Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-12-20 / 47-48. szám
Thursday, Dec. 20, 2001 Amerikai Magyar Szó 11. Anthrax - lépfene -J pokolvar A lépfenefertőzés és az ellene való védekezés ismerete hasznos, hiszen csökkentheti a betegséggel kapcsolatosan kialakult feszültséget, az indokolatlan félelmeket Kevéssé ismert hogy anthrax- megbetegedések az elmúlt években, igaz, kis számban, de előfordultak Magyarországon. A legfontosabb tény, hogy ezek a betegek mindannyian meggyógyultak. A fertőző betegségek ellen, az emberiség története folyamán mindig komoly küzdelmet kellett folytatni. A fertőző betegségek egyidősek és velejárói az emberi létnek. A kórokozók élőlények, a- melyek lehetnek vírusok, protozoonok, rickettsiák, baktériumok. Természetes vagy mesterséges körülmények között a kórokozók életben maradnak, megőrzik fertőzőképességüket, ha olyan környezetbe kerülnek, amely alkalmas létfenntartásukhoz és szaporodásukhoz, megújulnak, ennek során megbetegítő tulajdonságaikkal létrehozzák a rájuk jellemző fertőző betegséget, amelynek egyik szenvedő alanya lehet az ember. A fertőző betegségek közül egyesek ritkábbá váltak, esetleg eltűntnek látszanak, de kórokozóik életben maradnak. A kórokozók élhetnek természetes környezetben, megváltozott alakban, lecsökkent életfunkciókkal, de laboratóriumokban is életben tarthatják őket, mesterséges körülményekközött. Ezen életben tartott kórokozók szolgálhatnak jó célt, például a védőoltások kifejlesztésénél, de rosszat is, mert egyesek felhasználhatók biológiai fegyverként, mint az anthraxbacilus, himlővírus, egyes haemorrhngiás lázak vírusai. Napjaink egyik ijesztő jelensége az anthraxbacilus biológiai fegyverként való bevetésének fenyegetése. A betegség terjedése Tudni kell, hogy elsősorban az állatok betegsége és állatokról terjed át az emberre, tehát zoonosis. Emberről emberre az eddigi tapasztalatok szerint nem terjed. A fertőző források: a beteg állatok (szarvas- marhák, sertések, lovak, juhok stb.), illetve ezekből származó termékek. Az emberre való átterjedése a beteg állatról lehet. Előfordulhat:- közvetlen érintkezéssel: gondozásuk során, fejéskor, az állatok húsának, csontjának, bőrének, szőrének feldolgozásakor;- porfertőzés - belégzés - utján: nyers szőrmével, gyapjúval, rongyokkal való foglalkozásnál;- szájon keresztül: fertőzött hús fogyasztásakor, bőr-, gyapjúfeldolgozó üzemekből elfolyó,szennyvízzelfertőzött . víz útján. A kórokozó a Bacillus antracis, amely 1865-ben vált ismertté, és 1876-ban Koch Róbert ismerte fel, hogy a lépfenét baktériumok okozzák. Az anthraxbaktéi ium spórát képez, amely igen ellenálló, 5-10 perces forrással, 160 fokos száraz hőkezeléssel lehet elpusztítani, de szóba kerül a besugárzással végzett sterilizációs módszer is. Talajban, tárgyakon a spóra hosszú ideig, 50 évig is életképes maradhat, illetve megőrizheti fertőzőképességét. A spóra nélküli vegetatív alak ellenálló képessége nem nagy, a szokásos fertőtlenítőszerekkel (hypo, formalin, klórmész) elpusztítható. Emberi járvány is előfordult A lépfenéről már i. e. 1500 körül vannak feltételezések, azóta is rendszeres tudósítások jelentek meg állatok körében észlelt nagymérvű lépfenefertőzésekről, de emberi anthraxjárványról is tudósítanak pl- 1970- 1980-ban Zimbabwében 6,000 megbetegedéssel és 100 halálesettel járó járvány zajlott le. Biológiai fegyverként az I. világháború során vetették be, feltételezhető, hogy a német kémek a frontra küldött amerikai lovakat, öszvéreket lépfenével fertőzték meg. Az Öböl-háborúba