Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-10-12 / 38. szám

Thursday, Oct. 12, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Magyar-Amerikai Koalíció Sajtónyilatkozata Washington, D.C. Lauer Edith, a Magyar Amerikai Koalíció Igazgató Tanácsának elnöke, Dr. Császár Ede és Ifj. Koszorús Ferenc a Koalíció Végrehajtó Bizottságának tagjai részvettek a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja által, Ion Iliescu, volt romániai államfő részére megrendezett kerekasztal beszélgetésen. Iliescu washingtoni útjának az volt a célja, hogy a magáról alkotott képet javítsa, több nyugati befektetést szerezzen Romániának és, hogy országáról olyan képet fessen mint az Egyesült Államok stratégiai partnere. A beszélgetésen elhangzott kérdések olyan témákat is érintettek mint Iliescu kormányának a magyar kisebbséggel szembeni negatív politikája és a volt elnök NATO ellenes kijelentései az etnikai tisztogatást folytató Milosevics elleni bombázások ideje alatt. Tíz kérdésből három foglalkozott a magyar kisebbség helyzetével. Itj. Koszorús Ferenc azt kérdezte Iliescu-tól, hogy támogatja-e a mostanában elfogadott "sürgős rendeletet", amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést és nyugati típusú jogokat biztosít a kisebbségek számára. Válaszadás helyett a volt elnök arról próbálta meggyőzni a meghívottakat, hogy kormánya mennyi mindent tett a kisebbségi jogok érvényesülé­se érdekében. Azt, hogy a területi autonómiát nem támogatja azzal magyarázta, hogy Románia unitárius állam. Párhuzamot vont Románia és Franciaország között, kiemelve, hogy Franciaország nem ismeri el a kisebbségi jogokat. Azt állította, hogy Románia eredményei jobbak Magyarországénál, kifelejt­ve, hogy az utóbbi széleskörű önrendelkezési jogot, helyi képviseletet biztosít, és nagyvonalú pénzügyi segítséget nyújt a kisebbségi csoportok és-intézményeik számára. Lauer Edith arról kérdezte a volt államfőt, hogy elismeri- e, hogy az egyházi ingatlanok visszaadása jelentős probléma, és ha megválasztják, akkor milyen lépéseket kiván tenni az ügy megoldása érdekében? Rámutatott arra, hogy az 1948- ban, a kommunista hatalom által államosított magyar egyházi ingatlanok visszaadásának ügye egy helyben toporog. Példa­ként a kolozsvári (Cluj) Református Gimnáziumot említette, amely nemhogy a korábbi épületeire nem formálhat jogot, de még Marga Oktatási Miniszter által, az idei tanévre megígért osztálytermeket sem használhatja. Iliescu kitért a válási elől, mondván, hogy az ingatlan privatizáció általános probléma Romániában. Az embereknek nem szabad régi problémák megoldását követelnie, egészen visszanyúlva az "Osztrák-Magyar Impérim" idejére. Szerinte a magyarok csak új problémákat gyártanak azáltal, hogy régiekre keresnének megoldást. "Ez a beszélgetés tisztán rámutat arra, hogy az erdélyi magyarság miért nem támogatja Iliescut a közeledő választá­sok kamányában." mondta Lauer Edith a beszélgetés végén. IF. Koszorús Ferenc még hozzátette, hogy "Washingtonnak egyértelműen kifejezésre kell juttatnia, hogy Románia és az Egyesült Államok közötti jó kapcsolat előfeltétele a demokra­tikus értékek és kisebbségi jogok elismerése." A Magyar Amerikai Koalíció olyan átfogó non-profit szervezet, amely amerikai-magyar ügyek előmozdításán és nyilvános megismertetésén fáradozik Elveszetten A Világ olajra éhes Nem vagyok se itt, se ott Nem vagyok élő, se holt, Megtehettem Hogy választok szabadon Ha igazán akarom. Tehetetlen Voltam mert így akartam. Megmaradtam Annak ki sose voltam. Későn már bevallottam, Eljátszottam Jogaimat, így vagy úgy­Sorsom bárhova is húz. Elvesztettem így mindent mi veszendő. És az a sok esztendő Is elveszett Miket elpazaroltam Akarva akaratlan Oktalanul. Kiutat nem találok Semmit, mindent sajnálok Mi volt és van. A magas üzemanyagárak miatti franciaországi bloká­dok ismét felvetették az olaj­ár mozgásának kérdését. Vajon mennyire van ráutalva az emberiség a kőolajra? Az emberiség mérhetetlen "étvággyal" fogyasztja az ola­jat. A múlt év során naponta 75 millió hordónyi kőolajat adtak el. A Nemzetközi