Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-07-26 / 30. szám

Thursdays, July 26, 2001 Amerikai Magyar Szó 3. Alkudozás Irakkal Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúan további öt hónapra meghosszabbította Irak számára az olajat élelemért programot, miután Oroszország vétóval fenyegetőzve megtor­pedózta azt a brit-amerikai kezdeményezést, hogy dolgozzák át Kuvait 1990-es lerohanása után elrendelt szankciók rendszerét. Washington és London azt szerette volna elérni, hogy enyhítsék a polgári termékek iraki importjára vonatkozó korlátozásokat, de szigorítsák a katonai célokra is felhasznál­ható áruk beszerzését, valamint az illegális iraki olajeladáso­kat. Bagdad azonban közölte, hogy csak a szankciók teljes eltörlését vagy az olajat élelemért program változatlan formájú Lisztszállítmány kirakása Irakban meghosszabbítását fogadja el, egyúttal tiltakozásul június 4-én leállította olajexportját. Bagdad azonban most hivatalosan közölte, hamarosan felújítja az olajszállításokat, a napi több mint 2 millió hordós iraki olajexport a világkereskedelem 5 százalékát jelenti. Oroszország egyébként új javaslattal állt elő, miszerint felfüggesztenék az embargót, ha Irak visszaengedné a tömegpusztítófegyver-programjának vizsgálatát végző, 1998 végén távozásra kényszerített ENSZ-szakértőket. Pinochet megmenekült Augusto Pinochet szellemileg nincs olyan állapotban, hogy bíróság elé állhasson - orvosi jelentések alapján így döntött a santiagói fellebbviteli bíróság, és felfüggesztette a chilei exdiktátor elleni vizsgálatot. A 85 éves egykori tábornok ellen 75 rendbeli gyilkosság ügyében folyt eljárás. A vád szerint Pinochet felelős az általa vezetett 1973-as puccsot követő megtorlásokért, melyek során többek között helikopterről dobtak ki politikai foglyokat. Megrendült egészségi állapotá­ra való hivatkozással kerülte el Pinochet hogy Nagy Britannia - ahol 1998 októberében madridi kérésre őrizetbe vették - kiadja Spanyolországnak, így térhetett haza Chilébe tavaly márciusban. Azóta ott 250 ügyben indult ellene eljárás, de jogi szakértők szerint a mostani döntés azt jelenti, végleg elkerüli a birósági számonkérést. A Pinochet ellenes erők a döntést kudarcként értékelték, külföldi emberjogi aktivisták szerint Chile nem tartotta be ígéretét, hogy bíróságon számoltatja el Pinichetet. Remélem S kívánom, hogy A század népe elér majd egy olyan szép korszkot, hol a világosság s a megértés békés együttlétben nem kíván idővel emberáldozatot. Hol fegyverek nyugszanak a csendben s nem követel semmi harcra használatot. Majd üzenhet a világ eszperantó nyelven minden világrészre kellemes nolnapot. Leona Borek <<$> lí Gyengélkedő világgazdaság Németország immár nem motorja, inkább ballasztja az európai gazdaságnak, amely a jelek szerint továbbra sem elég egységes és erős ahhoz, hogy kivonhas­sa magát az amerikai dekonjunktúra hatása alól. Brüsszelben, Berlinben, Frank­furtban egyelőre úgy látják, nem érdemes mesterségesen serkenteni a növeke­dést, ki kell várni, amíg az magától eljön, Washington pedig azt szuggerálja, az amerikai gazdaság már túljutott a mélyponton. ff I <<•> I Wim Duisenberg a frakfur- ti székhelyű Európai Köz­ponti Bank (ECB) elnöke a különféle helyekről, de fő­ként Amerikából érkező kö­vetelőzésekre, melyek szerint ideje volna kamatcsökkentés­sel gyorsabb növekedésre ösztökélni az európai gazda­ságot, ezzel is segítve kiemel­ni a világgazdaság szekerét abból a kátyúból, amibe az amerikai dekonjunktúra be­lelökte. Az egységes valuta- övezethez tartozó 12 európai uniós (EU) ország közös monetáris politikájának irá­nyításáért felelős, acélke­mény hollandus május 10 óta 4.5 százalékra csökkentette az euró irányadó kamalábát. Duisenbergnek jelenleg egyetlen cél lebeg a szeme előtt: az, hogy a történelem legnagyobb pénzcseréjét, a készpénz-euró jövő év január 1-jei bevezetését semmi ne veszélyeztesse, vagyis a pol­gároknak az új bankók ér­tékállóságába vetett bizalma tökéletes legyen A korábbiakkal ellentétben Duisenberg jelentős hátor­szági támogatást is kap passzivitásához. Nemcsak Lauirent Fabius francia pénzügyminuiszter utasította vissza amerikai kollégája Paul O’Neill az ECB-t bíráló megjegyzéseit, hanem Ernst Welteke a német központi bank elnöke is védelmére kelt, mondván: az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed ténykedése