Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-09-28 / 36. szám
Thursday, Sep. 28, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. KÖNYVSZEMLE n • a l •• • •• //• Szigetköz jovoje Nagy Károly Emigránsok - küldetésben új könyv amerikai magyarokról Negyven év amerikai magyarságszolgálatáról ad számot a debreceni Csokonai Kiadónál most megjelent fenti című könyv. Dokumentumok, krónikák, részletes elemzések, illusztrációk segítségével történelmi forrásértékű esettanulmányt is nyújt ez a kötet arról, hogy miként munkálkodott négy évtizeden át a nyugati magyar sziget és szórványvilág egy csoportja az összmagyarságért az Egyesült Államokban. A Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör, Hungarian Alumni Association 1960-ban alakult meg New Brunswickban, New Jersey állam Rutgers Egyetemén. Alapítói - legtöbben az 1956-os forradalom leverése után «emigrált egyetemisták - a magyar nyelv és kultúra külföldi gondozását, a magyarság sorskérdéseinek elemzését és ismertetését tűzték ki célul. 2000-ben Szépe György, a Pécsi Tudományegyetem professzora ezt írta a Szövetségről: "a legjelentősebb külföldi magyar szellemi műhelyek egyike" (Hungarológiai Évkönyv.) Huszonhat éven át fenntartott hétvégi iskolájuk volt az idén harmincéves Anyanyelvi Konferencia - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi társasága egyik elindítója, műhelye is. A magyar nyelv- és kultúra oktatás e jeles közösségét olyanok is meglátogatták és üdvözölték a könyvben is reprodukált műveikkel, mint Bálint Tibor, Borbándi Gyula, Csoóri Sándor, Czine Mihály, Dómján József, Faludy György, Gombos Gyula, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Lőrincze Lajos, Makkai Ádám, Nagy János, Nemes Nagy Ágnes, Szalay Lajos, Varga Domokos és Veress Dániel. Előadássorozatuk több mint 260 magyarországi, Magyarországgal szomszédos és nyugati országokban élő író, tudós, művész - köztük, amint a könyv illusztris névsorából kiderül, a magyarság négy évtizedének több tucatnyi legkiválóbb alkotója, gondolkodója - számára létesített fórumot. Tanúk - korunkról című szóbeli történelem ("oral history") programjuk keretében huszonketten tanúskodnak nyilvánosan az általuk is alakított történelmi eseményekről az atombombát létrehozó "Manhattan Project"-től (Wigner Jenő) a népi mozgalom Márciusi Frontját (Kovács Imre), Szárszó konferenmciáján (Püski Sándor) és Parasztszövetségén (Kiss Sándor) keresztül az 1956-os forradalom munkástanácsáig (Nagy Elek, Rácz Sándor), vidéki demokratikus önkormányzatáig (Kovács Andor) és megtorlásáig (Vásárhelyi Miklós). Nyolc tanúbeszámolót könyv alakban is kiadott a Szövetség, ezek közül többet magyarországi független, szamizdát kiadók is újra kiadtak és terjesztettek titokban a nyolcvanas években, hogy a hivatalos hazugságokkal szemben - amelyeket az Emigránsok - küldetésben kötet tételesen dokumentál - történelmi valóság - részletek válhassanak ismertté például a titkos recski AVÓ kényszermunkatáborról (Nyeste Zoltán) az 1956-os forradalomról (Király Béla) és a Nagy Imre-perről (Kopácsi Sándor) Az Emigránsok - küldetésben kötet abba az ismeret-fejlesztő és "lobbizó" tevékenységbe is bepillantást nyújt, amellyel a Szövetség tagjai - számos egyéb amerikai magyar egyesülettel együtt - a magyarság valóságairól tájékoztatják, nemzeti, emberi jogai, érdekei támogatására biztatják az Egyesült Államok vezető politikusait, közvéleményét. Felháborító dokumentumokat is tartalmaz a kötet: olyan korábban titkos, ma már hozzáférhető jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy a szovjet-megszállta ország kommunista diktatúrájának belügyi szervei hogyan próbálták megfigyelni, akadályozni, gátolni az egyesület munkásságát. A könyv két fejezete angol nyelven is összefoglalja a Szövetség történetét, munkásságát és ismerte ti Tanúk-korunk- ról előadás- és kiadványsorozatát. A budapesti Bethlen Alapítvány 1994-ben e szavakkal tüntette ki a Magyar Öregdiák Szövetségét Márton Árondíjjal: "nemzetépítő fórumok beírták nevét a magyar kultúra történetébe". Az Emigránsok - küldetésben című könyvet a Szövetség egyik .alapítója: Nagy Károly szociológus, egyetemi tanár írta és szerkesztette. A könyv kapható magyar könyvesboltokban, és a Magyar Örgdiák Szövetségtől (Hungarian Alumni Association P.O. Box 174, New Brunswick, N.J. 08903 E-posta: ktnagy@aol.com ) 2 rész A szorosok szerepe (vízszint, iszap, oxigén) A KT tervei szerint a Duna Pozsony-Budapest közötti természetes mederszakaszban sehol nem épülne mederzár, sehol nem születne szennyezett tározó, és a vízszint kizárólag csak a folyó medrén belül emelkedne. A szorosokra azért van szükség, hogy a folyómederben a mérgezett iszapot feltartóztató fenékgátak építése nélkül emelkedjen meg a vízszint, mivel a szoros beszűkíti a folyó keresztmetszetét. Pontosan kiszámítható