Amerikai Magyar Szó, 2002. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2002-04-04 / 14. szám
Thursday, Ápril 4, 2002 Amerikai Magyar Szó 7. VÉRCUKOR A szobanövények gondozása Szobanövényeink egész évben igénylik a körültekintő, folyamatos gondozást, de téli, kora tavaszi ápolásuk mindig fokozott törődést, nagyobb odafigyelést igényel, mert a fűtési szezon nem kedvez a növényeknek. Különösen a központi fűtéses lakásokban viselik el nehezen a fényszegénységet és a szaraz levegőt. A fényhiány következtében fejlődésük lelassul, ezért kevesebb vizet és tápanyagot igényelnek. Legjobb, ha teljesen elhagyjuk tápoldatos kezelésüket, ne hajtsanak, hogy károsodás nélkül érjék meg a tavaszt. Ezekben a hónapokban ne ültessük át, hagyjuk őket pihenni, regenerálódni. Az sem okoz külözösebb gondot, ha némelyik veszít levélzetéből, ezen később, a tavaszi erőteljes visszametszéssel segíthetünk. Sokan panaszolják: "mindent megadtam a növénynek, mégis lehullatta a leveleit, elszáradt". Azért, hogy ez ne következzen be, néhány jó tanáccsal szolgálunk a növények megfelelő elhelyezéséhez, gondozásához. Alapszabály, hogy növényeink életkörülményeit, feltételeit mindig vegyük figyelembe. Az életműködéshez megfelelő viz- és tápanyagellátás, kedvező hőmérsékleti és fényviszony, valamint friss levegő szükséges. Legjobb a mérsékelten meleg, nem túlfűtött és nem túl száraz, világos helyiség. Növényeink alapvető éltető eleme a fény, de télen az ablakon keresztül ritkán, inkább szórva süt be a nap. A fény erőssége attól függ, hogy milyen fekvésűek az ablakok. A nyugatra és keletre nézők is legfeljebb feleannyi fényt kapnak, mint a déli fekvésűek. A viz- és tápanyagellátás a csökkent fényviszonyokhoz és fűtött helyiség hőmérsékletéhez, páratartalmához igazodjon. A növények vízfogyasztása nem egyforma. Az öntözés szükségességéről legjobban a növény talaja tájékoztat bennünket. Naponta tapintással győződjünk meg arról, melyik igényli az öntözést. A mocsári növények, a vízipálma (Cyprus), a csavarpálma (Pandanus) alátéttányérjában állandóan tartsunk vizet. Ez a többi dísznövényekre káros, a víz a talajlevegőt kiszorítja, és gyökérfulladást okoz. Ritkábban és kevesebbet öntözzük avaskos szárú, szárazságtűréshez jól alkalmazkodott, húsos levelű, pozsgás növényeket: tigrislevélfajok, fikuszok, pálmák, a túlöntözés gyakran idéz elő gyökér- és tőrothadást. Ezeket elég 8-10 naponta öntözni, akkor is csak annyi vízzel, mint amennyi gyorsan beszívódik a talajba. Viszont ha csak a talaj felső rétegét nedvesítjük be, a földlabda szárazon marad, a gyökerek nem jutnak elegendő nedvességhez. Szobahőmérsékletű vizet használjunk, és lehetőleg alulról pótoljuk a nedvességet (erre különösen érzékeny az afrikai ibolya). A hideg víz lehűti a talajt, a gyökerek működését csökkenti. A levegő páratartalmának hiányát a levélcsúcsi barnuló száradás, a levéllemez bepödrösödése, a bimbók, virágokkorai lehullása jelzi. A levelekre lerakódó port hetenkkénti langyos vizes lemosással kell eltávolítanunk, ezzel a levegőzőnyílásokat kiszabadítjuk. Vizes ronggyal vagy szivaccsal sorra töröljük végig a levélfelszínt és a fonáki részt. Az esőhöz hasonló tökéletes tisztítóhatást a növények fürösztésével érhetjük el. Szellőztetésnél a növények könnyen megfázhatnak. Óvjuk őket a hirtelen hőmérséklet-változástól, mert az levélsárgulást, levélhullást okozhat, a légáram elsodorja a növények körül kialakult párásabb légréteget. ( sOtűhk-főzOm ) Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Sonkás tea-kifli Hozzávalók: 6 oz szitán vagy villával áttört tehértúró, 6 oz vaj, 6 oz liszt, só, a töltelékhez: 4 oz darált főtt füstölt sonka, 3 evőkanál tejszín, 1 evőkanál zsemlyemorzsa, köménymag, tojás, őrölt bors. A tehéntúrót a vajat és a lisztet kevés sóval összegyúrjuk, lisztezett deszkán késfoknyi vastagra kinyújtjuk és 6-8 cim-es négyzeteket vágunk belőle. A darált sonkát összekeverjük a tejszínnel és a zsemlyemorzsával, ízlés szerint őrőlt borssal ízesítjük. A töltelékből hosszúkás halmokat rakunk a tészták közepére, összehajtjuk, majd kiflivé formázzuk őket. Megkenjük tojással, meghintjük köménymaggal és közepesen forró sütőben kisütjük. Köményes krumplis lángos Hozzávalók: 1 font sós vízben főtt burgonya, 2 font liszt, 3 tasak száraz