készülő amerikai katonákat pedig beoltották lépfene ellen, 1991-ben. A lépfenebetegség tünetei Hogyan zajlik a lépfenebetegség, melyek a legfontosabb tünetek? A lappangási idő 1-7 nap, leggyakrabban 2 nap. A baktérium 3 fő formában fertőz: bőr-, tüdő- vagy bélanthrax-ot különböztetünk meg. A bőranthrax-nál a hám sérülésén (leggyakrabban a kézen) kerül be a kórokozó, ahol viszketés, majd göb, amiből bevérzett hólyag (pustula maligna) alakul ki, majd pörkösödik, fájdalmatlan szövetelhalással, illetve körülötte tésztatapintatú vi- zenyővel, ez a pokolvar. A tüdőanthrax-nál a spórák belégzés útján kerülnek a tüdőbe. Ez a betegség legsúlyosabb formája. A kezdeti tünetek influenzaszerűek, enyhe hörghurutnak tűnnek, majd 3-5 nap után súlyos vérzéses tüdőgyulladás fejlődik ki, véres köpettél, magas lázzal, fokozódó nehéz lélegzései, majd komatózus állapot alakul ki, halálos kimenetellel. A harmadik forma a bél- anthrax, fertőzött élelmiszerek útján terjed. Sok esetben későn ismerik fel, mert véres hasmenéssel jár és ez sok más betegségnek is tünete lehet. A késői felismerés miatt súlyossá válhat, de gyógyítható. Dr. Nagy Mária Ózonlyuk Dél-Amerikánál * Eghajlatkutatók megfigyelései i szerint a déli féltekén kialakuló ózonlyuk a most kezdődő "főszezonban" rendkívüli kiterjedésűre hízott, s elérte Dél- Amerika, illetve Ausztrália déli csücskét. A jelenség pontos oka ismeretlen, az viszont bizonyos, hogy az ózonhiányos terület kiterjedése - az ózonfaló | « ,30> „ _m . vegyuletek Eltérés az átlagos ózonszinttől korlátozása ellenére - még mindig növekvő tendenciát mutat. Az ózonsuly menetrendszerűen kora tavaszi - az északi félteke szempontjából kora őszi - időszakban alakul ki a déli sarkvidék térségében. Ilyenkor ugyanis még tartós hideg (mínusz 90 C- fok körüli hőmérséklet) van a magaslégkörben, ami lehetővé teszi az ózonréteget pusztító klór felszabadulását, egyanakkor az egyre meredekebben sütő nap következtében emelkedik az UV-sugárzás szintje, ami szintén károsítja az ózonréteget. Hogy az ózonlyuk, vagyis az állandó változásban lévő, alacsony ózonkoncentrációjú "felhő" eléri a Tűzföldet, az nem számít példátlannak, most azonban a jelenség egyszerre mutatkozik Ausztrália mintegy egynegyede, illetve Chile és Argentína déli vége, valamint a Falkland-szigetek felett. A helyiek egyébként már hozzászoktak a bőr és szem egészségét fenyegető ózonhiányos időszkokhoz: ilyenkor felszólítják a lakosságot, hogy lehetőleg keveset tartózkodjon a szabadban, mindenki viseljen napszemüveget, és a szabad ég alatt dolgozok munkaidejét is csökkentik. Ady Endre: Karácsony - Ma tán a béke.... j Ma tán a béke ünnepelne, 1 A Messiásnak volna napja, ■ Ma mennyé kén' a földnek válni, I Hogy megváltóját béfogadja. 1 Ma úgy kén', hogy egymást öleljék [ Szívükre mind az emberek - ( De nincs itt hála, nincs itt béke: , Beteg a világ, nagy beteg... Kihűlt a szív, elszállt a lélek, A vágy, a láng csupán a testé; Heródes minden földi nagyság, S minden igazság a kereszté... Elvesztette magát az ember, Mert lencsén nézi az eget, Megátkozza világra jöttét - Beteg a világ, nagy beteg... °o Ember ember ellen csatázik, Mi egyesítsen, nincsen eszme, Rommá dőlt a Messiás háza, Tanítása, erkölcse veszve... Oh, de hogy állattá süllyedjen, Kinek lelke volt, nem lehet... Hatalmas Ég, új Messiást küldj. Beteg a világ, nagy beteg. . v szerető közönségünkne ^Békés - Boldog • • Ünnepeket és Sikerekben gazdag 2002-es évet kíván a j. New York-i Magyar §, Színház V t minden tagja nevében Cserey Erzsi BÍKv igazgató
