Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-10-04 / 36. szám
Amerikai Magyar Szó 3.-------------------------------------------------------------------------r Szolidaritás a tömeggyilkos terror áldozataival 1. Szolidaritásunkat, részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki a szeptember 11-iki New York-i, Washingtont és Pennsylvania-i tömeggyilkos terror többezer ártatlan áldozata családtagjainak. 2. Az amerikai magyarság évtizedek óta küzd a kisebbségbe kényszerített magyarság emberi jogaiért az etikai alapú gyűlölet támadásaival szemben. Tapasztalatból tudjuk tehát, hogy nincs és nem lehet jogos igazolása, legitimálása az emberi szabadság, jogok, integritás, élet ellen elkövetett erőszaknak. 3. Mélységesen elitéljük azokat a gonosztevőket, akik szeptember 11-én New York-ban, Pennsylvania-ban és Washington-ban többezer ártatlan embert gyilkoltak meg, akik ezt az emberiség elleni bűncselekményt lehetővé tették, elősegítették, támogatták, valamint azokat is, akik bárhol a világon e tömeggyilkos terror igazolóiként legitimálóiként, tehát bűnpártolóiként, cinkosaiként nyilvánulnak meg. USA 2001 szeptember Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör Magyar Emberjogi Alapítvány HHRF Magyar Baráti Közösség Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete PEN Exil írók Amerikai Központja Iszlám Konferencia DZSIDDA. Rendkívüli külügyminiszteri értekezletet tart október 10-én Dohárban, Katar fővárosában az Iszlám Konferencia Szervezete, hogy megvizsgálja az Egyesült Államok e lleni merényletek után kialakult válság fejleményeit. Az értekezlet összehívását több tagállam, köztük Irán, Pakisztán és Omán követelte a merényletek után, amelyen Teherán szerint "ürügyet szolgáltattak azoknak, akik Nyugaton a muzulmánkkal szembeni ellenséges érzéseket akarták kiélezni. Afganisztán tagja az Iszlám Konferencia szervezetének, de a tálibok 1996-os hatalomra jutása óta helye betöltetlen. Brit és amerikai hadihajók a Perzsa-öbölben TEHERÁN. Az iráni haditengerészet beszámolója szerint 41 brit és amerikai hadihajó érkezett eddig a Perzsa, illetve az Ománi-öbölbe. Hamid Valamanes iráni tengernagy közölte, hogy a parancsnoksága alá tartozó erők szüntelenül figyelemmel kisérik a brit-amerikai flotta tevékenységét. 21 hadihajó a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros közelében horgonyoz, a többi az Ománi-öbölben, mintegy 45 mérföldre az iráni haditengerészet Sah Bahar-öbölben lévő támaszpontjától. Jesse Jacksont meghívták a tálibok WASHINGTON, D.C. Jesse Jackson polgárjogi vezető Közölte, hogy megbeszélésekre szóló meghívást kapott az afganisztáni tálibok pakisztáni nagykövetétől. Mint mondta, nem döntötte még el, hogy elmegy-e, de ha igen, akkor ő is megpróbálja meggyőzni az Afganisztán túlnyomó részét uraló fanatikus muzulmán mozgalom vezetőit: adják ki Oszama bin Landent. Azonkívül megpróbál közbejárni az Afganisztánban fogva tartott nyolc nyugati segélymunkás kiszabadulása érdekében. Jackson szeptember 26-án közölte ezt, hozzátette: döntése előtt szeretne találkozni Bush elnökkel, hogy megbeszélje vele a dolgot. Ari Fleischer Fehér Ház-i szóvivő nem kivánta kommentálni Jackson nyilatkozatát, csak megismételte, hogy Bush nem szándékozik tárgyalásokba bocsátkozni a tálibokkal. 11IIIIII IUI IIII HUI Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30 órakor műsort közvetít a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly i ■II■■■B■■IIIIllllllll Szívük megszakadt "Amit az Isten ad, kedves öregem, el kell viselnünk, mint oly sok háborús veszedelmet; keményen és félelem nélkül nézzünk szemébe a kaszásnak, és próbált férfiként alljuk ki azt, amit ránk mértek." Damjanich János honvéd- tábornok írta ezt 1849, október ötdikén, kivégzésének előestéjén leendővértanútár- sának, gróf Leiningen-Wes- terburg Károlynak. Nem sokkal ezután már hatodika hajnalán - újra a pennához nyúlt, és egyenesen az Úrnak írt: "Ima kivégzetésem előtt. . . Oltalmazd meg Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsd az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársaim i- ránt, és vezéreld akaratét a népek javára . . . Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségébe süllyedt Magyarságot! . . ." Hűvös, nyirkos reggelre ébredt Arad ezen a kora őszi napon. A szokásos ébresztő trombitaszó elmaradt, Howi- ger várparancsnok egész napra riadókészültséget rendelt el, a bástyákon égő kanóccal álltak ágyúik mellett a tüzérek, és a csövek mellől nézték az alvó, hallgató, fenyegetően csendes Aradot. A császári hadsereg félt. Ugyan kitől? Egy nappal korábban, október ötödikén - bár erről Aradon aligha tudtak - az utolsó magyar erősség, Komárom is osztrák kézre került, Klapka honvédéi kivonultak a bevehetetlen várból. A szabadságharc, legalábbis katonai értelemben, véget ért. Ugyan kitől félt az orosz fegyverekkel megsegített Haynau-sereg? Talán a saját lelkiismeretétől. Még sötét volt, alig múlt hajnali öt, már fegyverben állt a Wocher zászlóalj - mintha bizonytalan lenne abban, át tudja-e a halálba segíteni a kegyelemből golyóra ítélt négy magyar tár bornokot, Dessewflyt, Schwe- idelt, Lázárt, és Kiss Ernőt. A feggyverropogást odabent a cellákban is tisztán lehetett hallani. Kilenc tábornok készült a bitóhalálra: Damjanich, Nagy Sándor, Leininger-Westerhurg, Török, Knézich, Aulich, Pölten- berg, Láhner, Vécsey. Igazi nemzetközi sereg: szerb, német, horváth, osztrák, magyar . . A szabadságharcosoknak nincs nációjuk. Míg Bott hóhér "dolgozott". a tüzérek a várost figyelték aggodalmasan, nem lobban-e lángra valamely szikra . . . Mint a krónikás írja, az akasztáshoz kivezényelt katonák némelyikének szemében könny csillogott. Estére virághegyek lepték el a mártírok bitófáinak tövét. Arad civilestől, katonástól azokra emlékezett, akiknek szíve a szabadságért megszakadt. Pilhál György Az iszlám igazi arca Az iszlám egy harcias vállás, eredetileg rabló nomádok hiedelme volt, ami az értékein is érződik. Szerinte az egész Föld Allah és hívei, a mohamedánok tulajdona. A már Allah uralmának alávetett föld az iszlám földje (dar alharb). A szent háború (dzsihád) az, amely a még alá nem vetett földet az iszlám földjévé teszi. Az iszlám az emberiséget két kategóriába sorolja, az igazhitűek, illetve a hitetlenek közé. Aki az előbbiek közösségébe (Ummah) tartozik, az tiszteletet élvez, aki viszont az utóbbiakéba, az szabadon zaklatható és megalázható, egészen a teljes alávetettségükig. A még alá nem vetett föld lakói (a harbik) közül a Könyv emberei, vagyis a keresztények és a zsidók megőrizhetik életüket és javaikat, feltéve, hogy alávetik magukat, és adót fizetnek (ők a dhim- mik). És a többiek, akik nem hisznek sem istenben, sem ördögben? Annál rosszabb lesz nekik: az iszlám semmiféle megegyezésre sem ad lehetőséget velük szemben. Ok a muzulmánok kénye-kedvére lesznek kiszolgáltatva. A szó szoros értelmében. . . Hogyan kell alávetni magunkat? - kérdik egyesek, mielőtt kedvenc tévéjük távirányítójáért nyúlnának . Tudni kell, hogy az iszlám bölcsőjé Arábia földje, ahol a becsület hagyományosan fontos szerepet tölt be. Tehát minden a muzulmán becsülete és a dhimmik megalázása körül forog. A jó mohamedán kegyes tettet hajt végre, ha minden nap megalázza a "hitetlent", így emlékeztetvén arra, hogy tévelygésben leledzik és meg kell térnie. A dhimminek viszont alázatos megtartást kell tanúsítania az "igazhitűvel" szemben: át kell engednie a járdát, nem nézhet a szemébe, csöndbe kell maradni és fel kell állnia a jelenlétében. A dhimi nem hordhat fegyvert, nem védheti meg magát, és nem emelhet kezet egy muzulmánra, a kézlevágás veszélye nélkül. Ez a saria, vagyis az iszlám jog. Vannak egyéb, a hitéletre vonatkozó megkötések is: a dhimmi nem építhet templomot, csak éppen azt állíthatja helyre, amely már össze akar omlani. Csöndben kell gyakorolnia vallását, és szó nélkül kell eltemetnie a halottait is. Ja persze, mondják a naivak, ez máshol megtörténhet, de nálunk nem. Nos hát, amíg a muzulmánok nincsenek az erő pozíciójában és többségben, addig nyugalomban vannak (ez a dar el-suhl). A nyugalomba azonban nem vet véget a háborúnak, és csak átmeneti állapot: az iszlámnak való teljes alávetettség lévén a végcél mint a dolgok természetes rendje.
