Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-11-01 / 40. szám

Thursday, Nov. 1, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. HIMNUSZ Deák Pál Általában minden államnak van himnusza. Szokás szerint egy, de ahol pl. rendszerváltás volt, ott több is. Az angoloknál Isten óvja a királynőt, a németeknél A haza mindenek előtt ugyebár. A magyaroknál Balsors, akit régen tép. Egy kicsit nemzeti hitvallás, egy kicsit nemzeti történelem. Kifejezi a vágyakat és érzelmeket az iránt a darab föld iránt, ame­lyen ősidők, vagy új idők óta élnek. Összetartást is jelent, készenlétet és tiszteletet is a haza iránt. Talán ezért hallgatják az emberek állva mindenhol a világon. A himnusz lehet lelkesítő, mint pl. a franciáknál, Előre ország népe, ma diadalra hív hazánk. Lehet azonban szomorú, vagy vágyakat kifejező, Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt. A himnuszok választása általában nagy történelmi eseményekhez kötődik. A németeknél az egyesülésükhöz, a franciáknál a forradalomhoz, csak úgy, .mint az olaszoknál, ahol mindkét okot megtaláljuk. Az angolokat az őket dicső­ségre és világuralomra vezető király személyét találták himnusznak érdemesnek, mint a japán császár személyét a távol-keleten. Egy szó mint száz, az emberek egy néppé, egy országhoz való tartozását fejezi ki. Himnuszokat a 19. század végén vagy a 20. század elején választott magának többnyire az uralkodó osztálya, legyen az király vagy polgár, netalántán munkashatalom. Ez utóbbiak a Szovjetunióval kezdték és a Német Demokratikus Köztársa­sággal fejezték be ilyen irányú választásukat. A szovjet szövetségbe főként szabad köztársaságok egy kicsit eltértek a valóságtól, de ezt az idő megoldotta.Mára azonban a hata­lommal a himnusz is eltűnt. Az USA-nak nem volt királya és nem voltak nemesei. Polgárai ugyan voltak, de ők viszont a világ minden tájáról sereglettek Amerikába. Mi lehet hát az az ima, hitvallás vagy sűrített történelem, ami egy himnusszá magasztosulna és kifejezné azt az eszmét, amiért ezen ország polgárai akár életüket is áldoznák. Az amerikai himnusz a 19. század közepén az amerikai polgárháborúban keletkezett. Nagy harcok dúltak egy kis erőd Fort McHenrynél, ahol is az első ma ismert zászló a csillagos, sávos lobogó büszkén lengett az északiak erejét demonstrálva. Azonban a déliek már már elfogalalták az erődöt, de a cölölpvár parancsnoka és az első ismert csillagos, sávos lobogó alkotója Armaistead ezredes a végsőkig védte embereivel. Ezekben a válságos napokban egy Francis Scott Key nevű költő vetett papírra egy rövid kis költeményt. Ó mondd látod e a csillagokkal kivert lobogónkat még. Az erődöt sikeresen megvédték az északiak és a kis verset szerzője később kiadta. Kevéssel később az emberek egy angol melódia dallamára kezdték énekelni e hősi költe­ményt, amely nagy harcok és egy nemzet egyesítése hajnalán több millió ember szemében az összatartozás eszméjét szimbolizálta. A költemény és a fülbemászó melódia olyan népszerű lett, hogy 1931 március 5-én az USA akkori elnöke törvénybe iktatta, mint az Egyesült Államok hivatalos himnuszát. Deák Pál A FELELMEK FÖLDJE FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St and two blocks South of Grand Central Pkw. Bib: Q 44 Mam St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wide Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadur Tíz esztendővel ezelőtt svédországi magyarok elér­ték, hogy a Mentsétek meg a gyerekeket! szegélyszervezet vezetője meglátogassa a csángókat. Hakan Landeliust annyira megérintették a lá­tottak, hogy nemzetközi se­gélyakciót szervezett a gyí- mesbükki kórház javára. Az intézmény szellemi fogyaté­kos gyerekek számára nyújt menedéket, és Landelius fotói olyannyira megindítot­ták a svédek szívét, hogy a kórház támogatása mellett a családok segélyezését is vál­lalták. Karácsony táján elárasztják a skandináv országból érkező csomagok a gyímesi portá­kat: patkószeget és orvossá­got, meleg alsóneműt és svédacélból készült kaszát küldenek a csángóknak. Volt olyan általános iskolai osz­tály, amelyik egyetlen hétvé­gén negyvenezer koronát gyűjtött össze ablakpucolás­sal, utcai énekléssel és az otthon fölöslegessé vált tár­gyak eladásával. Az első sza­kaszban másfél millió svéd korona gűlt össze, ebből mo­dernizálták a kórházat. Tíz év munkájával (amelybe nor­végok és hollandok is bese­gítettek a svédországi magya­rok mellett) a felszereltség megközelítette