éppen azt bizo­nyítja, hogy a pénzpolitika egyedül nem képes felfelé hajtani egy gazdaságot. A Fed az idén már hatszor csökkentett kamatot, a kong­resszus meg egy hatalamas adólefaragással segített be a konjuktúra élénkítésbe, az amerikai gazdaság kilátásait mégis egyre borúlátóbban ítélik meg a prognoszták. A Nemzeti Valutaalap előre jelzése a tavaly szeptemberi 3,7 százalékos jóslattal szem­ben már csak 1.5 százalékra taksálja az USA idei növeke­dését, míg az eurózóna erde- tileg 3.2 százalékos prognó­zist 2,2 százalékosra módo­sította. A hét vezető ipari ország - az USA. Japán. Németor­szág, Nagybritanni a. Francia- ország, Olaszország és Kana­da - pénzügyminisztereinek római tanácskozásán Paul O’Neill úgy vélte, az Egye­sült Államok gazdasága már túl van a mélyponton, s a negyedik negyedévben több mint 2 százalékkal is gyara­podhat. Nyilvánosságra hoz­ták a legfrissebb foglalkozta­tási adatokat, amelyek azt mutatták, hogy a munkanél­küliségi ráta a tavaly októbe­ri 3.9 százalékról júniusban 4.5 százalékra emelkedett. Az erős valuta segíti ugyan az importköltségeket, s ezen keresztül az inflációt kordá­ban tartani, ám éppen akkor drágítja az amerikai expor­tot, amikor a kereslet amúgy is csökken. Nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben egy sor amerikai nagyvállalat mint a DuPont, a 3M, a Coca-Cola vagy a Nike - éppen romló exportkilátásai­val magyarázta nyereségének megcsappanását. Az európai gazdaságban is baj van a motorral. Német­ország immár negyedik éve nem képes betölteni ezt a szerepkört: hatalmas gazda­sági súlyával, de az összes többi uniós tagországénál lassúbb, az idén legfeljebb 1,3 százalékosra várt növeke­dési ütemével lehúzza az egész kontinenst. Franciaor­szágban viszont, ahol az el­múlt hetekben gyors egymás­utánban többször is lefelé korrigálták a növekedési elő­rejelzéseket, még így is 2.7 százalékra számítanak az idén. Németországgal, Olasz­országgal és Portugáliával együtt azonban Franciaor­szágot is a szégyenpadra ül­tette az Európai Bizottság az eurózóna tagországainak úgynevezett stabilitási és nö­vekedési paktumában vállalt költségvetési deficit túllépé­séért. A legaggasztóbb a megcél­zott 1,5 százalékossal szem­ben a GDP 2,25 százalékára rúgó költségvetési deficitnek azonban Berlinben néznek elébe. A berlini DIW közzé­tett konjunktúra jelentése már csupán 1 százalékos idei GDP-növekedést jósol Né­metország az euróövezet leg­gyengébb növekedést produ­kálja, és ezen csak azonnali beavatkozássallehetsegíteni. Amerikában nehezíti a ki­lábalást a sokak által félt recesszióközeli állapotból, hogy a gyenge vállalati ered­mény-előrejelzések következ­tében süllyedő részvényár- folyamok, valamint a rendre csalódást keltő GDP-adatok dacára az év eleje óta a dol­lár erősödött az euróval illet­ve a jennel szemben Egyes kommentárok szerint ez annak köszönhető, hogy a befeketetők még mindig az amerikai lehetőségeket tart­ják a legvonzóbbaknak, mondván, még ha az USA gazdasága lassul is, a világ- gazdaság régiójában - az E- gyesült Államok meghatáro­zó szerepe miatt - ennél csak rosszabb lehet a helyzet. Metró az óceánban Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csalagút mintájára az Atlanti-óceán alatt haladó vasút építésének tervét fontogatják amerikai szakemberek. Az ókontinens és az Újvilág között közlekedő metró az 5472 kilométeres távot egyes szakaszokon a hangsebességet is elérve tenné meg az óceán alatt. A harmincmilliárd dollárba kerülő projectet a 84 éves Frank Davidson vezeti. Davidson volt 1957-ben a Csalagút-tervet előkészítő első szakértői csoport szervezője is. Mint mondta, a transzatlanti alagút megépítése nem is annyira az anyagi és technológiai lehetőségektől,hanem sokkan inkább attól függ, mennyire fontos a közvetlen kapcsolat az amerikai és a nagy- britanniai embereknek. A Csalagúttól eltérően a rettenetesen nehéz és költséges technológia miatt az "Atlanti-utat" nem az óceán aljába ásnák. Az elképzelések szerint az óceán fenekére gigantikus csöveket erősítenének, azokban közlekednének a mágnesesség törvényei álapján működő expresszvonatok. Mellesleg a pneumatikus, föld alatti transzatlanti vasút ötletét először a híres francia író-álmodó Jules Verne vetette fel még 1895-ben. Ő már akkor 1600 kilométeres óránkénti sebességről beszélt. TERJESSZE A 100 ÉVES MAGYAR SZO-t

Next

/
Thumbnails
Contents