Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-12-06 / 45. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday., Dec. 6, 2001 Az elszánt amerikai Az elmúlt évtizedekben, megismerte a világ a csendes, meg a csúnya amerikait. A Guardian publicistája viszont felfedezte az elszánt, a szó szoros értelemben mindenre kész amerikait. S egy Amerikát, amelyik eltökélte, hogy törleszt a hatezer halottért, ha kell, akár egyedül is. Pár hetes körutat téve Hugo Young annak a véleményének ad hangot, hogy az európaiak még most sem értik igazán, mit változtatott Amerikán a szeptemberi tragédia. S lenyűgözőnek tartja, mennyire megkeményedett mára az amerikai lélek: az a lakosság, amelyik korábban ki akart hátrálni a világból, csak a maga ügyeivel törődni, s egyetlen katonát sem feláldozni idegen célokért, ma jéghideg elszántsággal óhajtja megtorolni azt, amit ellene elkövettek. S nincs megállás addig, amig bin Ladent el nem kapják: "élve vagy halva" S főként helyre nem állítják az élet biztonságos voltát. Evégett az elnök szó szerint teljes felhatalmazást kapott, amivel élni is kell, mert egyelőre ugyan a törelem szinte végtelen, ám a fiaskót nem fogják neki megbocsátani. Young szerint némi álszentséggel azt mondják ugyan, hogy ez nem bosszúvágy, ám valójában nagyon is az: de nem is politikusok felszította nacionalista hangulat, s egyáltalán nem pánikreakció. A brit közírót ez emlékezteti a London terrorbombázás által kiváltott angol dacra: New Yorkban az reinkarnálódott, s talán még meg is kettőző- dött. S ennek messzemenő következményeivel mindenkinek számolnia kell. Ha a trégedia előtt Amerikát zavarta a saját túlnyomó ereje, s egyúttal túlbecsülte a külvilági beavatkozások kockázatait, ennek immár nyoma sincs. Bushnak tudnia kell, hogy gyenge elnöknek számítana, ha a terrorizmust nem lenne képes felszámolni. De ennél is többet nyom a világpolitikai latban, hogy az amerikaiak ez esetbe úgy éreznék: nem törlesztettek halottaikért és nem biztosították az élőket. Bizony, akár bárki szövetséges nélkül is, egyes-egyedül is végigvive a harcot. Mert e mostani A- merika ugyan meg akarja tartani barátait, de saját feltételei szerint: vége a korábbi külpolitikai kétértelműségnek. Fura fordulata a balsorsnak: hagyományosan a két óceánparton voltak hangadók az "internacionalista" amerikaiak, s köztük volt táptalaja az izolácionizmus- nak, a világtól való elszigetelődésnek. Ma viszont az ország belsejében a brit publicista szerint az emberek meg harciasabbak, ha úgy tetszik, internacionalisták. Ilyet még nem látott a történelem, de hát Amerikát sem érte még és éri a tartós terrorfenyegetéssel semmi hasonló: a hidegháborús ellenség jószerével absztrakt volt, a vele történt összecsapások mint a vietnámi is, távoliak. S ezzel a drámai amerikai változással új világ született, amit barátnak és ellenfélnek egyaránt fel kell fogni. Avar János Interjú Pomogáts Bélával A Magyar írószövetség a Pesti Vigadóban tartotta háromévente esedékes tisztújító közgyűlését. Pomogáts Béla 1995 óta két cikluson át látta el az elnöki feladatokat, bejelentette: nem jelölteti magát újra. Azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt három év közdelmei "idegőr- lőek" voltak. Ez pontosan mit jelent?- A Bajza utcai székházunk fenntartása nagy anyagi kötöttséget jelentett számunkra, nagyobb támogatás kellett volna, hogy külföldi írókat tudjunk vendégül látni, vagy valaki képviselhessen minket nemzetközi rendezvényeken. Az 1980- as években 50 millió forint, míg napjainkban évi 19 millió forintos támogatást kaptunk. Azt is mondta, a szervezet mára elvesztette a jelentőségét 1989 előtt volt az írószövetségnek egyfajta legális ellenzéki szerepe. A rendszerváltást követően minden kormánypárt azt szerette volna, kötelezzük el magunkat mellettük. Mi ettől elhatárolódtunk, mert nem a politika, hanem a kultúra dimenziójában szerepelünk. A szövetség a mai napig nem találta meg, hol a