Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-02-01 / 5. szám
Thursday, Feb. 1, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Tisztelt Szerkesztőség! Az Amerikai Magyar Szó december 14-i számában dr. Bán Ervin a Gondolatok a Nobel-díjak átadása idején című cikkét azzal a kérdéssel zárja, hogy mi az oka annak, hogy Szent- Györgyi Albert hamvait még nem vitték haza Magyarországra. A választ pontosan tudom erre. Szent-Györgyi özvegye pár hete mondta, hogy úgy magának, mint Albert oldalági rokonsága nagyon sürgeti ezt a dolgot, de ő hallani sem akar erről. Meggyőződése, hogy hagyják nyugodni csendben! Üdvözlettel Bay Zoltánná Kedves Szerkesztőség! Küldöm az éves előfizetésemet. Engedjék meg, hogy gratuláljak a laphoz, mely jól követi és jól kommentálja a hazai eseményeket, híven szolgálva a hazán kívül élő magyarság tájékoztatását és kultúránk, megmaradásunk ügyét. Szívélyes üdvözlettel Farkas Pál a "KILÁTÓ" főszerkesztője, Belgium * ■ ■ .... .. ....... ■-......... ......Szeretettel köszöntőm Önöket. Küldöm adományomat, mert megértem, hogy mindig nehezebb lesz fenntartani az újságot, mindig kevesebben olvasnak magyarul. Pedig "Nyelvében él a nemzet"! De a nyelv meg van fertőzve a sok idegen szavakkal. Ez mind az íróknak a bűne. Már az első szava a vezércikknek sem magyar! Ha ez így megy tovább nem is lesz egy tiszta nyelvű magyar újság, nemcsak olvasó nem lesz, de író sem sajnos. Az anyanyelvi találkozón állandóan azon fáradoznak, a nyelv tisztaságot meg kell őrizni. De nem veszik tudomásul Önök sem. Szerintem a beküldött cikkeket meg kell tisztítani az idegen szavaktól és úgy közölni. így aztán nem kell bosszankodni az olvasóknak rajta. Leírtam gondolataimat remélem okolnak belőle. Kívánok minden jót az új esztendőben, hogy megérje lapunk a 100 éves évfordulót. Szeretettel és tisztelettel Kaszap Teréz Jókívánságaimat küldöm úgy a szerkesztőségnek, mint az olvasóknak Jó egészséget. Decemberben voltam 95 éves, de még szeretek kuglízni hetente kétszer megyek és vasárnapon- kén néha még táncolni is. 32 éve kapom a nyugdíjat. ,;íU >; Maradok szeretettel John Babirák Fischer Adám sikere Brüsszelben László Balázs, az MTI tudósítója jelenti Brüsszelből. Fischer Adám karmester Brüsszelben január elején nagy sikerrel vezényelte a belga nemzeti zenekart. A főváros nemrég felújított legszebb szecessziós középületében, a Szépművészeti Palota LaBoeuf termében tartott hangversenyen Haydn 97. szimfóniáját, Mozart négy fúvósra írt koncer- táló szimfóniáját és Kodály, Háry János szvitjét adták elő. A barokk zenében különösen otthonos magyar karmester nagy biztonsággal és érzéknységgel vezényelte a Haydn és a Mozart szimfóniát, a második részben pedig az itt ritkán hallható Kodály szvitben a magyar mű minden népzenei szépségét, bravúros tempóit és harsány színhatását olyan frappánsan kihozta a belga zenekarból, hogy a közönség hosszasan ünnepelte utána. A szűnni nem akaró tapsvihar végén ráadásként eljátszották Brahms népszerű magyar táncainak egyik rövid részletét. Fischer Adám, aki évek óta a világ nagy operaházainak rendszeres vendégkarmestereként vezényel, ebben az évadban a mannheimi nemzeti színház zeneigazgatójaként már előadta Wagner Nibelung gyűrűjének teljes ciklusát és Bartók A kékszakállú herceg várának előadására, Zürichben pedig Rossini, Hamupupőkéjének előadására készül. Eközben a magyar Nemzeti Filharmónia Zenekar gyakori vendégkarmestere és az általa 14 éve alapított Haydn Fesztivál zenekarral is járja a világ koncerttermeit. » ♦ » ♦ » A Magyar Színház Művészeti Fóruni-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor 's ■ Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Dr. Bán Ervin Egy eposz születése Vörösmarty Mihály születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük. Úgy látszik, az irodalom és a közélet megfeledkezik egy másik évfordulóról, pedig az is Vö- rösmartyval kapcsolatos: százhetvenöt éve jelent meg a költő nagy elbeszélő műve, a Zalán futása. Megírásának ihletét az akkor összehívott országgyűlés adta. Ez volt az első ún. reformországgyűlés. A nemesség nagy lelkesedéssel tervezett változásokat, amelyektől közéleti megújulást remélt. Nemességet írtam, mert szinte kizárólag ez a rend jelent meg a "diétán", illetve képviseltette ott magát. így értelemszerűen nemesi-rendi megújulást tűztek ki célul. Az idő azonban dörömbölt a kapun, bebocsátást követelve más elhatározásoknak: a rendiség ledöntését, a Nyugaton már végéhez közeledő polgári átalakulás megkezdését, a nemzet születését. Ám ilyen irányban alig látszottak jelek. Polgári váltás, nemzet - polgárság