Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-12-13 / 46. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját1 Ara: 75 cent VOL. LV. No. 46. Thursday, Dec. 13. 2001 ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Megnyílt a Magyar Kulturális Központ New Yorkban December 2-án New Yorkban, a 82-ik utcai Magyar Házban, mutatta be dr. Rockenbauer Zoltán a Magyar Köztársaság Nemzeti Kultúrális Örökség minisztere Márton Andrást az újonnan létesített Magyar Kultúrális Központ igazgatóját. Ez a 16-ik ilyen külföldi intézmény, amelyből 13 Európában van. Egy-egy Ázsiában (Új Delhi) és Afrikában (Kairó) működik és ez lesz az első ilyen magyar állami intézmény az amerikai kontinensen. Még egy hasonló központ megnyitását tervezi a kormány Brüsszelben, különös tekintettel az Egyesült Európa-i főváros jelentőségére. A központ feladata elsősorban a magyar kultúra megjelenítése lesz az amerikai nagyközönség felé, ápolni hírünket a világnak ezen a felén. Emellett bizonyos tudományos tevékenység támogatásával is számolhatunk. Ugyancsak fontos szempont a magyar származású amerikaiban, a volt emigránsok leszármazottaiban az óhazához való tartozás érzésének ápolása, fejlesztése. 1989 előtt gyakorlatilag minden külföldre távozott magyar, politikai emigráns volt. Hiszen még a gazdasági kivándorlókat is a politikával összefüggő helyzet űzte el szülőföldjükről. Ez azonban már nem mondható el az ő leszármazottaikról, illetve azokról, akik a fordulatváltás óta mentek el. Ugyancsak megszűnt a politikai emigránsok eredeti szerepe is, hiszen ma már bárki szabadon visszaköltözhet Magyar- országra és részt vehet az ottani társadalmi és politikai életben. Külföldön élő magyarok, illetve magyar származású állampolgárok vagyunk idegen országokban. Amerikában a számunk a hivatalos statisztika szerint évente egy százalékkal csökken, a kevés számú újabb bevándorlás ellenére. Bár a közelségben élők kisebb szigeteket alkotnak, valójában az egész nyugati magyarság szórványnak tekinthető. Az eredeti sziget- csoportok egy bizonyos közösségi életet alakítottak ki a maguk számára, de ez szinte napról napra csökkenő erővel működik. Eléggé tipikusnak mondható példa az én államomból: Connecticutban öt magyar református templom épült, nem egy ezek közül 100 éves múltra tekint vissza. Bár magyar gyökereiket még többé-kevésbé ápolják, ma már csak egyben van minden héten magyar nyelvű istentisztelet. Itt is negyed- annyian vesznek azon részt, mint a párhuzamos angolon. A katolikus templomok ezen túl még magyar pap hiánnyal is küzdenek. A legnagyobb történelmi emlékeket őrző templomaink is óhatatlanul idegen kézbe kerülhetnek, amikor a ma már igen koros pap nyugalomba vonul, vagy meghal. De nem csak az egyházaknál találkozunk ezzel a problémával. Hasonló a helyzet a magyar egyesületeknél is. Elvétve találkozunk csak a vezetés fiatalításával, vagy a Kárpát-medence környező országaiból érkező, vagy a cserkészetben felnőtt második generációs fiataloknak köszönhetően. így örömmel emlékezhetünk meg a most alakult New Orleans-i egyesületről, vagy a Bostonban nemrég megszervezett magyar iskoláról. Hosszan beszélhetnénk a magyar házak problémáiról, veszélyeztetettségéről. Ez a kérdés most is felmerült a New York-i Magyar Ház esetében és jó volt hallani arról a lehetőségről, amely az új Kultúrális Központtal kapcsolatban adódhat. Elhangzott a kérdések során a magyar nyelv tájékoztatási ügye is. Fontos itt megemlíteni, hogy az idén 99 éves, New York-i Magyar Szó hetilapot (mely valamikor napilap volt) fel szeretnénk javítani az itteni magyarok számára. Rövidesen hallani fognak az olvasók a lap 100 éves fennállása megünneplésének terveiről. Szükség van arra, hogy az "ötödik sípnak" a sajátos hangja, a külországi magyar irodalom és politika párbeszéd megmaradjon. Ezért fűzünk nagy reményeket a New