Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-10-05 / 37. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 5, 2000 Véget értek az olimpiai játékok Final Medals Standing NATION G S B TOT. NATION G S B TOT. United States 39 25 33 97 Iran 3 0 14 Russia 32 28 28 88 Turkey.......................3....Ö.....í'.......4 China 28 16 15 59 Finland 2 1 i 4 Australia 16 25 Í 7 58 Uzbekistan í 1 2 4 Germany 14 17 26 57 New Zealand í Ö 3 4 F'anco *3 14 11......38 Argentina 6 2 2 4 ........................1?....8.. j.3.. 34 North Korea 6 1 3 4 Cuha........... 11 11 7 29 Austria 2......1.....Ö 3 Britain.....................I1.. 10.....7 28 Azerbaijan.................2.....0.....1.......3 South Korea 8 9 11 28 j .........................................._ R°m.a.nla................0... . 6....9. 26 Yugoslavia..................i......1.....1.......3 Ihe Nether anas 12....9......4 25 Fstonia........................,....0.....j>.......3 Ukrainu.....................3..19... ,19....23.. Thai land...................i......Ö.....2......3 Japan......................5......8 5......18 Nigeria ...................Ö......3.....0.......3 ..................8.....6......3 17 Slovenia.....................2.....0.....0.......2 Poland.....................6 5 3 14 ?hamaS.....................1......1.....9.....2 Canada 3 3.......8 14 1.......0.....1.......2 Bulgaria 5 6 2 13 Mold°va....................9......1.....1.......2 Greece 4 6 3 13 Arabia.............?.......1.....1.......2 Sweden 453 12 ._. „ Brazil 0......6 6 12 ^ ^...............°.....\.....\.....2 Spain.......................3 3 5 11 CoS,aRlCa...............9......0.....2.......2 Norway....................4 3......3......10 Por1U9al.....................9.....9.....2......2 Switzerland 1 6......2........9 Cameroon..................1.....0.....0.......1 Ethiopia 4 1 3........8 Colombia ................1.......0.....0 1 Czech Republic 2 3 3........8 M°/amoiclue..............1......0.....0 1 Kazakhstan 3 4. Ö........7 l,e,and........................9......1.....9.......9. Kenya......................2......3......2........7 UrOg^ay....................0......1.....0.......1 Jamaica 6 4 3 7 9.......1.....9.......4. Denmark 2 3 1 6 Atmenia.....................6.....Ö.....1.......1 Indonesia 1 3 2 6 Barbados 0 0 i 1 Mexico 1 2 3 6 Chile Ó 6 1 1 Georgia...................0.....Ö......6........6 India 0 0 1 1 Lithuania 2 Ö 3........5 icelanrt 0 0 1 1 Slovakia.................. 1...3......1.........5 Israel 0 0 1 1 Algeria 1 1.....3 5 Kyrgyzstan 0 0 11 Belgium 6 2 3 5 Kuwait Ó 0 1 1 South Africa 0 2 3 5 Sri Lanka Ó Q i 1 Morocco 0 1 4 5 Macedonia C 0 1 Taiwan 0 "l....4........5 Qatar...........................Ó Ö.............2 . 2 Juan Antonio Samaranch, az Olimpiai Bizottság elnöke átadja az olimpiai zászlót Dimitris L. Avramopoulous-nak Athén polgármesterének, ahol 2004-ben lesz az Olimpia a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor ■ Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan Hungarian Magazin Extra \ szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra Brooklyn \ vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő Tl< £? ^ze/ike^oS&a... Októberi gondolatok Mióta az eszemet tudom, minden október hatodikén és március tizenötödikén elin­dultunk Anyámmal, hogy rendbetegyük a honvédsíro­kat a Maros partján, a Vilá­gosi úton, az Arad-mikelakai temetőben. Kapával, virággal, gyertyá­val indultunk ködös vagy napsütötte napokon. Bár mi kálvinisták vagyunk, gyertyát is vittünk. Anyám mindig azt mondta: - Nem tudni, ki nyugszik a jeltelen sírban?! Csat azt tudni, hogy magyar honvéd volt, aki a háborúban halt meg. Már elég zsenge koromban eltűnődtem, vajon melyik háborúban halhattak meg; az elsőről anyai nagy­apám mesélt sokat, de ő csak egyszerűen bakákról szólt, nem honvédőkről, a máso­dikról pedig Apám, aki csak egyszerűen katona volt, tehát ő sem honvéd. Maradt a sza­badságharc 1848, amiről Apám, anyai nagyanyám annyi szép mesét tudott. Számomra ők tiszteletremél­tó hősők voltak és azok is maradtak, mert ma már tu­dom, hogy az egyszerű em­ber soha nem akart semmifé­le háborút, dehát hajtották őket! Minden évben összekapar­tunk egy kis sírdombot a Maros partján, a Radnai úton, a mikelakai temetőben. Felvirágoztuk,meggyújtottuk a gyertyákat. Aztán jöttek még más asszonyok is, főleg iidősek, talpig feketében és elborította a virág a sírokat. Az emlékezés virágai. Egyszer aztán szélesítették a Radnai utat, eltűnt a sír, aztán feltöltötték a házunk mellett a kubikot, blokkokat építettek, eltűnt még egy sír, de eltűnt a mi házunk is. A mikelakai temetőben köz­adakozásból cementtel beke­rítették