Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-18 / 3. szám
Thursday, Jan. 18, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Új évezred küszöbén Nagy Ábrahám A fogyasztó társadalom egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a fejlett technika vívmányait. Manapság legtöbb háztartásban - főleg az iskolás-, korú gyerekes családokban, megtalálható a számítógép (komputer). Ezek kezelését használatát már az alsó osztályoktól kezdve tanítják az iskolákban, benne foglaltatik a programban. A szülők, amikor vásárolni szeretnének valamit, előbb az "E-mail"-en tájékozódnak: megkeresik az üzletet, felkutatják az árút, amire szükségük van és feladják a rendelést. Hitelkártyával fizetnek. Még csak ki sem kell mozdulniuk otthonukból, a rendeléssel órákon belük érkezik a szállító. Az árú "magától jön haza". A kora reggeli órákban levelet adok fel a postán. A sorban előttem álló személy egy mütyürkét húz elő a zsebéből, a készülék parányi, hogy elvész a tenyerében. Látom, amint ujjával nyomkodja rajta a gombokat, majd füléhez illeszti és indul a szöveg. Cellulár phone-on felhívja a családját. Operabariton hangján csendesen beszél, mégis minden szava jól kivehető: ma este később fog hazamenni és elmondja az okot is, hogy miért. Közben olyan dolgokat is említ, ha nem is hálószoba titkokat, aminek hallatán a közelemben állók köhintenek egyet, hogy ködösítsenek. Az illető szemlátomást nem jön zavarba, elvégre nyílt társadalomban élünk, ahol nem illik a titkokat véka alá rejteni. Az utcasarkokon felállított telefonfülkék diszkrétebbek, a telefonáló behúzhatja maga mögött az ajtót, senkit sem avat be olyan dolgokba, ami nem tartozik másra. Közben ilyen gondolatfoszlányok motoszkálnak a fejemben: ha ezek a technika -"baktériumok" elszaporodnak, tovább már nem is lesz szükség nyilvános telefonokra. Felszámolásuk idő kérdése. Gondolom akkorára a morál színvonal is "magasabb" lesz, legintimebb dolgainkról szabadon, minden gátlás nélkül cseveghetünk vadidegenek előtt is. Az egyik ismerősünk panaszos hangon említi: fia, aki a kontinens nyugati partján él családjával együtt, nagyritkán ír neki levelet. Arra hivatkozik, hogy nincs miről. És máskülönben is a mamának nincsen Fax-masinája. Azon egyszerűbb és könnyebb a levelezés. Az özvegy napokon töri a fejét: ha felszerelteti vajon többre jut vele? A kezeléséhez amúgy sem ért és máskülönben is irtózik a technikától. Még egy konnektor-dugót, amikor ki vagy be kell illeszteni a falba, az is nagy gondot okoz. Megremeg a keze a homlokán kiüt a veríték. Hát akkor hogyan fog boldogulni egy Fax-masinnal? Hát igen. A új kor berendezése új gondokat hoz felszínre, leginkább az időseknél. Nincs más alternativa, fel kell venni a küzdelmet, le kell gyűrni az akadályokat. Csak akkor leszünk képesek lépést tartani a fejlődéssel. Nagy Ábrahám Bálványosból indult el Nagyberény költője: Dömény József Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a Manhattan.Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly ÜGYVED Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit Most éh akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba" Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney ai Law , 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661^2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Kevés község dicsekedhet neves költővel. Nagyberény református lelkésze a múlt században ismert költő volt. A múltat megbecsülő jelen, sokat meríthet az elődeik ' kultúrájából. Tab és környéke - elsősorban Nagyberény - igaz értéket kaphat a mai változásokhoz az elődök alkotásaiból. A XIX. században Nagyberényben élő tisz- teletes űr emlékét kívánom "feléleszteni" és az érdeklődést felkelteni személye, költészete iránt. Dömény József 1834. június 13-án Bálványoson született. Édesapja e községben református lelkész volt. A szép táj, a szülők megértő szerete- te, a keresztyén gyülekezet igaz vallásossága, gyermekkori olvasmányai, édesapja és az egyházi közösség nemzeti függetlenséget követelő szemlélete döntő módon befolyásolta személyisége kialakulását: a szülőföldjéhez való hűségét, a család- és ember- szeretetét, a hitét, és a magyar irodalom iránti elkötelezettségét. Iskoláit Gyönkön, majd Kecskeméten végezte. Ez a lakosságában és szellemében magyar város Dömény József hazafiságát tovább erősítette. Milyen iskolába járt, a bál- ványosi fiú? Erről a "Reformkori magyar városrajzok" című könyvben a követ kezőket olvashatjuk: "A főtér Hal-piac elnevezésű keleti sarkában kétemeletes, jón pillérekkel tagolt homlokzatú, hatalmas épület a református kollégium... Már a XVIII. század elején hat gimnáziumi osztállyal működik. Főiskolává fejlesztése 1830-ban kezdődik, mely (filozófia, jog, teológia)". A hazaszeretet késztetésére a diák szinte gyermekfejjel (feite he tőén némi "fondorlattal") - 1849-ben - önkéntes huszárnak jelentkezett és besorozták a 14. ezredbe. Dömény életében és verseiben katonáskodása mély nyomot hagyott. Később - a Somogy című lapban - a népdalra emlékeztető egyszerűséggel írta meg az erőszakos katonaállítás élményeit. Ó az ország függetlensége és szabadsága érdekében önként vállalta a katonáskodást, a szabadságharc előtt a nép elszenvedte a katonaállítást, de a szabadságharc után is erőszakosan sorozták be az osztrák hadseregbe a volt honvédhúszárokat: Elindul a gálya,-Lobog vitorlája.- Viszik a sok magyar huszárt, -Talián országba... Félelem és szorongás közepette Komáromban élte meg az összeomlást, bajtársaival együtt mentességben részesült, s visszatért Kecskemétre. Tanulmányait sikerült 1855-ben a főiskolán befejeznie. Gyönkön tanári állást vállalt, majd 1857-ben Kacs- kovics Sándor felsőmocsoládi birtokos házában nevelősködött. Valószínű, hogy a Kacs- kovics-család vele nagyjából azonos életkorú tagjával baráti kapcsolatba került, s ekkor szerezhette az "Egy volt barátomhoz" című versének alapélményeit. Evezek, és minden erem dagad,- Veríték lepi homlokomat. -.Haladok is habár nem oly nagyon,- Mint akinek vitorlája vagyon. A pénz, az összeköttetés hiánya, a szabadságharcos múlt nehezítette a kiegyezés előtt a tehetséges emberek érvényesülését. Dömény József a nemzettel együtt a "néma ellenállást" választotta, s várta a változást. A költőnek meg kellett küzdenie a kis sikerekért, de hitte, hogy "megfordul majd a szél", s teljes fordulat következik be. Ezt érzékeltette a következő négy sorban: Eszed megáll, szemed nem lát, s a szavad -Mint haldokló ajka elakad... Mire nem is gondolsz te máskoron, - Ott lesz az én mentő kis csónakom. 1858 október végen került Nagyberénybe, helyettes lel- készi teendőket látott el. 1861-ben nevezték ki lelkésznek. 1869-ben tehetségét kamatoztatta egyházmegyei tanácsbíróvá, majd 1872-be főjegyzővé, s a tanügyi bizottság elnökévé, 1874-ben számvevőszéki alelnökké nevezték ki, s külső somogyi református tanítóegylet alelnöki teendőivel bízták meg. A Somogy című hetilapban 1866-tól folyamatosan jelentek meg versei. Világosan látta a polgári társadalmi és gazdasági rend előnyeit, de érzékenyen reagált az átalakulás negatívumaira is. A pénzszerzés és az érzelmek elsorvadásának összefüggéseit gyakran feldolgozza verseiben. Ezt tette a "gazdag öreg, szegény öreg" című versében is. E versben bemutatta, hogy a gazdag öregember az utolsó perceit éli, sok rokon áll az ágya körül - felesége és gyermekei nincsenek. Mindenki azt lesi, hogy mit kaparinthat meg az öreg vagyonából. A költő az érzelem és a szeretet elsődlegességével szemben, ezért tartotta a haldokló gazdagot szegénynek: Gazdag öreg ember, Sok kincset szereztél... Mégis ime utoljára, Mily szegény lettél. Nagyberény megyeszerte ismert nagytiszteletű ura az 1870-es évek végétől a Somogy című hetilap hasábjain egyre több fordítást jelentetett meg. Elsősorban Thomas Moortól fordított verseket. Fordításai ma is megállnák helyüket. Dömény József publikált országos lapokban és folyóiratokban, ezek a következők: Magyar Néplap, Kalauz, Napkelet, Nefelejts, Fővárosi Lapok, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Bazár, Gombostű, Zala-Somogyi Közlöny, Bolond Miska, Ellenőr, Protestáns Egyház és Iskola, Lap, Debreceni Protestáns Lap, Protestáns Figyelmeztető. Fontosabb munkáit is érdemes felsorolni: Költemények I. (Pest, 1866) Zsinati Emlékkönyv(Székesfehérvár 1881), Költemények II. (Veszprém, 1888) Szerkesztette a Zsinati Tudósítót (Debrecen 1881) és a Népfutárt (Székesfehérvár, 1883) Dömény Józef 1882-től papi hivatásának és az irodalomnak élt. Ezért lemondott összes egyéb tisztségéről. 1911. március 21-én halt meg 77 éves korában. Hol van eltemetve? Nem tudom. Abban azonban biztos vagyok, hogy Nagyberényben meg fogják ismerni Dömény József nagytiszteletű úr életútját és munkásságát. Dr. Bóra Ferenc Dömény Józsf emlékpark ünnepélyes átadására 2001-ben kerül sor, ahol emlékoszlopot állítanak fel a következő felirattal: Dömény József 1834-1911 emlékére állíttatta az Amerikában élő unokája Dömény Pál, szeretett nagyapjának volt nagyberényi ref. lelkésznek és költőnek. Dömény Pál hosszú évtized óta lapunk olvasója és támogatója. •