nélkül? Akkor még szóba sem hozták a jobbágyfelszabadítást. Pedig a jogo- zottak kisebbsége és a jogo- zatlan magyarok nagy többsége között húzódó nyolc évszázados szakadék két összeilleszthetetlen részre vágta szét a népességet, ennek a szakadéknak a megszüntetése nélkül nem születhetett nemzet. Az országgyűlés tárgysorozata mellett mégis megjelentek a jövőt szolgáló kezdeményezések; legjelentősebb volt a Magyar Tudós Társaság (akadémia) megalapítása - Széchenyi polgári eszméért ajánlotta föl jövedelmét, s ez nemzeti tett volt. Maga a rendi ország- gyűlés egyelőre messze maradt az ilyen termékeny döntésektől; nehézkességét, az elsőrendű feladat kerülgetését észlelhetjük Jókai egyikmásik regényében. A nemesi felbuzdulás hírnöke lett Vörösmarty eposza. A honfoglalásról szólt, arról az eseményről, amelyből a rendek a maguk kiváltságait eredeztették, mert ideológiájuk szerint a nemesség a honfoglaló harcosok leszármazottja volt. Harc, hősiesség, a földnek fegyverrel való megszerzése, a "régi dicsőség", "hadi dal". Az erő, a győzelem... Az elhivatottság jegye. Ezt hitték, azután is még sokáig. Pedig az ellenkezője igaz. Ilyesmiért hanyatló világok és közösségek állnak szószékre, önkompenzációként. Maga a műfaj, az Vörösmarty Mihály eposz is a feudalizmus tartozéka volt, az a század már más műfajokban beszélte el történeteit. (Még Arany János epikája is alig használta a hagyományos eposzi díszeket.) A versforma az antik hexameter, érthetően, hiszen a nemesek műveltsége latin volt. Hasonlítsuk össze a Zalán futását a finn eposszal, a Kalevalával, amelyet népi versörökségből róttak egybe. Verselés a sok századdal korábbi ritmusforma, hangsúlyos ütemek, betűrím. Nincs benne véres harc dicsőítése. Vajnamöjnen egyszer sújt csak kardjával, aprítva "Észak ifjai kobakját". Máskor a földbe bűvöli eb lenfeleit: a szellem hatalma egy olyan társadalomban, amely még nem ismerte a tudományt. A Kalevala nemzetté tette a finneket! Összehasonlítást végezhetünk az európai nagyepika eredővidékén is. Homérosz nem dicsőíti a háborút. A végzet művének, az istenek gonoszságának tartja. Achil- leusz nem ragyog a győzelem glóriájában, miután megölte Hektort, lelkileg meg- roggyanva (ma azt mondanánk: depresszióban) várja a saját halálát. Vergilius hőse viszont boldogan harcol, boldogan győz, neki dicsőség a harc - de Vergilius a hanyatló ókor dalnoka volt! Németh Lászlót azzal vádolták, hogy szerinte Vörösmarty és Arany sem igazán magyar. A vádiratot Babits Mihály fogalmazta meg; újra kiadták a Gorombaságok könyve c. kötetben (Helikon Kiadó, Bp., 1999.) Tévedés, ilyet nagy írónk nem állított. A félreértésre azzal adott okot, hogy a szónak nem volt annyira ura, mint a gondolatnak. Bizonyára azt akarta mondani, hogy Vörösmarty a rendi, a nemesi, vagyis a nemzet előtti magyarságeszményt mutatta fel, s ez a felmutatás tanúság ugyan - nemes szándék ihlette -, de nekünk, ma mást jelent a magyarság, mint az akkor összegyűlt rendeknek: nem a korábbi natio-t, hanem a tizenkilencedik, majd huszadik századot, vagyis nemzetet. Tragikus történelmi fonákság, hogy a megrekedt idő kimozdítása arra a kasztra várt, amelyet az előre mozgó történelem félre akart állítani. Vörösmarty aztán tovább haladt a magyar gondolat útján. A Szózat már nemzeti riadóként hangzott el, de volt benne visszanézés a nemesi megérzések felé: "A sírt, hol nemzet süllyed el..." a "elsüllyedés" a rendi világ utolsó állomása lett volna (némely országokban fizikai megsemmisülés formájában következett be), a magyarságnak azonban volt még az élethez szükséges tartaléka a népben. ("Új védoszlop", írta Petőfi.) A mai értelemben vett nemzettel Vörösmarty a bukás költőjeként találkozik igazán. Mint Alexa Károly írja: "A huszadik század- igazából ezt a Vörösmartyt érzi magáénak, a maga elődjének, akit "megtalált" a kor 1849 után, amikor a nemzeti gyász és téboly "eltűrte" "elfogadta", mint a kor hangulat természetes megfelelőjét. (Amerikai Magyar Szó, július 13.) De akkor már nem szólt a költő "régi dicsőségünk"- ről. A Zalán futása mindazonáltal hiteles dokumentuma születése napjainak. Aki a reformokat elindító erőket felakarja ismerni, amaz évek ellentmondásait meg akarja érteni, annak nélkülözhetetlen a történelmi színjáték nyitánya, Vörösmarty első nagy műve. Tax Preparation Multistate & Electronic filling available Egyéni és magánvállalkozói adóbevallások elkészítését jutányos áron vállalom Barbara Bolla Hajek Okleveles adószakértő és könyvelő, bevándoroltak adókedvezményeiben specializált www.exceltax.org Magyarul is hagyhat üzenetet: 1-203-924-8390 Toll free: 1-877-924-8484