és modellezhető, hogy milyen méretű és geometriájú szoros fogja 1,000 (vagy 1,200) köbméter másodpercenkénti (minimális) vízfolyás esetén a bősi felvízcsatorna Dunaki- liti bejáratánál a vízszintet mondjuk 128.8 méteres tengerszint feletti magasságon megtartani. Amikor a vízfolyás ennél kevesebb, akkor az oldalcsatorna álló vizűvé válik (a vízszint mondjuk 128 méteres szintre csökken), és amikor 600 köméter alá esik a teljes vízhozam, akkor (mint ma is) leáll a hajózás. Amikor a vízhozam meghaladja az 1,000-1,200 köbmétert, akkor a többletvízből villanyt termel a bősi erőmű, miközben a víz a felvízcsatornában felemelkedhet 131.1 méteres szintre is. így alacsony vízálláskor a modellezett szoros, magas vízálláskor a Dunakiliti vízszintsza- bályozó mű határozza meg az üzemvízcsatornában a vízszintet. Ugyanez a Dunakiliti szabályozó mű biztosítja az árvidéki természet számára fontos időszakos árasztást is. A szoros a hordalékot, iszapot nagy örvényléssel (turbulenciával) engedi át. Ez nem csak az ülepedést gátolja, de a "fehérvizes állapot" fenntartásával maximális oxigénfelvételt, telítettséget is biztosít. így az oxigénnel telített folyóban helyreáll az organikus szennyezést lebontó öntisztítási folyamat. A) A bősi áramtermelés Szlovákiát illeti. A hajózási oldalcsatorna kisvíz idején állóvizű. B) Dunakilitinél mesterséges szoros biztosítja kisvíz idején az oldalcsatornában a vízszintet. (Nagyvíz idején a túlfolyást a dunai hajózást szolgálja.) A szoros átengedi a hordalékot, és az öntisztításhoz szükséges oxigénnel Lipták Béla dúsítja a vizet. Ha Dunakilitinél a jövőben áramot termelnek, az magyar tulajdon lesz. C) A Budapest- pozsonyi Duna teljes modellezésével 1] hajózható szorosok épülnek, melyek 2]helyreállítják a talajvízszintet, 3] helyreállítják a "fonatos" mederszerkezetet és tározó nélkül, csak a medren belül emelik a vízszintet. D) A tározók üresen tartásával növekszik az árvízbiztonság. A szorosok alkalmazásának további előnye, hogy (a gátakkal ellentétben) a szorosokból nem lefelé zuhan a víz, hanem előre tör. Ez csökkenti a szorosok alatt (és a maguk keskeny sávjában is) bekövetkező medermélyülést. Ezt a medereróziót ma már megakadályozzák a (holland és kanadai tervezésű, dróthálóban kavicsot raktározó és egyéb megoldású) "matracok". A múltban, a medermélyülés miatt (a konvencionális vízlépcsők esetében) vagy állandó és költséges kavicspótlásra volt szükség, vagy vízlépcsőkkel kellet végigrakni a folyót, egészen le a tengerig. A KT és az árvízbiztonság Amikor az Alpokban hirtelen olvad a hó, a Duna vízhozama elérheti a másod percenkénti 10,000 köbmétert is. (Ezért a KT 12- 15,000-re méretezi a meder gátjait.) A KT egyrészt azzal növeli az árvízbiztonságot, hogy a mederzárak és fenékgátak eltávolításával biztosítja a víz szabad lefolyását a természetes mederben. Másrészt a (már ma is szivárgó) bősi oldalcsatorna meghibásodása esetén másodlagos (alternatív) utat biztosít a víz leengedésére, és egyben lehetővé teszi a víz megosztási arányának gyors megváltoztatását az oldalcsatorna és a főmeder között. Talán még a fentieknél is fontosabb árvízvédelmi szempont, hogy a tározók üresen tartásával a KT több mint 120 millió köbméternyi többlet víz átmeneti elraktározására képes, míg a jelen helyzetben a C változat leromlott állapotú tározója 10 emeletnyi magasságra felduzzasztva tárolja. A KT és az áram-, illetve vízmegosztás A Duna évi hozama 50 és 100 milliárd köbméter között ingadozik, míg a folyam átlagos vízhozama 2,000 köméter másodpercenként. Jelenleg ennek 18 százalékát, tehát másodpercenként 360 köbmétert ad át Szlovákia a Duna-mederbe és 2 százalékát, azaz 40 köbmétert a Mosoni-Dunába. A KT évi átlagban 1,000- 1,200 köbmétert jutatna a Duna természetes medrébe, míg az ezt meghaladó víz- mennyiséget továbbítana az üzemvízcsatornába áramfejlesztésre. így, alacsony vízálláskor az üzemvízcsatorna mint álló vizű hajózási oldalcsatorna működne, és csak a szivárgás pótlására, illetve zsilipelésre kapna másodpercenként kb. 100 köbméter vizet. Azért, hogy a fenti vízmegosztás mellett is biztosíthasson Szlovákiának (az 1977-es szerződés alapján neki járónál több) áram, ezért Bős villanytermelése teljes egészében Szlovákiáé lenne. Ez komoly eredmény Magyarország részéről, elvégre így Magyarország semmit nem kapna sem a vízi erőműbe befektetett több mint 1.8 milliárd dollár ellenében, sem a vízkincset és természetét ért károk ellenében, legfeljebb azt, hogy lezártnak tekinthetné ezt a magyar-szlovák viszonyt tovább terhelő, szomorú ügyet. Természetesen, ha Magyar- ország úgy döntene, hogy turbinákat szerel be Dunakilitinél, az ott termelt áram Magyarország tulajdona maradna. folytatjuk A Magyar Színház Művészeti Fórom-a , j Minden hétfőn este 1/2 6 órakor 4' Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
