizáltak" kiszolgáltatott helyzetével, és vígan lavíroz­nak a szegényebb országok jogi, szociális, érdekvédelmi, egészségügyi és környezet- védelmi szabályozásainak kiskapui között. David C. Korten amerikai közgazdász, professzor sokak szerint a kilencvenes évek legfonto­sabb könyveként számon tartott művében a tőkés tár­saságok világuralmáról be­szél. Szerinte a "gazdasági globalizáció kiveszi a hatal­mat a közjóért felelős kor­mányok kezéből, és egy ma­roknyi multinacionális és transznacionális vállalat, pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyeket egyetlen kényszerítő erő mozgat, a rövid távú nyereségre való törekvés. A médiát is uraló propagandagépezetük pedig állandóan arról biztosít ben­nünket, hogy a konzumeriz- mus a boldogság útja, a bajok oka a piaci túlzások állami korlátozása." Korten vallja, hogy a probléma nem önmagában az üzlettel vagy piaccal van, hanem a meg­romlott globális gazdasági rendszerrel, amely az emberi ellenőrzés hatókörén túl mű­ködik. Mások szükségszerű folyamatról beszélnek, ahol a technológia fejlődésének kö­szönhetően globális világban ' élhetünk, és a szabad piacok révén avállalatok internacio- nalizálhatják tevékenységü­ket, az egész világ gyönyörű- . ségére. A fizikai határok el­törlésével lehetővé válik az áruk és a pénz szabad áram­lása, a globalizáció ösztönzi a versenyt, növeli a gazdasá- j gi hatékonyságot, munkahe­lyeket teremt, csökkenti a fogyasztói árakat, növeli a fogyasztók választási lehető­ségeit, hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és általában véve, csaknem mindenki szá­mára előnyös. Ez az érvrend­szer sokak számára elfogad­hatatlan, a világgazdasági fórumok elképzelhetetlenek tüntetések nélkül, a globali­zációellenlábasai törni-zúzni sem restek, hogy a környe­zetszennyezés, a szegényebb országok perifériára szorulá­sa és a nemzeti kultúrák megölése ellen minél nyoma­tékosabban emeljék fel sza­vukat. A Foreign Policy globalizá- ciós index segítségével állí­totta fel hatvankét ország rangsorát. A laikus számára érdekes eredmények szület­tek, hiszen az Egyesült Álla­mok csupán tizenkettedik a listán, míg Japán a harminc­nyolcadik és Oroszország a harminckilencedik. Négy szempont szerint vizsgálták az országokat: a gazdasági integráció, a személyes kap­csolat, a technológia és a politikai elkötelezettség alap­ján. Az ENSZ kiadványa a transznacionális indexet használja a globalizáció mé­résére, ami elsősorban gaz­dasági szempontokat vesz figyelembe. Tavaly Szingapúr szerepelt az első, Írország második, míg Magyarország a nyolcadik helyen. Európai összesítésben Magyarország a második helyezést érte el. Egyik eredmény sem jelenti azt, hogy a "nyertes" ország­ban minden tökéletes lenne, hiszen lehet, hogy a követke­ző évben más módszer sze­rint jóval előkelőbb helyet foglalnak el - mondja Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Ha egy nemzet időben felméri a változások irányát és mértékét, versenyképessé válhat. Ez viszont társadalmi és intézményi rugalmasságot feltételez, mert ha a társa­dalmi és gazdasági struktú­rák megmerevednek, az az ország végérvényesen lema­rad a lehetőségekről. A "tu­dat" lassan változik, pedig a gazdasági törvényszerűségek racionális elfogadása már régen megtörtént. A nemzetállamok érdekei mellett megjelentek a multi­nacionális szervezetek és vál­lalatok érdekei, de egyik sem kizárólagos, ésszerű módon felmérhető, hogy a kitáguló lehetőségek miként vihetők az egyes társadalmakba, s ez elsősorban szocializációs kér­dés. Tény, hogy vannak ne­gatív hatásai a globalizáció­nak, mint a környezet- szennyezés vagy pénzügyi válságok. De egyetlen nem­zet sem vonulhat miszticiz­musba vagy zárkózhat be, mert ezzel nem megvédi, hanem kirekeszti önmagát. Tipikus példa Spanyolország, hiszen felfedezték és meghó­dították az új világot, de nem tudták kamatoztatni a gyarmatok nyújtotta lehető­séget. Visszavonultak a fél­szigetükre, s ezalatt Anglia kiaknázta a "kincsesbányát". Bizonyos területeken fontos a fékek kiépítése, de az ang­liai géprombolók sem tudták megakadályozni az ipari for­radalom viharszerű térhódí­tását. Biczó Henriett NATO szeminárium A NATO brüsszeli székhe­lyén több tucat ország szak­értői három napos szeminá­riumon vetették össze ta­pasztalataikat a terrorista támadások, elemi csapások társadalmi és lelki jelenségei­ről, a megrázkódtatások elvi­selésének elősegítéséről a NATO és Oroszország tudo­mányos együttműködésének első jelentős eseménye kere­tében. A szeminárium tanulságait összefoglaló sajtótájékozta­tón Keith Gardner, a NATO tudományos ügyekben illeté­kes főcsoportfőnöke úgy fo­galmazott, hogy a nagyszabá­sú terrorista támadások a- zonnali megrázkódtatásának túlélésében az emberek és társadalmak a jelek szerint elég erősnek és rugalmasnak bizonyulnak, a hosszabb távon jelentkező lelki vissza­hatások feltérképezése és enyhítése viszont még eléggé a kezdeteknél tart. Valerij Krasznov, a moszkvai pszi­chiátriai kutató intézet pro­fesszora pedig rámutatott, hogy a súlyos megrázkódta­tások által kiváltott lelki je­lenségek egy része az ember alkalmazkodását teszi lehető­vé, másik részük viszont kóros irányokba mutat. Gardner rámutatott, hogy a szeptember 11-i példátlan terrorista támadások utáni órákban nem tört ki pánik, az amerikaiak jóval ellenál- lóbbnak, keményebbnek és egyben rugalmasabbnak bi­zonyultak, több méltósággal viselkedtek, mint várni lehett volna. A szakemberek azt is tudják viszont, hogy ilyen . súlyos megrázkódtatás egyes lelki hatásai csak késleltetve jelentkeznek. Aszeminárium - ezért egyebek között azt vizs­gálta, mi a hatóságok legcél­szerűbb viselkedése a tájé­koztatásban, a sajtóval való együttműködésben ilyenkor. A következtetés az volt, hogy ha nehéz is kiszámítani, mennyi információ az ideális, { mert a túl sok is árthat, fé-j lelmeket kelthet a túl kevés1 pedig találgatást, rémhíreket okozhat, a legfontosabb az, hogy gyorsan és hitelesen kell tájékoztatni a társadal­mat. László Balázs, Belgium A Magyar Neylv és Kultúra Nemzetközi Társasága- Anyanyelvi Konferencia - , i. /,/, „ , i , Sárospataki Nyári Kollégium CxIODällZHlOk 0S glODBllZáltclk Thursday, May 9,2002 Amerikai Magyar Szó 3----------------------------—— " *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents