Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-11 / 15. szám
Thursday, April 11, 2002 Amerikai Magyar Szó 3. Fűtőházban porosodik Kossuth rozsnyói szobra Rozsnyó kultúrális és történelmi emlékei között szerepel Kossuth Lajos szobra is, mely aránylag épségben úszta meg a huszadik század történelmi viharait. A város egykori főtéri emlékműve 1994 óta egy kazánházban várja sorsa jobbra fordulását. A helyi önkormányzatban azonban, több elfogadott határozat ellenére sem akadt kellő akarat ahhoz, hogy méltó helyen állítsák fel a szobrot. Bár a település vezetői és a városatyák az 1848/49-es magyar : szabadságharc eme emléke iránt közömbösek, március 15-én minden évben megemlékeznek a forradalomról Rozsnyó valamelyik magyar- országi testvérvárosában - Szerencsen, vagy Lipótvárosban (Budapest V. kerülete). S míg a rozsnyói képviselők - nemzeti hovatartozásukra való tekintet nélkül - tósztokkal mulattatják külföldi véndeglátóikat, addig rozsnyói magyar választóik a TEKO-R fütőházának homályába vesző szobor elé helyezik el koszorúikat. Róna József 12 ezer koronáért vállalta a szobor elkészítését 1907-ben. Kossuth bronzszobra ugyanzon év májusában már meg is érkezett Rozsnyóra. Huszonhatodikán Kossuth Lajos fiának jelenlétében ünnepélyesen leleplezték. Azt, hogy Kossuth szobrát 1919 júniusának egyik hajnalán a földön találja az éppen arra járó rozsnyói polgár, akkor 1907-ben még senki nem sejtette. A kificamodott karú, megrepedt szobor a városháza egyik fészerében várta sorsának jobbra fordulását. A szobor a bécsi döntés után ismét a helyére került. 1945-ben újra ledöntötték, majd - miután sikerült megmenteni a beolvasztástól - a bányászati múzeum tulajdonába került. A szobrot a magyar társadalmi szervezetek nyomására a város a nagy port felvert határozat értelmében felújíttatta. A munkát egy helyi vállalat végezte el 1994-ben a város déllakótelepi kazánházának szerelőcsarnokában, ahonnan azonban a szobor nem került vissza sem a múzeumkertbe, sem pedig eredeti helyére, a főtérre, s azóta más "méltó köztér sem akadt számra." Füzék Erzsébet, a Csermadok Rozsnyói Területi Választmányának titkára sem tartja jó megoldásnak, hogy a szobor a kazánházban van elhelyezve. Szerinte azonban a jelenlegi politikai helyzet miatt nem aktuális annak előhozatala. "Ennek is eljön majd az ideje. Most jobb, hogy ott van, s nem a köztéren, ahol összefirkálnák és befestenék a gyűlölködő emberek" - vélekedik a Csermadok-titkár. KMOTRIK PÉTER Új Szó, Pozsony Nagy a tétje a népszámlálásnak Romániában Amerikai Magyar Szó USPS 23-980 ISSN 0194'7990 Published weekly, exc. last week in July, first two weeks in August, last 2 weeks in Dec. Owner: Hungarian Word Inc. 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 László Papp President, Miklós Péterváry, Vice President, Attila Michelle r Secretary, Sándor Murray Treasurer. Editor: Kinga Molnár Editorial Board: Ervin Bán, Budapest, Julianna Bika, New Orleans, Gyula Bikkál, NewYork. Klára Bittó Boldog, New Jersey, Pál Deák, NewYork, Klára Györgyei New Haven, Balázs László Brüsszel, Ábrahám Nagy, Poughkeepsie, Károly Nagy, New Brunswick, László Papp, New Canaan, Zita Vilmányi, New York. Periodicals postage paid at New York, N.Y. and additional mailing offices. Subscription in USA: 1 Year $30.- 1/2 year $16.- Canada $ 35.- Hungary & other foreign countries $42.- Postmaster: Send address changes to: Amerikai Magyar Sz6, Hungarian Word Inc. 130 East 16th SL New York, N.Y. 10003 Tel: 212-254-0397 Fax: 212-254-1584 A névvel aláírt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiadó álláspontját, és azok tartalmáért mindenkor a cikkíró a felelős. A béküldött cikkeket nem díjazzuk. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Ezekben a napokban nép- - számlálás zajlik Romániában. Az összeírásnak óriási a tétje, hiszen a közigazgatási törvény értelmében azokon a településeken, ahol egy bizo- nyos nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, a közigazgatásban hivatalos nyelvként lesz használható az illető közösség anyanyelve. A kisebbségi jogok gyakorlását ugyanis a népszámlálás adataihoz kötötték, így tíz évre előre eldől, hol lesznek-lehetnek magyar felíratok, két (vagy több) nyelven beszélő rendőrök, közhivatalnokok. Kolozsvár fura ura, Funár György polgármester épp erre hivatkozva várt (egyébként jogtalanul) a közigazgatási törvény alkalmazásával: véleménye szerint ma már nem él a kincses városban húszszázaléknyi magyar, így fölösleges a Cluj Napoca mellett a Kolozsvár felirat. Az 1992-es adatok szerint 22,78 százalék a magyarok részaránya a városban, és annak kicsi az esélye, hogy azóta szaporodott volna a számuk. Hasonló kétesélyes a helyzet Élesden (22,21 százalék), és a tíz évvel ezelőtt mért adatokhoz képest kis odafigyeléssel lehet(ne) javítani Zilahon (19,94 százalék), Dicsőszentmártonban (19,88 százalék), Segesváron (19,79 százalék), de nem reménytelen a helyzet Máramarosszi- geten (18,41 százalék), Sza- mosújváron (18,28 százalék), Nagyenyeden (17,87 százalék) és Nagybányán (17,39 százalék) sem. Már csak azért sem reménytelen, mert a rendszerváltás utáni első népszámlálás során több visszaélésre derült fény: a helyszínen ceruzával töltötték ki az adatlapokat, amelyeket aztán máshol könnyedén újraírhatták; sok embert fel sem kerestek, másokat pedig arra biztattak, hogy vallják románnak magukat Az Erdéllyel kiegészült Nagy-Romániában először 1930-ban rendeztek cenzust, akkor magyar anyanyelvűnek 1,554.000 magyar vallotta magát. A rendszerváltás előtti utolsó számbavételre 1977- ben került sor (ekkor már elkezdődött a magyarok üldözése, de még messze volt Ceausescu falurombolásos- intézménybezáró dühöngése) ennek során 1,714.000 magyart írtak össze. Utána jött a kivándorlási hullám (először a zöldhatáron át, aztán legálisan), Marosvásárhely Számlálóbiztos Magyarnagykapuson fekete márciusa és az új világba való csalódás), így nem csoda, hogy 1992-re az ország 22,810.035 lakosából 1,624.959 vallotta magát magyarnak A szakértők szerint ennél legalább egy-két százezerrel többen vannak a magyarok És a csángók, mivel akkoriban őket automatikusan románnak írtak be. Lukács Csaba Amerikába hozzák a Golgotát A dolgok jelenlegi állása szerint mégsem marad Magyarországon Munkácsy Mihály Golgota című festménye, a tulajdonos ugyanis készül, hogy Amerikába viszi és - állítása szerint havi négyezer dollárért - egy biztosítótársaságnak adja kölcsön a műalkotást. A kép - amelyet 1988-ban 47.500 dollárért vásárolt meg Julian Beck, az Egyesült Államokban élő magyar származású műgyűjtő - jelenleg a debreceni Déri Múzeumban van letétben, s a város, illetve a kultúrális kormányzat szándéka, hogy aMunkácsy-trilógia részeként Magyarországon tartsa az eddig 30-40 millió forintos ráfordítással restaurált monumentális 35 négyzetméteres műalkotást. A magyar kormány a közelmúltban 200 ezer dollárt ajánlott a festményért, a tulajdonos azonban az összeget nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak, és előkészületeket tett a Golgota elszállítására. Elhunyt Billy Wilder Billy Wilder, Hollywood egyik legnagyobb filmrendező mesetere 95 esztendős korában elhunyt. A matuzsálemi kort megélt filmrendező nevét olyan klasszikus vígjátékok jegyzik, mint a Van, aki forrón szereti, a Sunset Boulevard és a Kettős kártérítés, de ő rendezte a Vád tanúját, Egy, kettő, hármat és az Irma, te édest is. 60 éves pályafutása alatt több mint 50 filmet készített, forgatott, többek között Marilyn Monroe-val Jack Lemonnal, Tony Curtisszel, Kirk Douglasszel Audrey Hepburnnel is. Hatszor kapott Oscar-díjat, és ő az egyetlen aki egyszerre kapott háromat (1960 Apartman) Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