E- nergiaügynökség szerint az idén további 2,4 százalékkal nő az olajüzletek száma. Az olaj - és más energiahordo­zók - iránti szomjúság oka egyszerűen a gazdasági növe­kedés. Ahogy nő az ipari termelés, úgy növekszik a termelőágazatok energiaigé­nye. Ezen felül több üzem­anyagra is szükségük van a termékek és a nyersanyagok szállításához. Az üzleteknek és irodáknak több energiára van szüksé­gük a világításhoz a fűtéshez és a légkondicionáláshoz. A gazdasági növekedés ered­ményeképpen egyre több olyan fogyasztó jelenik meg, aki energiaigényes. A világ ehe rgi ájának legnagyobb for­rása pedig az olaj. 1973-ban az összes megtermelt energia 45 százalékát nyerték kőolaj­ból. 1996-ra ez a szám 35 százalékra csökkent, de még mindig az olaj maradt a leg­inkább használt energiahor­dozó Ahogy pedig a világgazda­ság növekedésével nő az e- nergiaigény, úgy nő az olaj iránti kereslet is, dacára an­nak, hogy az olaj kezd vissza­szorulni más energiaforrá­sokkal szemben. Az 1973-74-es és az 1979- 80-as olajválságot sok ország megsínylette. A válság ered­ménye volt az a törekvés, hogy a kormányok megpró­bálják kevésbé "olajfüggővé" tenni országaikat. Emelkedtek az olajra kive­tett adók és a kormányok különböző ösztönző progra­mokkal próbálták a vállalko­zásokat és a fogyasztókat alternatívák keresésére bírni. Az 1973-as válság után Nyugat-Európában és Japán­ban két százalékkal esett az olaj iránti kereslet, míg az Egyesült Államokban 14 szá­zalékkal. A kommunista országokban megnyilvánuló kereslet vi­szont mégiscsak felfelé emel­te a nemzetközi totálértéket. Ezekben az országokban 40 százalékkal emelkedett a fogyasztás. A nyugati orszá­gokban viszont folytatódott az olajfüggőség visszaszorítá­sa. A változások eredménye­képpen az 1999 márciusát követő 12 hónapban három­szorosukra emelkedtek az olajárak. Ez az árrobbanás pedig súlyos következmények­kel járt a fejlődő országokra. A gazdasági növekedés to­vábbra is függvénye a növek­vő energiafogyasztásnak. De ez az energiamennyiség, ami a gazdag országokban a nö­vekedésnek egy bizonyos ütemen tartásához szükséges - csökkent. Egy elemzés szerint a 70-es években, 5 százalékos gazda­sági növekedés az olajfo­gyasztás 7 százalékos emel­kedését tette szükségessé. A 80-as évek közepére ez 2 ! százalékra süllyedt. A korai 70-es években a fejlődő országok olajigénye a világkereslet 26-százaléka volt. Most ez az adat már a 40 százalékhoz közelít és valószínű tovább nő. A fejlő­dő országok közel kétszer- annyi olaj felhasználásával tudnak megtermelni egy "gazdasági termékegységet", mint a gazdag országok. A fejlett államok lakói szá­mára a magas olajárak ko­moly bosszúságot jelent. De gazdasági kilátásaikat nem veszélyezteti. A fejlődő or­szágokban azonban az OPEC döntései sokkal na­gyobb súllyal esnek latba Andrew Walker a BBC gazdasági tudósítója Dennis P. Horváth, M.D. Olvassa a Magyar Szó-t Az összes szolgáltatás egy kalap alatt----Csak egy számla! j Távolsáei vonal Internet and Data I »Magyarország 21.9 »High speed DSL - Dial up - $i4.95-töi i »5.9 az USA-n belül »Web-hosting ($29.95-töl). Web-design •7.9 Toll free number »E-commerce ( $34.95-töl) •Calling kártya »T1 Voice and Data IHTelegroup •Customized service gmwvs«»™ _____________________________ w<tt\ a omrsonal touch 1-888-588-7348 www.globallinktel.com A Primus company Í ! I 2000 október 28-án, szombaton este 7:30 órai kezdettel, a 92nd Street Y, Kaufmann Koncert Teremben, 1395 Lexington Avenue, ■ _ Tamás Gábor 4 A MÚLTRA EMLÉKEZEM j /í ót néfmyenü ÍÁttcdalmeÁcá L® Mújtolyio. líötuufü^etie teottceitje Műsorvezető: I Tóth György Zenekar: Farkas András zongora I Mendel György dob 1 Újvári Miklós gltdr M Szervezők: “Bujdosó £iuÁa & 'peuttc A koncert bevételét a Tamás Gábor Erdélyi A'rvaház építésére adományozzuk. Az előadás után vacsorával egybekötött találkozó lesz a Caterina’s Vendéglőben. Helyszín: 316 E 53rd StTeet. l az Ist Ave. es 2nd Ave. között. Jegyek megrendelhetők: „ 1 I (718) 482-0685 V j M Jegyárak: $ 20.- $ 24 - S 28 ­vacsorával: S 37 - S 41- S 45 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents