Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-12-20 / 47-48. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, Dec. 20, 2001 Karácsony a festészetben Pátkai Ervin Karácsony 1981 ____________________^ ____ Jézus születése kétféleképpen fogalmazódott meg a képzőművészeti alkotásokon a századok folyamán. Vannak művek, melyben karácsony igazi értelmét érezzük kifejezve a festészet nyelvén, és sok esetben meg sem lehet állapítani, hogy ezt a művész tudatos, mély hite eredményezte, vagy csak ön- tudatlanul tapintott rá a lényegre. A képek értékelése szempontjából ez a szubjektív, alanyi háttér tulajdonképpen lényegtelen, fontos mű, amely magáért beszél. A firenzei Fra Angelico a 14. század első felében festett Jézus születése című képén még mereven középkori vonalak uralkodnak, de az alakok elrendezése a földön pihegő gyermek körül, Mária, József, két más figurával együtt, összetett, imádkozó kézzel, egyenlő arányos távolságra tőle, egyformán a kis Jézusra pillantó áhitatos arccal, azt fejezi ki, amelyet a festészet elmondhat karácsonyról: ezt a gyermeket isteni hódolat illeti. A gyermek kezének mozdulata mintha áldást adna. Mária itt nem nő Jézus fölé, alakja legfeljebb leheletnyivel hangsúlyosabb társainál, amennyi ebben a helyzetben Jézus anyját megilleti. Térdre kényszerítő kép ez Isten fia előtt. Több mint egy évszázaddal később Mathias Grünwald isenheimi oltárán Mária már hajlékony mozdulattal tartja karjában gyermekét, de tekintetében szinte fürkésző idegenséggel nézi, mintha érezné előre: talány lesz neki fia, mig csak le nem borul előtte pünkösdi hitben, túl nagypénteken és húsvéton. A festmény második sarkából megszólaló szent zene mintegy átsuhan a fürdető dézsa fölött, hogy zengje az újszülött isteni dicsőségét. Említsem Albrecht Dürer (1471-1528) fiatalkori fametszetét, még mielőtt Luther követője lett volna, A pásztorok imádását? A középpont ismét, fonott kosárkában, a kicsi Jézus; József és két marcona pásztor előtte hajt fejet, Mária térdelő, hódoló alakja az áhitat és alázat karmozdulatával a gyermekben Istent dicséri, a gyermek fejénél az angyal az isteni eseményt jelzi. Kezdetleges idői sűrítéssel a távolban látszik az angyali üdvözlet jelenete: "íme hirdetek néktek nagy örömet. . ." Isten emberré lett. Karácsonynak ezt a mély tartalmát jelenítheti meg a festők ecsetje, amikor mesterkéltség nélkül, őszintén hat a képeken a bethlehemi gyermek felé forduló, nem emberi lénynek szóló áhitatos imádat. A karácsony tárgyú művészi festmények jelentős része Krisztus születésének igazi jelentőségét nem sugározza. Fényük nem Jézusra, emberi személyének isteni titkára hull, hanem a festő emberi érzésekből festi meg a karácsonyi jelenetet, különösen Mária alakját. Az újkori festészet nagy előfutára, di Bondone Giotto az 1300-as években dús falképein karácsony éjjelének ábrázolásában az anyai gyöngédséget, a gyermekében gyönyörködő édesanyai szeretetét emeli ki Mária szerepe a karácso- nyi festményeken különös változáson megy át a reneszánsz korában, amely a kö- zépkori önmegtagadó lemondással szemben az élet szépségét és örömeit vallotta magáénak. A reneszánsz alkotásokban Mária a szépség ideálja lesz. A Madonna képek a korabeli női szépség ábrázolásaivá válnak, de nem képzeletbeli módon, hanem természet után, a festő előtt lebegő élő arcok varázsának rögzítésével. Fra Filippo Lippi képein a 15. században az életből vett gyönyörű női portré jelenik meg. A következő században Antonio Correggio karácsonyéji képén Mária megvilágított arca és felsőteste a középpontba helyezve a szépség harmóniája. Ez a pármai olasz festő a reneszánsz egyik legnagyobb életvidám mestere, a fény és az árnyék hullámzó vonalatának ábrázolásában már a barokk közvetlen elődje. Az anyai érzésnek, az emberi szépségnek e képein a gyermek Jézus már csak kelléknek tűnik. Mégis van a képeknek rejtett összefüggése karácsonnyal. Jézus születése, Krisztus testbe öltözése, az emberi érzések igenlését is jelenti. S ha karácsony lényegére ezek a festmények nem is mutatnak rá, dogmatikus szigorúsággal ne kárhoztassuk festőinket, hiszen csak azt tették, hogy koruk által adott vallási keretben megjelenítették az emberi érzéseket, utat nyitottak az emberi örömnek. A szépség élményével ajándékozták meg nézőiket. Olyasmivel, ami nem idegen karácsonynak az egész emberi életet átható fényétől sem. Ezek is egy-egy sugár az ő szeretetéből, amelynek teljességét a bűnbocsánat és az örök élet aj ándé kában karácsony evangéliuma zengi. A 20. században karácsonyról már alig születtek képek. Pedig Krisztus és szenvedése, halála, feltámadása nem érintetlen téma néhány modern festő tárgyválasztásában. Karácsony eltűnésének a képzőművészetből inkább az lehet az oka, hogy a bethlehemi történethez az idők folyamán hozzátapadt romantikus s Krisztus isteni és emberi voltának hittani tétele a mai embert nem érinti szivén. A felnőtt Krisztus, a szenvedő, sőt a feltámadott is, úgy látszik, többet mond á mai embereknek, a kor váltságaiban, az embertelenség megtapasztalt szörnyűségeiben. Vagy talán ez is kereszténységünk csődjéhez tartozik, hogy nem tudtuk közkincsé tenni a kultúra gondolatvilágában karácsony tartalmából az egyetemes emberi jelentőségű vonást. Az Isten emberszerete- tének megnyilvánulását, amely az emberek felé forduló hasonló szeretetünk indítéka lehet?! Ahol karácsony mégis felbukkan újabb képeken, a karácsonyéji ismert jelenetei helyett - hacsak nem régi festmények ihlették utánérzésre a festőt - szimbolikus, jelképes megoldásokkal találkozunk. Ezzel ismét karácsony legbelsőbb mivoltához érkeztünk. A jelkép korunk egyik nagy, újra felfedezett kifejező eszköze, s a festészetben a mai időnkben karácsony igazi jelentősége másképp, mint szimbólumokkal, alig mondható el. Pátkay Róbert evangélikus püspök, London Háború van Embertársam ha még nem tudnád Saját károdon megtudhatnád Hol van, merre van Afganisztán. Túléltél már sokfajta terrort Vörösterrort a náci terrort Száz Twin Towert döntöttek romba Emlékszel irgalmatlanokra Ártatlanokra holocaustban Miilókba a gázkamrákban Harctéren városok romjában Pusztultak el hősi halálban Hősök voltak, mindannyian hősök A gyerekek , a felnőttek Háborúk voltak, van megint csak Sátáni erők elszabadultak Hinned kell és addig kűzdened Az Isten segítségét kérned Míg a jó győzedelmeskedjen Dennis P. Horváth, M.D. Kellemes ünnepeket és ( Boldog új évet kivan A Magyar Szó olvasóinak és minden betegének Dr. Molnár Tamás a család orvosa 83-39 Daniel St. Briarwood (Queens) N.Y. Tel: 718-291-5151 '-'V