helye egy polgári demokráciában. Mi jellemző ma az írótársadalomra? Rossz helyzetben vannak az írók anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Az írótársadalom szekértáborokra esett szét, nem is olvassák el egymás könyveit. A jövedelmek katasztrofálisak, a kiadók gyakran könyvekkel fizetik ki a szerzőket. A könyvke-, reskedelemből az államnak éves szinten ötmilliárdos haszna van, de csak 700 millió forintot forgat vissza az irodalomban Szegedi László BALESETEK * SÉRÜLÉSEK 1-888-LOT O’ CASH vagy 1-888-568-6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek minket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek CAZ_ÜGYVÉDI JRODMELY 450 7th Ave., 20 emelet , NYC 10123 NJ Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 Képviselettel rendelkezünk MINDEN ÁLLAMBAN! * Ingyenes Konzultáció Láthat minket a legnagyobb TV csatornákon! ÜGYVÉDI DÍJAZÁS CSAK SIKER ESETÉN! Barangolás az elszállt idők nyomában A kíváncsiság, a mindent tudniakarás mindig kisértette az embert. Már a nagyon régi időkben, amikor a technika még nem állt a mai fejlettségi fokon, nem volt mód az űrkutatásra, - az archeológusok a föld különböző részein ásatásokat végeztek abból a célból, hogy megszólaltassák a múltat, a talaj alsó rétegeiből leleteket tárjanak fel, amelyek évszázad, esetleg évezred óta érintetlen ott hevernek. Sokszor az európai expedíciók, - a 17-ik 18-ik századok tájékán, arany lelőhelyek után kutatva a dél-amerikai kontinens különböző országaiban, hívták fel a régészek figyelmét az esetleges lelőhelyekre. A tudnivágyás szenvedélyével látott hozzá az ember az ásatásoknak, hogy megvallhassa a múltat. A föld mélyében igyekezett a régletünt időkre visszavezető nyomokra találni. Az ásatások során indián települések romjaira bukkantak. Egyes indián törzsek (aztékok, maják, inkák) főnökeinek romokban heverő palotái, templomaik, temetkezési helyei kerültek felszínre. Ezzel egyidőben többezeréves állati és emberi csontok maradványai. Az emberi fejlődés egy-egy korszakát ölelik fel. A több ezer évvel előttünk élt ember életszemléletére, kultuszainak, civilizációjára derítenek fényt. A feltárt tárgyak, személyi kellékek osztályázássuk után a világ nagy múzeumainak a polcaira, kiállítási termeibe kerültek. Az utókornak módjában áll tanulmányozni valamennyit. Az egyetemes kultúra közkincsei. Napjainkban is léteznek "feltárások". Ezek földmozgatás nélküliek. Angliában van a hazájuk, nagy a kultuszuk. Antique Road Show néven sugározza a televízió. Akárcsak egy szekta megszállottjai úgy vonulnak fel a "szereplők". Hosszú sorokban szoronganak a bemutatásra hozott darabokkal karjaikon. Valamennyi egy-egy kiszuperált tárgy, kellék, elavult öreg bútor, amit valahonnan a padlásról kotortak elő. Minden egyes darabon meglátszik, gazdái nagyon vigyáztak rá, de minthogy az új idők kiszorították őket a sorból, szolgálatukra már nem tartanak igényt. Sok közttük a trükkös rendeltetésű mahagóni fából készült bútordarab. Régi fali-órák, remek festmények, egzotikus szőnyegek, kézimunkák. Híres írásos dokumentumok Amerika elnökeiről. Gazdái szakképzett felértékelőknek mutatják be. Elmondanak minden rendelkezésükre álló adatot portékájukról. A felbecsülőtői izgatottan várják a felértékelést dollárban kifejezve. Eladásukról szó sincs, nem ez a céljuk vele, - "az emlékek mélyén elsüllyedt esztendők szaladnak" - ,, Nagy Abraham mAz életfa gyümölcse Tápláljon az Életfa gyümölcse de a ravasz kígyó mérge ne forrjon ifjú véredben mert az átok a szenvedés útján jár lelked megtalálod biztos az élet aranysárga napján Óh, hogy életed jóvá tegyed az oltár lépcsőjén esdekelj mert az átkozott, mérges kígyó nem enged nézni a jövőbe pedig még élvezni szeretnéd az Életfa gyümölcsét Ugyan mit mesél a lenge szél? Talán Isten szárnyai árasszák a biztató reményt feléd? Imádság kisért éjjeleken át és téves mivoltod megszentül Isten gyógyító várán Kaprinyák Gyuláné, Bodnár Szerénke %-w
