Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-10-11 / 37. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 11, 2001 Jó tanács repülőknek A múlt hetekben repült Denverből üzleti ügyben Peter Hannaford a United Légitársaság 564-es számú járatán. Élményeiről beszámolt az- Interneten. Ennek egy része érdekes lehet minden manapság utazó számára is. Elmondta, hogy amint a gép ajtaját lezárták és még mielőtt az elhagyta volna a kaput, a pilóta. a következő figyelmeztetéssel jelentkezett a hangos beszélőn: "Köszönöm bátorságukat, hogy a mostani körülmények között is vállalták útjuk folytatását. Az állami szervektől egyelőre nem kaptunk utasítást a repülőgépen alkalmazandó különleges biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban, így a magunk józan eszére kell hagyatkoznunk. Tudjuk viszont, hogy a repülőtéren a biztonsági eljárásokat megszigorították, így nyugodtak lehetünk abban, hogy lőfegyver vagy bomba nincs a gépen. Viszont az olyan eszközök jelenléte felöl, amelyeket ma a terroristák előszeretettel használnak, mint plasztik kések, fa és kerámia szúrószerszámok, nem lehetünk meggyőződve. Ha egy terrorista bombával fenyegetőzne, legyenek megnyugodva, hogy ez csak blöff. Viszont ha más eszközzel jelentkezne, a következőket javasolom: Mindenki azonnal ugorjon fel üléséről és minden kezeügyében lévő tárgyat vágjon a fenyegető személyhez. Bármi - párna, könyv, folyóirat, szemüveg, cipő, amit csak fel tudnak kapni, alkalmas arra, hogy az illető figyelmét elterelje. Ha ketten, hárman vannak, ugyanezt kell tenni mindegyikükkel szemben. Ami aztán a legfontosabb, egy pokrocot dobni a terroristák fejére és a földreteperve tartani őket, amig mi a legközelebbi repülőtéren leszállunk és átadjuk őket a hatóságoknak. Ne felejtsék el: ezek a terroristák csak néhány személy, de önök több mint százan vannak. Ha nem riadnak meg, felül tudnak kerekedni a gonosztevőkön. A Függetlenségi Nyilatkozat így beszél rólunk: We The People... Valóban, mi a nép vagyunk a meghatározó itt a magasban is, néhány terroristával szemben. Nem engedhetjük meg nekik, hogy ők uralják a helyzetet. Most arra a néhány órára, amig itt együtt vagyunk, tekintsenek egymásra úgy, mint családjuk tagjaira. Forduljanak egymás felé és mutatkozzanak be, mondjanak egy pár szót önmagukról útitársuknak. Meglátják, hogy erőt és bátorságot szereznek egymástól. Meggyőződésem, hogy ezek a terrorista események nem fognak megtörténni ma ezen a repülőgépen. De valamikor, valaha előfordulhatnak. Akkor emlékezzenek arra, hogy mi lesz az önök feladata..." A rövid üzenetet az utasok tapssal fogadták és megnyugodva folytatták útjukat. Ha szeptember 11-én az eltérített gépeken utazók is ezzel az üzenettel és tanáccsal indulnak útnak, talán az események is másként alakultak volna Papp László National Geographie - magyarul is A National Geographie Society folyóirata 1888 októberében jelent meg először. A földrajzi magazin első főállású szerkesztője Gilbert H. Grosvenor volt az, aki felismerte, hogy az olvasótábor és a társaság tagságának bővítéséhez szükség van a folyóirat átalakítására. Az ő vezetése alatt jelentek meg az első fekete-fehér és színezett fényképek is, amelyeket később felváltottak a színes fotók, majd a műholdas, a mélytengeri és az űrfelvételek. A jövő év közepétől a folyóirat magyar nyelvű kiadását is megkezdik. A Magyar Természettudományi Múzeumban megnyílt a National Geographie Magazin fotóiból rendezett kiállítás. A világ képekben című tárlaton a National Geographie Channel magyarországi irodájának rendezésében hetvenhat képet tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítást Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrött is megrendezik. Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazin of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk szombaton este 8-9 óráig, és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdeklődjenek Üsztöke István procuder-szerkesztőnél: te'efon/fax: 718-721-2824 Nagyapa! Milyen a háború? A békéről akarok szólni. Fogalmazódnak bennem szép, magasztos gondolatok, de akaratommal szemben szörnyű - emlékként tolakszik elém a háború. Igen, volt egyszer, az én ifjú koromban egy háború! Harminc éve? . . . Harmincöt? . . . Már annál is több. Oly régen volt, és most mégis milyen megrázóan rajzolódik elém a képe. Tegnap este a televízióban háborús filmet közvetítettek; katonák rohantak előre bátran, hősiesen; harckocsik dübörögtek, repülők zúgtak, lövedékek robbantak, porzott, füstölt a föld. . . A család izgult. Ilyen volt a háború? Lehet ... Ki tudja már? Olyan régen volt! A fiú most 10 éves - akkor még nem élt. Az apa harmincöt - akkor született. Ki tudja már, milyen volt valóban a háború? Nagyapa! Te ott voltál! Te biztosan tudod! Emlékszel még? ... El tudnád mondani a fiadnak, az unokádnak? ... El tudnád mondani, hogy valóban milyen volt a háború? Emlékszel még azokra az évekre, amikor Európában vérzett a föld? Amikor kártyavárként omlottak össze Budapest házai? Amikor tépett rongyokként szakadtak darabokra a dunai hidak? Emlékszel? . . . Emberek menekültek, hátukon féltett kincsükkel: ingei, gatyával, pokróccal, darabka kenyérrel. Szénné égett, felpuffadt hullák hevertek az utcákon. Iszonyodott az ember a letépett lábaktól, kezektől. Sírva és jajgatva kereste ki-ki a párját, a gyermekét, az é- desanyját. Nagyapa! Emlékszel még? El tudod mondani a fiadnak, az unokádnak: mit érezték amikor elbúcsúztál a vasútállomáson az édesanyádtól? Mit éreztél, amikor utoljára összeölelkeztetek a szíved szerelmével abban a keserű hitben, hogy talán többé soha nem látjátok egymást? El tudod-e mondani: hogy féltél, remegték amikor először álltái az "ellenséggel" szemben? Te voltál a céltábla, és lapulták bújtál bele a földbe, hogy el ne találjanak. Napokon, éjszakákon át kus- hadtál szakadó esőben, hóban a vizes, sáros, fagyos lövészárokban; étlen-szom- jan, átázva, bénává fagyva, és hallgattad a golyók fütyülését, a lövedékek robbanását, és érezted a föld remegését. A bakancsodba rothadt a kapca. Az inged fekete volt a kosztól. A bőrödön fekélyek nőttek a mocsoktól. Jó lett volna megmosakodni, ruhát cserélni, de nem lehetett, mert lőttek, és lőnöd kellett az ellenségre, aki egy másik országból indult, és más nyelven, de ugyanolyan könnyes szemmel, szomorú szívvel búcsúzott el az édesanyjától, mint te, hogy a céltáblád legyen. Emlékszel a szuronyrohamra? És egymásnak estetek: test a test ellen, szuronnyal és puskatussal. Féltél? Valid be, hogy nagyon féltél! Irtóztál és rettegtél a kézitusától, de menni, rohanni kellett, mert a hátad mögött ott állt revolverrel a tiszt, veled szembe rohant a másik katona, és ölnöd kellett, mert ha te nem ölsz, megölnek téged. A háborúban nincs irgalom! A háború nem játék. Nem olyan, mint a film, vagy vers, vagy a festmény. A háborúban nemcsak hősök vannak - halottak is. A háborúban folyik a vér, törik a csont, darabokra szakad a test és fájnak a sebek, gyötör a félelem, a rettegés, és néha hosszú, keserves a halál. A háború szörnyű és borzalmas valóság, amit átélni nehéz; kegyetlenül nehéz! A háborúban nemcsak győzni, veszíteni is lehet. Nagyapa! El tudod mondani: milyen a menekülés, a visszavonulás? Neked szerencséd volt, nagyapa! Életben maradtál! Nem győztél, de visszajöttél. Édesanyádat nem találtad, a házatokat szétszórta a bomba. A menyasszonyod már nem várt; férjhez ment egy másik katonához, aki előbb jött haza. A testvéred "hősi halált" halt. A legjobb barátod eltűnt a harcban, senki sem hozott hírt róla. Sokan vesztek el. Ötvenmillió halott. És ki tudja, hány sebesült; kéz nélküli, láb nélküli nyomorék? Ez volt a háború! Nagyapa! Te átélted. Tudod, milyen borzalmas volt. Mondd el a fiadnak is, az unokádnak is. Mondd el sokszor - ezerszer, százezerszer -, hogy ők is tudják, és veled együtt kiáltsák: soha többé! Térjen észre végre a világ! Elég volt a háborúkból! Fegyver helyett szerszámot a kézbe! Mert a szép és a jó a munkából fakad. Ferenczy ■w^---------------------------------------— ífí , ifi Ártatlanok voltak Fanatikus őrültek Ártatlanokat öltek Félelemtől reszketve Futottak az úttestre! Épületet lerombolták Embereket agyonnyomták Önmagukat robbantották Fanatikus terroristák! Apák, anyák úgy zokogtak Földre sírva leborultak Zászlót félárbócra tesznek Fekete szalagot kötnek! Lélekharang csengve-bongva Templomokban megszólala Halálsikoly elhalkula Könnyáradat megindula! Ferencz Amália-----------------------------------------------------a Magyar Színház Művészeti Fónim-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
