Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2002-05-02 / 18. szám

Amerikai ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 fel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Az adófizetők bosszúsága és öröme Április 15-e Amerikában az adófizetés napja, amely elé aggodalommal tekint minden polgár. Amikor Magyarországon éltem nem kellett adót fizet­nem. Legalább is formálisan nem, kivéve persze a kötele­ző Békekölcsön jegyzést. Vi­szont nem is kerestem annyit, hogy abból még adóra is teljen. Amikor a Műegyetemről kikerültem a havi fizetésemből egy pár divatos, varrott talpú cipőre telt csak. Harmincöt év után iskolatársam, azóta egyetemi tanár, közölte, hogy a jöve­delmek valamit emelkedtek. Akkori havi fizetéséből már másfél divatos, külföldi tor­nacipőt tudott volna venni. Kezdő amerikaiként azt tűztem magam elé célul, hogy mennél több adót fi­zethessek. Akkor még az adókulcs meglehetősen prog­resszív görbe szerint emelke­dett, ma már sokkal kevésbé változik az adó a kereset százalékában. Most a helyzet az, hogy az adó körülbelül egyharmada a keresetnek (az alacsonyabb jövedelmi kate­góriákban ennél jóval keve­sebb). Nemrégen a tavaly elfoga­dott adó-visszatérítési tör­vény értelmében az adóhiva­tal értesített, hogy felesé­gemmel együtt 600 dollárt fogunk visszakapni a 2000- ben befizetett adónkból. A pénz ugyan a mai napig nem érkezett meg, így a könyve­lőnk közölte, hogy ezt az összeget levonhatjuk az ápri­lis 15-én beadott adóbevallá­son megjelölt összegből. Szó­val, mégis csak haszonélvezői lettünk annak a 600 dollár­nak, amelyet nem kértünk és amely kiosztásával nem ér­tünk egyet. Félreértés ne essék, nem azt akarom mondani, hogy ne lenne helye ennek a pénz­nek, ne lenne szükségünk rá. De véleményünk szerint az egyének kötelessége a társa­dalom egészének szükségle­teit támogatni a befizetett adóval. Vannak, akik nálunk sokkal jobban rászorulnak ezekre az összegekre. Tizen­két millió amerikai gyermek él szegénységben, majdnem tizenegy millióan vannak minden betegbiztosítás nél­kül. Az 1996-ban hozott tör­vény értelmében egyedül New York városban csaknem I 40.000 család veszti el a tá­mogatást, anélkül, hogy meg­felelő munkával tudná pótol­ni a kiesést. Azok a magá­nyos anyák, akik több állás j betöltésével próbálják a * megélhetést biztosítani,, j napközi otthonra lenne szük­sége, hogy gyermekeik ne az utcán nőjenek fel. Minderre azonban nincs pénz. Az is méltányos lenne, ha az adót az öregségi biztosí­tás, a Social Security rend­szer megerősítésére fordíta­nák. Az öregek egészségügyi rendszere (Medicare) is re­formra szorul. Az amerikai oktatási rend­szer megerősítése nemzeti érdek, annak elhanyagolása az ország jövőjét, vezető sze­repét veszélyezteti, ezt is kell támogatni. A 80-as években felhalmo­zott állami adósságot vissza kellene fizetni, hiszen most az adó jelentős része kamat törlesztésre megy, nem kis százalékban külföldre. A kormánynak kötelessége lenne a környezetvédelem, a szennyezés és a globális fel- melegedés elleni küzdelem. Adjuk ehhez azt a hatal­mas összeget, amely a nem­zeti biztonság, a károk hely­reállítása, a terrorizmus elle­ni küzdelem számára lesz j szükséges. A munkából kie­settek családjairól gondos­kodni kell, mert nem tudja senki, hogy a gazdasági ha­nyatlás meddig fog tartani. Az igények felsorolását hosszan lehetne folytatni, hogy mi minden kellene el­sőbbséget élvezzen a mi 600 dollárunk visszatérítésével szemben az ország számára. Vegyük figyelembe azt az aránytalanságot is, hogy az alacsony keresetű réteg szá­mára a Social Security adó sokkal nagyobb terhet jelent. Ez ugyanis a fizetések száza­lékában mindenki számára egyforma, de a magasabb jövedelműeknél egy felső határnál megáll. így végered­ményben egy regresszív ele­mét képezi az adózásnak. Felvetődik a kérdés, hogy ha ez a véleményünk az adó­visszatérítésről, miért nem utasítjuk azt vissza. Megte­hetnénk, de ez ellen szól az, hogy a kormányzat, amely ezt az adópolitikát folytatja, vajon mire fogja használni a visszaadott pénzt? Végered­ményben helyesebb megol­dásnak tűnik, ha ezt a pénzt elfogadjuk és magunk állapí­tunk meg egy jótékony célt. Adjuk még a felsoroláshoz azokat a különleges szükség­leteket, amelyekkel nekünk, amerikai magyaroknak, kell törődnünk. A magyar temp­lomok, egyesületi házak, in­tézmények, újságok fenntar­tását elődeink a saját szűk- j ségleteikkielégítésétmegelő- zően vállalták. Ezek a szük­ségletek ma többszörösen fennállnak. Az amerikai ma­gyar értékek megteremtése és megőrzése mindig az egy­szerű emberek áldozatválla­lásán múlott. Most is a mi kötelességünk, azt semmilyen állami, vagy külső forrás nem fogja tenni. Ilyen meggondolásokkal küldöm el a mi 600 dollárun­kat amerikai magyar intéz­mények támogatására. Felét a Magyar Szó, felét az Ame- j rikai Magyar Alapítvány tá­mogatására, erősítésére. Azt hiszem, hogy ott végül is jobb helye lesz, mint az adó­hivatal pénztárában Papp László TIKRIT. Nagyszabású ünnepséget rendeztek április 28-án Tikritben, a 65. születésnapját ünneplő Szaddam Húszéin iraki elnök szülőhelyén, a fővárosban Bagdadban pedig tízezrek éltették "örök vezérüket" , A választások után BUDAPEST. Az alkotmány értelmében az országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. Az új parlament megalakulásával a kormány - és ezzel egyidejűleg a minisz­terelnök- megbízatása megszűnik, de ügyvezetőként hivatalban marad, és bizonyos korlátozásokkal gyakorolhatja hatáskörét az új kabinet megalakulásáig Az április 25-én kezdett MSZP-SZDSZ koalíciós tárgyalások előtt már mindkét párt részéről megfogalmazódtak az igények és a szándékok, amelynek keretében a szabad demokraták négy tárcára tartanak igényt éspedig az informatikai miniszté­riumot, a gazdasági stratégiával foglalkozó tárcát, valamint az oktatási vagy az egészségügyi minisztériumot. Elképzelhetőnek tartanák azt is, hogy a házelnököt az SZDSZ adja. Az MSZP nem szívesen válna meg az oktatási tárcától és a házelnöki posztot is megtartaná. A parlamenti választások eredményeként összesen 135 parlamenti képviselő mandátuma szűnik meg. Több külföldi vezető is gratuláltMedgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltnek. Gerhard Schröder német kancellár levélben tolmácsolta jókívánságait. Mihail Kaszjanov orosz miniszter szintén levélben gartulált a választási sikerhez. Leszel Miller lengyel miniszterelnök telefonon hívta Med- gyessy Pétert. Külfödi politikusok közül elsőként gratulált az MSZP választási győzelméhez Toni Blair brit miniszterelnök. George W. Bush elnök köszönetét mondott Orbán Viktor­nak kormányával együtt kifejtett négyéves tevékenységért, amely építette az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatait és azért, mert Magyarország biztos támasznak bizonyult a terrorizmus elleni küzdelmében, és hogy Orbán Viktor vezette Magyarországot az Atlanti Szövetségbe. A demokrácia győzelmének méltatta a magyarországi parlamenti választásokat nyilatkozatában Tom Lantos a képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságá­nak rangidős demokrata párti tagja. A szélsőbalt és a neofa­sisztákat összességében elutasították a magyar szavazók, ami a legjobb hír - szögezte le Tom Lantos. A politikai centrum felé közeledés fontosságát húzta alá Charles Gáti, a John Hopkins egyetem politika-tudományi professzora. Értékelésében "a politikai polgárháborúnak vége", a Csurka István vezette MIÉP elszigetelődött, és a Fidesz előbb-útóbb rájön arra, hogy csak a közép felé tarthat. Az arany középút az MSZP számára még fontosabb, hiszen a szocialisták az SZDSZ nélkül nem rúdnak kormányozni, Washinton támogatását jól jelzi, hogy Medgyessy Pétert azonnal meghívták a Fehér Házba. Ez igen nagy 1 bizalmat: és megbecsülést tükröz - állapította meg Gáti professzor. ■r ....... 1 ■ ' ----­Sáron és Arafat elfogadta Bush elnök javaslatát Áriéi Sáron izraeli kormányfő elfogadta azt az amerikai ajánlatot, amelynek értelmében amerikaiak vagy britek őriznék a Rehavam Zeévi izraeli miniszter meggyilkolásával vádolt palesztinokat. George W. Bush elnök amerikai látoga­tásra hívta meg Saront, hogy a javaslatban foglaltakat megvi­tassa vele. Jasszer Arafat palesztin elnök is elfogadta az amerikai javaslatot, amelynek éredményeként véget érhet egy hónapja tartó háziőrizete. Izrael részről az közölték, hogy a hadsereg majd csak akkor számolja fel az Arafat rámalláhi főhadiszállá­sa köré vont ostromgyűrűt, ha Revaham Zeévi izraeli minisz­ter gyilkosai már amerikai vagy brit őrök ellenőrzése alatt állnak. Olvassa New York 100 éves magyar nyelvű hetilapját ✓ Ara: 75 cent

Next

/
Thumbnails
Contents