az európai normákat. Júniusban azon­ban a friss kormányrendelet értelmében bezárták az in­tézményt, az alkalmazottakat pedig szélnek eresztették. A jelenlegi bukaresti szaktárca ugyanis a megyeközpontok­ban összpontosítja a szelle­mileg súlyosan sérült gyer­mekek kezelését ezért a százhúsz férőhelyes otthon ötvenegy helybeli betegét Bákóba vitték, a többieket pedig hazaküldték a megyé­jükbe. Szerencse, hogy a nemrég felújított épület nem mozdítható: a modern köz­ponti fűtés, az új nyílászárók maradtak, és lakat került az épület ajtajára. A helybeliek abban bíznak, sikerül öregek otthonává alakítani a volt kórházat, ha ezt meg nem akadályozzák Bukarestben. Svédországban élő Stuber György tiltakozást szervezett a bukaresti döntés ellen. Hogy mennyire a helyi ható­ságok jóindulatán múlik a csángók sorsa, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az alig pár kilométerrel arréb élő gyímesi középiskolások este. A település a többségében magyarok lakta Hargita me­gyéhez tartozik, s csak a ren­dőr román a faluban. Itt mindent megtesznek a csán­gó kulúra fennmaradása ér­dekében: jól működik a ma­gyar iskola s egy anyaországi táncos-koreográfus házaspár­nak a Sára család tagjainak köszönhetően - ők pár esz­tendeje a Tatros völgyét vá­lasztották hazájuknak - immár kétszázötven diák táncol heti rendszerességgel az egyik utolsó csángó ze­nész házaspár, a Zerkulák zenéjére. Az idén tizen­egyedszer megtartott nem­zetközi tánctábort jövőre ott rendezhetik meg. Tavaly olyan távoli országok fiai voltak kiváncsiak a gyimesi és moldvai dallamokra, mint a kínaiak és ausztrálok. A legújabb jogsérelem a csángók sok évtizedes vágyá­val, a szabad anyanyelvi val­lásgyakorlással kapcsolatos. A román nyelven prédikáló papjaik megfenyegették azo­kat, akik részt akartak venni (illetve részt vettek) a csík- somlyói pünkösdi búcsún. Európa lassan felfigyel a csángókra is: az ET parla­menti közgyűlése Tytti Iso- hookana-Asunmaa asszony kezdeményezésére ajánlást fogadott el a csángók védel­mére és támogatására. A finn képviselőnő jelentésé­ben rámutatott, hogy mára mindössze hatvan-hetvenezer csángó beszéli az archaikus magyar nyelvet, nincsenek politikai követeléseik, ám a szülők többszöri kérésére és a hatályos román törvények ellenére a gyermekek nem tanulhatnak magyarul és anyanyelvű vallásgyakorlá­sukban is akadályozzák őket. A közgyűlés azt ajánlotta Romániának, hogy biztosít­son lehetőséget a magyar nyelv használatára az isko­lákban és a templomokban, támogassa a csángó szerveze­teket. A finn diplomata előter­jesztését óriási felháboro­dással fogadta az ET román delegációja. A nacionalizmu­sáról híres Corneliu Vadim • Tudor, a Nagy-Román Párt vezére egyenesen hazugság­gal vádolta az előterjesztőt, • szerinte ugyanis csángók nin­csenek, vagy ha vannak is, akkor alig kétezren. Bartha András csángó ve­zető szerint furcsa, hogy Bákó megyében nem tartják be a román törvényeket. Ezek értelmében ha egy me­gyében hét szülő kéri az a- nyanyelvi oktatást gyermeke számára, akkor kötelező a megfelelő osztályt beindítani. (Hargita megyei Ditkóban egyetlen román diákért is megtették) A helyi hatalom arroganciája odáig fajult, hogy bántalmazással fenye­gették a három bukaresti minisztérium és a kisebbség- védelmi hivatal képvielőiből álló ellenőrző csoportot, akik a szülői kérvények hitelessé­géről kívántak meggyőződni. A csángók mindezek elle­nére remélik, hogy az euró­pai figyelem meghozza a regén várt eredményeket. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ csángóügyekkel is foglalkozó parlamenti képviselője úgy nyilatkozott: a román hivata­los szervek négy hónappal az Európa Tanács isztambuli konferenciája után is azt ke­resik, miként lehet kijátszani a testület ajánlásait. Lukács Csaba Tartozásom Hazámnak Még hány év, hónap, hány hét, nap vagy óra van hátra, hogy tartozását lerója. Könnyelműen eladósodott magam. Mindig csak kaptam és vissza nem adtam Hazámnak. Amikor bajban volt, elmenekültem magára hagytam őt sors üldözötten, Adósságom neki majd törleszthetem Később majd magammal is elhitettem Hazámnak. Untalan üres szavakat csépeltem Idegenben, hogy mennyire szeretem Ebből tőkét gyűjtöttem, nem fizettem vissza semmit sem, szinte elfeledtem Hazámat. Lelkem adósok börtönébe zárva Ha lerótta, szabadulását várja Tetekkel leróni, tettnek nincs párja Istent kérem éltemben megbocsássa Hazám. Dennis P. Horváth M.D.

Next

/
Thumbnails
Contents