Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-04-12 / 15. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Apr. 12, 2001 Tradíció Nagy úr a tradíció, úgy is mondhatnánk, hogy ' a megszokás. Március 4-én szavazott Svájc lakossága az Európai Közösségbe csatlakozásáról. Az eredmény egy erélyes nem volt. Ez az erély pedig 77 százalékos elutasítás volt. Igen meglepte a szavazást előkészítőket. Mégpedig az, hogy a svájciak nem akarnak szakítani függetlenségükkel. Még Genfben is, amely EU barát 59 százalékos volt az ellenzés, némely német nyelvű tartományban pedig 89 százalék utasította el a csatlakozást A választások után kijelentették az elutasítás nem lehet végleges, csupán ideiglenes. Öt év múlva újra megismétlik a szavazást remélhetőleg több sikerrel. Ez ugye ismerős a legútóbbi USA választásokból. Addig számolni, amig majdcsak valaki téved. A Svájc Népe, politikai párt, amely a legjobban ellenezte a csatlakozást, kijelentette, nincs szándékukban feladni Svájc tradicionális függetlenségét. Valamint nincs szándékukban dollár milliárdokat fizetni korrupt Brüsszelben bársonyszékeket melegítő politikusoknak. Amióta Svájc kivívta függetlenségét az osztrákok ellen, nem engedte behúzni magát semmilyen szövetségbe. Ezzel oly régen és gonddal nemzeti karaktere veszne oda. Hogy mondandójuk még szemléletesebb legyen, egy megkötözött csirkét választottak plakátjukra, aminek még a csőre is be volt kötve. így, csakúgy mint a svájciak - se futni, se enni nem tud majd. Arról nem is beszélve, hogy meg van fosztva szabadságától. A csatlakozás leszavazása rosszallást váltott ki elsősorban Franciaországból, ahol kijelentették, hogy Svájc ugyan 1999- ben aláírt egy vámkedvezményt a közösséggel, de további együttműködésre nem hajlandó. Nem hajlandó további engedményeket tenni a banktitok feloldása terén és így a pénzmosás és az adócsalás fellegvára. Ez után a nyilatkozat után nem hiszem, hogy az arrogáns franciák sok hívet szereztek volna az Európai Uniónak. Mert ugye ők is szívesen tennék el azt a pénzt hozzájárulás formájában, ami most svájci bankokban pihen. De amig a svájci polgároknak jól megy, addig nem lesz csatlakozás, bár a következő választásokat ez ügyben már kiírták. Deák Pál Vízlépcső épülhet a Dráván A Bős-nagymarosihoz hasonló konfliktussal fenyeget, hogy Horvátország vízi erőművet kíván építeni a Dráván. A magyar kormány természetvédelmi megfontolásokból ellenzi a Novo Virjén tervezett vízlépcső tervét, de hajlandó közreműködni a környezeti hatástanulmányok elkészítésében. A magyar kormány ellenzi, hogy Horvátország vízlépcsőt építsen a Dráván, de közreműködni kíván a létesítmény környezetvédelmi hatásait elemző tanulmány elkészítésében - áll a dokumentumban, amelyet a környezetvédelmi tárca eljuttatott Zágrábba. A létesítményről évek óta tárgyalnak a két ország vizügyi és természetvédelmi szakértőkből álló képviselői. Az áramhiánnyal küszködő horvát kormány a magyar határ közelében Novo Virjénél kíván egy keresztgátas erőművet létesíteni. A korábbi híradások szerint 150 millió köbméteres tározótérrel rendelkező vízlépcső műkdése a magyar határon Őrstilosnál 1,2-1,4 méteres, Barcsnál 60-70 centiméteres vizszintemelkedést eredményezne a folyón. Magyar részről elsősorban a természetvédők ellenzik a beruházást, attól tartva, hogy az erőmű kedvezőtlenül befolyásolja a közeli Duna-Dráva Nemzeti Park élővilágát. Magyarország részt kíván venni a horvát fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában. A határozat elrendelte a Dráva- térség részletes környezeti és természeti állapotának a felmérését. Akormánydöntés nyomán megindult biomonitoring program azt bizonyította, hogy a Dráva világviszonylatban is páratlanul értékes flóráját és faunáját veszélyeztetné a folyó vízjárásának megváltozása. Szakértők szerint Magyarország a Dráván a dunaihoz csaknem megegyező csapdahelyzetbe kerülhet. A horvátok is a határfolyó túloldali szakaszán, kizárólag saját területükön tervezik a vizi erőművet. Mindkét esetben a alvizi helyzetben lévő Magyarország kényszerül a létesítmény hatásait elviselni. A gázlámpák tették világvárossá Pestet A Dunagőzhajózási Társulat rakodóudvarának bejárata a Lánchíd pesti hídfőjénél A kontinens első üzletszerűen működő gáztársasága Londonban alakult 1813-ban. Ezzel befellegzett az olajlámpáknak: egy év múlva keresve is alig lehetett találni belőlük. Az újmódi világítás - amely nagy ívű karrierjét kényelmes kezelésének és minden addig ismertnél erősebb fényének köszönhette - Bécsben 1833-ra terjedt el, és húsz év múlva Pozsonyban is kezdett általánossá válni. A budapesti városi tanács 1840-ben hallotta meg az idők szavát. Egymás után alakultak a gázvilágítás bevezetésének lehetőségét vizsgáló bizottságok, a tárgyalások azonban jócskán elhúzódtak. A tanács végül 1846-ban tette meg az első konkrét lépést: szerződést kötött a boroszlói (breslaui) gáztársasággal, majd megszerezte a királyi engedélyt. Egészen jól állt tehát az ügy, akkor azonban eljött 1848, majd 1849, amikor jobbára a Duna-sor felgyújtott palotái világították be a pesti éjszakát. A boroszlói gáztársaság persze perelt, majd eltűnt a képből. A Helytartó Tanács nemigen bízott a gázban. Külön passzust íratott ugyanis, amely szerint az utcai lámpáknak alkalmasnak kell lenniük az olajvilágításra is, ha ne adj" Isten elakadna a gázszolgáltatás. A Városi Tanács emellett kikötötte, hogy a gáz csak kőszénből készülhet, ne legyen szaga és füstje, továbbá erős fehér fényt adjon, a Lámpák egy része éjfélig égjen, a többiek pedig reggelig, illetve napfelkeltéig világítsanak. A gázért a világítási idő alapján kellett fizetni. írásba foglalta a város, hogy a gáz árát huszonöt évig nem szabad emelni és a kőszén mindenkori árához kell igazítani. 1855 júniusának elején a ma Köztársaság térnek nevezett Lóvásár téren elkezdték az első pesti gázgyár építését. A gyár Stephani Lajos mérnök vezetése alatt 1856 december 23-án kezdte meg működését és aznap délután ötkor a Kerepesi utón kigyulladtak az első fehér fények. Pest másnap világváros lett Bárkay Tamás Lánchidat építenek a Széchenyi-filmhez A hídember című filmet május 20 és június 5. között kezdik forgatni. A Széchenyi Istvánról szóló, a millennium tiszteletére készülő alkotáshoz felépítik a Lánchíd egy részét, míg a pesti és budai oldal jelenlegi épületeit számítógépes trükkel tüntetik el, hogy a korabeli Pest-Buda látványa táruljon a nézőközönség elé. A Hídember című film forgatását azért halasztották tavaszra, mert újra kell tárgyalni a koprodukciós partnerekkel, s a stáb márciusban az uniós filmipartól várt anyagi támogatást. Hábelmann Jenő a kivitelező FilmArt producere elmondta, osztrák és német érdeklődőkkel tárgyalnak. Az 1.8 milliárdos költségvetésű film egymilliárd forintját megadja a kultúrális tárca, s a fennmaradó részt kell külföldi partnerektől megszerezni, hogy a film elkészüljön. A költségeket növeli, hogy a XIX. század közepi Pest- Budának már nyoma sincs, ezért a díszleteket komputergrafika segítségével kívánják helyettesíteni. A szereposztás még mindig nem végleges, csak az biztos, hogy a legnagyobb magyart Eperjes Károly játssza. Az alkotók szándéka, hogy a filmet 2002 húsvétján mutatják be. Legyen On is támogatónk Hungarian TV Magazine of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután’2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdeklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-2824