élesztő, 1 evőkanál köménymag a ki- sűtéshez zsír vagy olaj. A meghámozott burgonyát kockákra vágjuk, sós vízben megfőzzük és leszűrjük. Az előzőleg langyos vízben kevés liszttel elkevert megfuttatott élesztőt a leszűrt burgonyához adjuk, ízlés szerint sózzuk, beletesszük a köménymagot és az egészet összekeverjük, majd kenyértészta keménységűre megdagasztjuk. Kendővel letakarjuk, s meleg helyen fél órán át kelesztjük. Kisebb zsemlye nagyságúra cipókat szaggatunk belőle, deszkára sorakoztatjuk, újra letakarjuk és még fél órát hagyjuk kelni. Végül lángosokat formálunk belőle és bő forró olajban kisütjük. Ünnepek táján, húsvétkor, karácsonykor egyre több ínycsiklandó csokoládé, sütemény és egyeb édesség tűnik fel az asztalokon, amelyeknek igen nehéz ellenállni. Pedig az étkezésekkor kialakuló állandó vércukorcsúcs 40 év felett minden hetedik embernél párosul valamilyen szívbetegséggel, ezzel a vezető halálokok egyike. A cukorbetegség fő jellemzője, hogy a betegnél a vércukor- szintszabályozás rosszul működik. A magas vércukorszint pedig hosszú távon mérgező hatású. Ráadásul az idős korral az inzulintermelő képesség romlik, és a modern kor egészségtelen életvitele, a csökkent fizikai aktivitás, az elhízás is csak ront a helyzeten. Mig az 1-es típusú diabetes mindenképpen inzulinkezelésre szorul, a 2-es típusú fő jellemzője, hogy az étkezések során a hasnyálmirigy nem bocsát ki időben inzulint, ami pedig a szervezet első védekező mechanizmusa a veszélyes vércukor- csúcsok ellen. Ennek hiányában a vérben felhalmazódott fölös cukor (glukóz) nem tud elég gyorsan lebomlani. Mindez az ünnepi időszakokra jellemző, folyamatos "nassoláskor" válhat a legveszélyesebbé, amikor állandósul a vércukorcsúcs, ami a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője. Fontos tudni, hogy az étkezési vércukorcsúcsok nem diagnosztizálhatok a reggeli éhgyomorra történő vércukorszint-méréssel, hanem csak az úgynevezett terhelés vizsgálattal. Nem csoda, hogy a 2-es típusú diabetest gyakran csak a betegség jelentkezése után sok évvel diagnosztizálják. Sokan nem is tudnak az alattomos támadóról, holott szervezetük jelzéseire, életmódjuk hibáira rádöbbenve felfedezhetnék a veszélyt. SZÍVROHAM A légszennyeződés apró részecskéinek belégzése akár két órán belül bekövetkező szívrohamot is okozhat - állítják amerikai tudósok. Csaknem 800 szívrohamon átesett beteget kérdeztek meg a kutatók Bostonban arról, hogy mikor érezték először a roham tüneteit, majd ezeket az adatokat összevetették a város adott időben mért légszennyezettségi adataival. Kiderült, hogy a szívroham kockázata azok körében kétszer nagyobb, akik a levegőben jelenlévő apró szennyezőrészecskékből többet lélegzetek be a roham előtti két órában, mint azok között, akik nem voltak ilyen hatásnak kitéve-, bár azt a vizsgálatot végző szakemberek is elismerik, hogy az esély még így sem túlzottan nagy. A BBC honlapján olvasható jelentés szerint ezeket az apró részecskéket leginkább a gépjárművek, az olajfinomítók és egyéb ipari létesítmények juttatják a levegőbe. Douglas Dockery professzor (Harvard School of Public Health) szerint a rendkívül kicsi részecskék azért veszélyesek, mivel könnyedén átjuthatnak a szervezet védelmi vonalain, és bekerülhetnek az oxigéncserét biztosító régiókba is.- Korai lenne azonban megjósolni, hogy milyen orvosi eljárás lesz majd hatásos az apró részecskék okozta bajok kezelésében - tette hozzá. A levegő szennyezettségének a szívrohamok előidézésében okozott szerepét hasonló kutatások vizsgálták az Egyesült Királyságban is. A londoni Szent György kórházban végzett kutatás vezetője, Jan Poliniecki szerint minden ötven, a londoni kórházba szívroham miatt beszállított betegből egy a szmog áldozata. Dockery professzor szerint kerülni kell szennyezett területeken a házon kívül végzendő, nagyobb fizikai aktivitást igénylő tevékenységeket, hiszen az megnöveli a légzési aktivitást, ami fokozza a szervezetbejutó részecskék mennyiségét- _ PRÁGA. Életét vesztette március 31-én egy magyar ejtőernyős a morvaországi Prostejov repülőtéren rendezett bemutatón. A 29 éves fiatalember tapasztalt ejtőernyős volt, aki mintegy 100 ugrást hajtott már végre, de most a talaj közelében megnem engedett manőverével függőlegesen lezuhanva szörnyethalt.