York-i Magyar Kultúrális Központhoz Hiszen a kultúrális tevékenység és kapcsolatok a legjobb eszközök arra, hogy a magyar származásunkat megtartsák az óhaza vonzásában és a nem magyarokat is közel hozzák az országhoz, valamint annak népéhez. Az így létesített szimpátiának és megismerésnek felmérhetetlen értéke van, illetve lesz Magyarország számára. Nagy előny származhat a kultúrális kapcsolat-építésből a diákcserék, külföldi tanulmányi lehetőségek megteremtésével. Ebből pedig nemcsak a magyarországi fiatalok részesülhetnek, hanem a környező országokban élők is. A sokak által szidott "globalizálás" nagy értéke éppen az információk, lehetőségek, ismeretek gyors és olcsó terjedése. A mai fiatalokat az Internet által nyújtott lehetőségek egy nagy virtuális család tagjaiként kötik össze. Ők már érzéketlenek lesznek a szüleik, őseik viszályai, ellenségeskedései iránt. Biztos vagyok abban, hogy a következő generáció fiataljai magyarul, vagy akár más nyelveken, szót értenek majd egymással és így összekapcsolódnak a világ magyarjai, bárhol éljenek is a nagyvilágban. A külföldön élők is sokkal inkább szerves részévé válnak a magyarságnak, mint a politikai emigráció valaha is lehetett. Nemcsak nyelvében, szívében is él majd, a talán angolul beszé- I lő, nemzet. Papp László Nobel-békedíjasok a világbékéről OSLO. A Nobel-békedíj eddigi győzteseinek jelentős része azért gyűlt össze a norvég fővárosban, hogy megemlékezzék a díj alapításának századik évfordulójáról. A négynapos megbeszélés után született nyilatkozatukat ismertették melynek néhány fő eleme: átfogó leszerelés és a nemzetközi büntetőtörvényszék megalakítása kulcsszerepet tölt be a béke felé vezető utón. Szükségesnek látják a tömegpusztító fegyverek teljes felszámolását, a hagyományos fegyverek számának csökkentését, és ellenőrzését. Továbbá az emberi jogok betartását mind politikai, mind kultúrális, mind pedig gazdasági téren. A békedíjasok - köztük mások mellett a dalai láma, Desmond Tutu dél-afrikai emberi jogi harcos, Kofi Annan ENSZ-titkár a terrorizmus, szegénység és igazságtalanság kérdéskörét tekintették át. A találkozóról hiányozott az 1994- ben kitüntetett palesztin vezető, Jasszer Arafat és Simon Peresz izraeli külügyminiszter. Cheney és Myers a háború helyzetértékeléséről ^hrud S’e-Xav,r ^ ff °Á »I kxamán ' N- _ ® o. , 4420." DSSW.'fj" (0*tiandar-Abbász • 2161 "«««* r Az Egyesült Államok vélekedése szerint még mindig Afganisztánban tartózkodik Oszama bin Laden szaúdi származású terroristavezér, az al-Kaida hálózat vezetője és fonanszírozója, akit számos terrorista merényletért, így a szeptember 11-i akcióért is felelősnek tartanak. Az amerikai hatóságok birtokába jutott egy videófelvétel, amely az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatja. A 40 perces felvételen Oszama bin Laden a vártnál nagyobbnak nevezte a WTC leomlott ikertoronynál véghezvitt pusztítást, és Allahot dicsőítette a reményeiket meghaladó "sikerért" Dick Cheney alelnök december 9-i tévényilatkozatáhan elmondta: hírszerzési jelentések arról szólnak, hogy Oszama bin Laden Dzsalálábádtól délre, Tora Bora térségében húzta meg magát, míg Mohammed Omar móllá, a tálibok vezetője továbbra is Kandahár környékén van. "Előszeretettel küldtek fiatalokat öngyilkos akcióba, de ők maguk a jelek szerint barlangban bújnak el" - jegyezte meg Cheney. Richard Moyers tábornok az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke beszámolt arról, hogy Tora Bora környékén az ott folyó hegyi harcokban amerikaiak segítik a tálibellenes afgán erőket a célpontok - részben levegőből történő megsemmisítésével. Myers ugyanakkor közölte: hasznos értesülésekkel szolgált John Walker, az a húsz évs amerikai, akit a tálibok között fogtak el és átmeneti támaszponton tartják fogva. AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003
