Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-04-26 / 17. szám
Thursday, April 26, 2001 Amerikai Magyar Szó 3. A NATO helyettes főtitkára Magyarországról A NATO-ban nagyon elégedettek a három legutóbb csatlakozott ország, köztük Magyarország felvételével és a következő bővítésnél figyelembe veszik az integrációjukkal szerzett tapasztalokat - mondta Edgar Buckley, a szövetség helyettes főtitkára a magyar, a cseh és a lengyel hírügynökség brüsszeli tudósítójával beszélgetve. A magyar, lengyel és cseh csatlakozás második évfordulója alkalmából folytatott beszélgetésen a NATO helyettes főtitkár kijelentette: "E három ország beilleszkedése a NATO-ba sikeres volt, efelől semmi kétség, sőt személyes véleményem szerint redkívül sikeresen ment. Politikailag nézve növelte az új tagok biztonságát, a NATO pedig szintén erősebb lett általuk sokféle szempontból." A fegyveres erők integrálódása a szövetség erőkbe persze még nem ért véget, de ezt Buckley abba a szélesebb összképbe ágyazta bele, hogy jelenleg minden tagországnak alapvetően át kell alakítania fegyveres erőit, hogy azok megfeleljenek a megváltozott világhelyzet újfajta kihívásainak. A védelmi erők reformjának a puszta kidolgozása is beletelik általában egy évbe és e bonyolult, szerteágazó feladat egyetlen országban sem megy könnyen. E három ország esetében tehát nem annyira úgy vetődik fel a kérdés, mondta Buckley, hogy pontosan hajtják-e végre a felvétel előtt tett minden kötelezettségvállalásukat, hanem úgy, hogy megfelelően járulnak-e hozzá a szövetség műveleteihez. "Mindhárom országnak vannak még számottevő beilleszkedési nehézségei. Magyarország úgy tervezi, hogy előbb a szerkezetet alakítja át, s a következő szakaszban korszerűsíti felszerelését, és nyilván jónéhány évbe beletelik még, amíg korszerű fegyverzetű, átalakított szervezetű hadsereg lesz. Csehország még a véderő felülvizsgálati tervével sem végzett, de tudjuk, hogy nem sok mozgástere van az adott anyagi korlátokon belül. Lengyelországban szintén évek óta dolgoznak a hadsereg szerkezeti reformjánakvégrehajtásán. Mindhárom országnak tehát évekre megvan a tennivalója - ilyen az a élet." Az MTI-nek a következő bővítési fordulóval kapcsolatos kérdésére a NATO helyettes főtitkára így válaszolt: "A tanács ülésein, de más katonai vagy politikai testületben sem került még szóba a kérdés. Arra számítok, hogy a tavaszi miniszteri értekezleten Budapesten már napirendre kerül. Nem úgy, hogy mely országokat hívjanak meg, hanem a folyamat tisztázásaként. Tudnunk kell például, milyen dokumentumokat állítsunk össze a döntés előkészítésére. Most április végére elkészül egy részletes jelentés az akcióprogramban résztvevő országok értékeléséről, s a jövő évi jelentés már megválaszolja azt a kérdést, hogy kész-e az adott ország a felvételre. Fel kell azt is mérnünk, kész-e maga a NATO egy újabb bővítésre és milyen hatásokkal járna ez az európai biztonságra. Ennek a három tényezőnek a felmérése alapján bontakozhat ki a politikai egyeztetési folyamat. A prágai csúcsértekezletnek, azt gondolom, többféle kimenetele is lehetséges: például kiválasztunk néhány országot, de nem feltétlenül hívjuk meg őket azonnal a csatlakozásra, a többieknek pedig lesz egy igen bíztató üzenetünk. Ma még senki sem tudhatja - ez is csupán személyes véleményem." A három ország felvételével szerzett tapasztalatokat a NATO beépítette abba a tagsági akciótervbe, amelynek keretében ma kilenc ország készül fel aNATO tagság katonai követelményeinek megközelítésére. A szövetség képviselői rendszeresen felkeresik őket és aprólékos tanácsokkal látják el a hadsereg reformjára nézve - s ez a folyamat saját érdekükben áll, akár bekerülnek hamarosan a szövetségbe, akár nem, mondotta Buckley y László Balázs, Belgium Hívja Magyarországot 20 Szolgáltatásunk Egyszerű és Nagyszerű ! cent/p ITelegroup | Gktbml Sorvic* Direkt hívás!!!!!!!!! Nincs előhívó szám, Nincs Havi minimum, Nincs megkötöttség, Nincs foglalt jel, A Telegroup 12 éves üzleti gyakorlata biztosít pontos számlázást és remek ügyfélszolgálatot. Ajárt utat ne adja fel a járatlanértMeglevö ügyfeleink, kérem hívjanak az új árért! 1-888-588-7348 Románia 25 cent Jugoszlávia 29 cent Németorsz. 8 cent Cseh. Rep. 23 cent Ausztria 9 cent Izrael 12 cent “SPRING-FOR-EUROPE” SALE R/T from NY Midweek R/T from NY Midweek Helsinki $529 Vienna $475 Stockholm $475 Moscow $488 Oslo $475 St Petersburg $488 Copenhagen $475 Tallinn $529 Warsaw $418 Riga $529 Budapest $418 Vilnius $529 Prague $418 For reservations and information, call your travel agent, or Finnair at 1-800-950-5000. www.finnair.com member of nnnnm Prices are per person roundtrip from New York and do not include $12.40 U.S. departure tax, $14.00 Government User fees, and up to $12.00 passenger facility charges. Fares are for Monday-Thursday departures. Weekend fares Friday-Sunday are $25 higher each way. Fares are valid for travel from May 1 through May 31, 2001. Reservations must be made and tickets purchased by April 30, 2001. Changes are allowed on the return trip at a cost of $150. Fares are subject to change without notice. Ovher restrictions may apply. Alaszkára kacsintva 10,3 milliárd hordós tartalék, napi 1,5 millió hordós kitermelés, ami a belföldi olajfelhasználás közel negyedét fedezné két évizeden keresztül - ezzel kecsegteti azUSAenergiaellátása miatt aggódó amerikaiakat a Fehér Ház, arra az esetre, ha a kongresszussal sikerülne elfogadtatni az olajtermelést az alaszkai vadrezervátum területének egy részén. Az összes környezetvédő, a demokraták zöme - és nem egy republikánus - szerint azonban bűn lenne az Egyesült Államok egyik utolsó, érintetlen vidékére beengedni a mohó olajtársaságokat, amelyeknek kiváló kapcsolataik vannak az elnökkel és az alelnökkel. A kanadai határ mentén található alaszkai vadrezervátumot 1960-ban - az odaadó környezetvédő legfelsőbb bírósági elnök, William O. Douglas erőteljes noszogatására - Dwight D. Eisenhower hozta létre, s terű le télikét évtizeddel később Jimmy Carter bővítette a duplájára, 7,7 millió hektárra. A hóval és jéggel borított, sarkkörön túli régió alatt rejlő olaj s a vele legtöbbször együtt található földgáz évtizedek óta piszkálta az olajtársaságok fantáziáját. Már csak azért is, mert a rezervátum nyugati határát képező Canning- folyó túlpartján, a Prudhoe- öböl térségében idestova negyedszázada folyik a kitermelés: a traszalaszkai olajvezetéken napi 1,3 millió horA sarkvidék megmentéséért tüntetC C reenpeace-aktivisták. dónyi olajat küldenek délre. George W. Bush már a tavalyi elnökválasztási kampány során programja egyik fontos elemévé tette az alaszkai vadrezervátum megnyitását, s még inkább szorgalmazza a kaliforniai energiaválság kirobbanása óta. A környezetvédők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az olajnak semmi köze a kaliforniai krízishez: az áramtermelésben mindössze 1 százalékos az olajtüzelésű erőművek szerepe, ami az USA egészében sem több 3 százaléknál. Azt is hozzáteszik, hogy a olajétvágyat takarékossággal lehetne mérsékelni, ez ugyanis az utóbbi időben feledésbe merült, az utakon újra hódítanak a nagy fogyasztású autók. A Fehér Ház viszont azzal érvel, hogy az olajkitermelés a rezervátumnak mindössze 8 százalékát érintené, s - hála a modern technológiának - az ipari létesítmények 810 hektárra korlátozódnának. Olajat pedig csak a sarki tél idején hoznának felszínre, amikor az élővilágot a legkevésbé bolygatják, s a hatalmas szállítójárművek is havon, illetve jégen közlekednének, nem pedig a felengedett talajt szántanák fel. Az energiaügyi minisztérium előrejelzése szerint a belföldi olajkitermelés csökkenésével s a kereslet növekedésével 2020-ra az USA már olajigénye 64 százalékát lesz kénytelen külföldről kielégíteni. Alaszka demokrata kormányzója és republikánus többségű állami törvényhozása egyaránt a rezervátum megnyitása mellett voksol, ami érthető: a koncessziós jogokból és az adókból komoly bevételre számíthatnak. Az állam lakói már most is a Prudhoe-öböl régiójában folyó kitermelésnek köszönhetik, hogy sem fogyasztási, sem állami személyi jövedelemadót nem kell fizetniük. Megosztott viszont a vadrezervátum területén élő két « őslakos törzs. A szárazföld belsejében honos, mintegy 5 ezer gwich’in a számára lét. fontosságú rénszarvasok nyugalmát félti az olajtársaságoktól, ezért ellenzi a kitermelést. A part menti vidéken élő mintegy 7 ezer inupiat eszkimó viszont - életszínvonala emelkedésére számítva - támogatja az ötletet. Azt azonban ők sem szeretnék, hogy tengeri fúrótornyokat építsenek, ezek ugyanis megzavarnák a bálnákat, amelyek vadászata az ő életük fontos része.