a honvédsírokat, sír­követ állítottak, most már idejárunk ősszel, halottak napján, meg október 6-án. De még mindig sok a virág, még mindig vannak talpig feketében járó asszonyok. Az emlékezés központi em­lékműve Aradon a tizenhá­rom vértanú obeliszkje kinn a Vérmezőn. Ide zarándo­kolnak el az aradiak és im­máron határon túliak is, és ide zarándokoltak a múltban is, ha szabad volt, ha nem. 1867-ig a kiegyezésig, nyil­vánvaló okok miatt nem ke­rült sor ünneplésre. Ebben az évben indult el Aradon az emlékezés hagyománya, ekkor állítják fel Barabás Péter aradi asztalosmester első emlékét; egy tizenhárom ágú eperfát és mellé egy ke­resztet. A mai emlékmű, az un. Vesztőhely, az aradi vártól délre, a külső sáncon túl, egy kis halom tetején áll. Nem azonos az egykori Tizenhá­rom Vértanú szoborral, a- mely. a Szabadság téren állt, a színház háta mögött, és amelyet 1890 október 6-án lepleztek le. A 125-ik évfor­dulóra 1974-ben az emlék­oszlopot felújították. Ezen az ünnepségen már mint fiatal pedagógus vehettem részt tanítványaimmal, ugyanis a jószerencse kezünkre ját­szott; Ceausescu ekkor ünne­peltette magát Temesvárt az egyetemi év megnyitóján. Az iskolásokat kivezényelték tapsolni, a vidékieket ingyen vitte a vonat Temesvárra. Bodón mi is felszálltunk a vonatra, de Temesvárt nem szálltunk ki, tovább mentünk Aradra. Számomra fontosabb volt ez az évforduló. Édesanyám meséli, a hábo­rú után az első október 6-át gyászmisével ünnepelték a minorita templomban. Isten- tisztelet után a több ezer emberből álló menet koszo­rúkkal, templomi lobogókkal indult az obeliszkhez. A kommunizmus fokozato­san betiltotta a megemléke­zést, de az emberek így is csendben, de kirtartóan el­hozták az emlékezés virágait. 1988-89-ben már teljesen lezárták a hatóságok az em­lékműhöz vezető útat, ren­dőrkordon akadályozta a továbbjutást, motorverseny volt. 1990 óta az ország és talán a világ minden tájáról jönnek a megemlékezők, van, hogy az ünnepségsoro­zat több napig tart. 1999 nagy esemény, 150 éves évforduló volt, hatalmas ünnepségsorozattal. Én már nem otthon ünnepeltem, de kissé késve október 13-án elzarándokolhattam a cleve­landi Kossuth-szoborhoz, el­helyezhettem az emlékezés virágjait. Otthon, kegyele­tem a bukaresti Magyar Szó­ban róttam le beszámolva az amerikaiKossuth-emigráció- ról, az itt található emlék­művekről. De odahaza az ünneplés csúcspontját tavaly nem ok­tóber 6-a jelentette, hanem október 1. "mert beteljesed­hetett egy évtizedek óta dé­delgetett álom: a Szabadság­szobor kiszabadulhatott a több évtizedes várfogságból és elfoglalhatta méltó helyét a minorita rendház udvarán." A lázas előkészületeket leg­inkább jellemzi az a pillanat, amikor Tokay György exmi- niszter, parlamenti képviselő kiragadta az ecsetet az egyik munkás kezéből. Arra nem is vesztegetem a szót, hogy mindenki közmunkában, in­gyen és bérmentve dolgozott: garázst bontottak, vaskerítést építettek, festettek. A világ­szabadság egyik legszebb szimbóluma biztonságos helyre került. Az események feszültségét jelzi az is, hogy az ünnep díszvendége Dávid Ibolya, magyar igazságügy miniszter, nem várta meg a hivatalos ünneplést, még ere­deti helyén, várárokban meg­tekintette a szoborcsoportot Erről ő maga nyilatkozott az aradi Jelennek: "Én abban a kivételes szerencsében része­sültem, hogy két nappal eze­lőtt Stoica miniszter úr lehe­tővé tette számomra az em­lékmű megtekintését. Be­mentem a csalán közé, min­den alakot kitapogattam, és sokkal nagyobb hatást gyako­rolt rám mint Fadrusz szobra Kolozsváron.." Mindenki érezte egy új év­tized küszöbén ez egy fontos történelmi pillanat. Bognár Levente Arad megye alpre- fektusa így jellemezte a pilla­natot: "boldog vagyok, hogy az emlékmű, amely az aradi 13 hős tábornok mártiromsá- gának emlékét őrzi, olyan helyre került, ahol vala­mennyien láthatjuk. Azt sze­retném, ha ez nem csupán a magyarság, hanem vala­mennyi olyan polgár kincsé­vé válna, aki értékeli és sze­reti a művészetet. 1999 október 1-én 19 óra 17 perckor Aradon megszó­lalt a minorita templom kis és nagyharangja, mert az udvarra beért a szoborcso­port fő alakja a szépséges és méltóságteljes Hungária. Felcsendült a Te Deum, a tömeg hálát adott, hogy ré­szese lehetett ennek a tör­ténelmi pillanatnak. Azóta eltelt még egy teljes év, és szívből reméljük a régi szo­bor új helyén egy új korsza­kot fog nyitni az aradi emlé­kezés hagyományában is: ezután együtt és szabadon ünnepelhetünk, mindazok, akiknek szívében, lelkében él a magyar szabadság, a világ­szabadság gondolata Tatár Etelka, Chicago, a Magyar Műveltség Szol­gálat szószólója, tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents