Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-12-20 / 47-48. szám
Thursday, Dec. 20, 2001 Amerikai Magyar Szó 3. Az amerikai zászló mítosza A szeptember 11-ei terrortámadás óta az amerikai középületeken és családi házakon, ha ez egyáltalán lehetséges, az eddignél is több, kék-fehér-piros színben pompázó csillagos-sávos lobogót látni, A hazafiasságra emlékeztető pólók dömpingjét éli Amerika, sőt az alkalmi ruhadarabokon is feltűnt már az amerikai lobogó flitteres változata. A nagy nemzeti fellobo- gózottságközepette óhatatlanul felidéződik az amerikai zászló születésének története. A közkeletű legenda szerint 1776-ban maga George Washington, a függetlenségi háború diadalmas hadvezére és az Egyesült Államok első elnöke kérte fel az akkori főváros, Philadelphia ismert varrónőjét, Betsy Ross-t, készítené már el az új köztársaság első lobogóját. A felső szinten megfogalmazódott elképzelés az volt, hogy a brit gyarmati uralomból kiszakadt 13 gyarmatot jelképező piros és fehér sávok mellett a bal felső sarokban kék mezőben ugyanilyen számú csillag is legyen. A történészek által a valósághoz inkább közel állónak tekintett, ezért ritkábban emlegetett história ennél sokkal szürkébb. Az angolok ellen folytatott függetlenségi háború idején az amerikaiak gyakran politikaijelszavakkal ékesítették a gyarmati zászlójukat, amelyen piros alapon a bal felső sarokban díszelgett a brit nemzeti lobogó, az úgynevezett Union Jack - benne a ma is jól ismert András- és a György- kereszttel. A kontinentális kongresszus 1775-1777 között a vörös mezőbe hat fehér sávval 13 csíkra osztotta a zászlót. A 13 lázadó gyarmatot - a későbbi unióba való belépésük sorrendjében: Delaware-t, Pennsylvaniát, New Jersey-t Georgiát, Con- necticut-ot,Massachusets-et, Maryland-et, Dél-Karolinát, New Hampshire-t, Virginiát, New York-ot, Észak-Karolinát, és Rhode Island-et - j jelképezte. Ez a változat azonban csíkjai felett, a sarokban még megtartotta az Union Jack-et. Ez utóbbit egy 1777 június 14-én szüle, tett határozattal váltották fel 13, kék mezőben lévő fehér csillaggal, melyek ugyancsak az új köztársaság szövetségi államaivá vált exgyarmatokat szimbolizálták. Nincs hiteles forrás arról, hogy a kontinentális kongresszus végül is miért a fehéret, a pirosat és a kéket választotta az Union Jacken is alkalmazott színhármaként. Hivatalos magyarázatot csak az immár konföderációs kongresszus nevét viselő törvényhozás adott 1782-ben. Eszerint a piros az elszántságot és a bátorságot, a fehér a tisztaságot és az ártatlanságot, a kék pedig az éberséget, a kitartást és az igazságot szimbolizálja. Az amerikai zászló több mint két évszázados története során összesen 27 módo- . suláson ment át. Az újabb verziók a szövetségi államok számának gyarapodásához kötődtek. 1795-ben, Vermont és Kentucky csatlako- ; zása után még nem csupán a csillagok, hanem a sorok számát is 15-re emelték. Később azonban - belátva, hogy ezt nem lehet folytatni - Tennessee, Ohio, Louisiana, Indiana és Mississippi 1818- \ as beléptével a sávokat tekintve visszatértek az azóta is érvényes 13-as limithez, s onnantól csak a csillagokat gyarapították. Az USA történetének első három évtizedéből csak néhány zászló maradt fönn, közülük a leghíresebb, amelyik az 1812-1814-es amerikai-brit háborúban a New York és Philadelphia után akkoriban a harmadik legnépesebb városnak számító - Baltimore kikötőjének védelmét ellátó McHenry erőd katonái tűztek ki. Ehhez a zászlóhoz kötődik egyébként az amerikai himnusz születése is. A legendássá lett textilt vonták fel ugyanis a fővárost, Washingtons felégető brit csapatokat 1814 szeptemberében az erőd alól megfutamító védők. Ezt látta meg a füstből és ködből kiemelkedni az ügyvédből lett katona és fűzfapoéta, Francis Scott Key, akit - elmondása szerint - nyomban meg is szállt az ihlet. Legott ódát írt hát a golyók szaggatta lobogóhoz. Az eredetileg a McHenry erőd védelme címet viselő vers hamar népszerűvé vált, ám 1814 végére már a sokkal jobban hangzó Csillagokkal borított lobogó (The Star- Spangled Banner) néven emlegették. A múlt század elejére már oly mértékében szimbolizálta Amerikát, hogy Giacomo Puccini az 1904-ben komponált, Pillangókisasszony című operájában ezt a zenei témát használta fel Pinkerton amerikai tengerész hadnagy zenei "jellemzésére". A dal ennek ellenére sokáig versenyben állt a hivatalos elismerésért az Amerikai, te gyönyörű című szerzeménnyel, illetve a gúnydalból lett katonanótával, a "Yankee Doodle"-lal. A him- nuszítás kérdése végül 1931- ben dőlt el, amikor is a kongesszus törvényben határozott arról, hogy az Egyesült Államok zenei védjegye a Csillagokkal borított lobogó legyen. Nagy Gábor ■ Lobogóillem Az amerikai zászlóval kapcsolatos állampolgári teendőket 1942 óta törvény szabályozza. Eszerint a lobogót csak napkeltétől napnyugtáig lehet a zászlórúdra felhúzva tartani. Persze van kiskapu: odafenn maradhat, ha éjszaka megvilágítják. Sőt egy külön elnöki rendelet több más helyen is - például Washinton-ban a Fehér Ház, a Capitalium és Washington- emlékmű, Arlington-ban a második világháborús Iwo Jima-i csatának emléket állító szoborcsoport esetében, Philadelphiában Betsy Ross házánál vagy a Baltimore melletti McHenry erődnél, illetve minden határátkelőhelyen - lehetővé teszi az állandó használatot. Az alkalmi használatot is szabályozzák: ha például a lobogót koporsóra terítik, akkor a csillagos résznek az elhunyt bal válla fölött kell elhelyezkednie. Vannak speciális üzenőfunkciók is: ilyen például, amikor a zászlót a csillagokkal lefelé vonják föl, ami vészhelyzetet jelent. TOWERS OF LIGHT Virtuálisan "újjáépítheti" a WordTrade Centei ikertornyaitegy olasz cég: a Space Cannon nevű fubinei (piemonti) vállalkozás elnyerte New York város megizását, hogy a "Ground Zero" helyén hatalmas fényoszlopokkal állítson emléket a szeptember 11-i tragikus terrortámadás áldozatainak. Az eget ostromló fénynyalábok gondolata két amerikai művész, Julian LaVerdiere és Paul Myoda fejében született. Az olasz cég 88 darab különleges egyenként 7000 wattos xenon égővel "küldi a béke és a szolidaritás üzenetét Amerikának". Bruno Baiardi, a cég elnöke szerint a világítóberendezés képes az amerikai zászló színeit az éjszakai égboltra varázsolni. Az égőket New Yorkba szállították, hogy még az év vége előtt meggyújtsák az ártatlanul elpusztultak emlékére készült két hatalmas halotti gyertyát. A fényoszlopok magassága egyébként jóval meg fogja haladni a lerombolt felhőkarcolókat. A csóváknak csak a fellegek szabhatnak határt, tiszta égbolt idején szabad szemmel nem lesz a végük látható. Polgár Demeter
