Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-09-21 / 35. szám

Thursday, Sep. 21, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Szigetköz jövője Szeptember 8-án New Yorkba látogatott Dr. MádI Ferenc, a Magyar Köztársaság Elnöke. A Magyar Házban tartott előadása után a Magyar Környezetvédő Alap elnöke Lipták Béla az alanti dokumentumot adta át az Elnöknek. A kiegyezési terv Magyarországnak a mai napig 400 milliárd forintjába (1.8 milliárd dollár) kerültek a dunai vízlépcsők anélkül, hogy abból egy fillérnyi hasz­not húzott volna. Bevezeté­sül tekintsük át, hogy mire is ment el ez az óriási összeg: Pozsonytól Budapest felé haladva az első építményt, az illegális mederzárlatot Duna- csúnynál (Cunovo) találjuk, abban a háromszegletű tér­ségben, melyet a II. világhá­ború után csatoltak Szlováki­ához. Ez az építmény, a hozzá kapcsolódó gátakkal és felvízcsatornával együtt képezi a "C változatot", mely lehetővé tette a Duna egyol­dalú elterelését, amit a hágai bíróság 1997-ben illegálisnak nyilvánított. Budapest felé haladva a második létesítmény Dunaki- litinél épült - magyar pénzen és magyar felségterületen. Ezt az építményt, mely ré­szét képezi az 1977-es szer­ződésnek, a hágai bíróság is törvényesnek nyilvánította. Dunakilitinél ugyan nem zár­ták el a Duna-medret, ám attól 1.5 kilométerre keletre, az 1840-es kilométerkőnél, a Duna vízszintjének megeme­lése érdekében, a Horn-kor- mány egy fenékgátat építte­tett. Ezzel egy szennyezett és mérgezett tóvá változtatták a fenékgát feletti Duna-sza- kaszt. A harmadik építmény a bősi (gabcikovói) erőmű. Bős alatt (az "alvízcsatornában") a sok emelet magasból lezú­duló víz kimélyítette a med­ret, ami később zátonyossá fen ékkü szöb Lipták Béla Végül a negyedik épít­mény a Dunakanyarban Nagymarosnál épült volna - magyar költségen, és az épít­kezést, a későbbi bontási munkálatokat is, osztrák vál­lalkozók végezték. Az ebből keletkezett 100 milliárd fo­rintos tartozást 2016-ig á- ramban törleszti Magyaror­szág. Miért kell egy kiegyezési terv? A Duna és Szigetköz jövőjével kapcsolatos tisztán­látást nem csak a kérdések összetettsége akadályozza, hanem a demagógia, az üzle­ti érdek, a szlovák naciona­lizmus, a pártérdekek és sze­mélyeskedés is. Márpedig, a kibontakozáshoz olyan hig­gadt párbeszédre és meg­egyezésre van szükség, mely­ben részt vesznek mindkét ország vízépítői és környezet- védői is. Ép azt is el kell fo­gadnunk, hogy a megegye­zésben mindkét félnek en­gednie kell! A hágai döntés és Euró­pa hajózási igényei miatt a radikális környezetvédőknek fel kell adniuk "a mindent le kell bontani" elvet. Ugyanak­arra, hogy a C változat csak "papírtigris", és hogy a meg­oldás az 1977-es szerződés felmondása jelenti. (A meg­oldás a magyar tulajdont képező ezernyi betontömb hazaszállítása lett volna, mert azok nélkül Szlovákiá­nak nem lett volna mivel elzárnia a Duna medrét.) Horn Gyula miniszter- elnöksége alatt 180 fokos fordulat következett be, és így a szlovák és magyar be­tonlobbyérdekei irányították a döntési folyamatokat, és csak a magyar nép tiltakozá­sa és tüntetései hárították el a katasztrófát. Az Orbán- kormány a folytonosság ér­dekében átvette a "Horn-csa- pat" többségét, de Orbán Viktor március 10-i döntése (mely megtiltotta a hétgátas terv - ’ábra’ - asztalra téte­lét), jelezte, hogy a "Horn- csapat" elképzeléseinek nap­jai meg vannak számlálva. A magyar társadalom érzi azt is, hogy a magyar kormányok 180 fokos fordu­latai károsak, és sejti azt is, hogy a két véglet között van igazságos átmeneti megoldás. Ezt az átmeneti megoldást fogalmazta meg a kiegyezési terv (KT), melynek létezését a Horn-kormány agyonhall­gatta, s melyet a jövőben remélhetőleg mérlegelni fog az Orbán-kormány. A kiegyezési terv (KT) A KT szerint - a hágai bíróság döntésével teljes összhangban fel kell számol­ni a dunacsúnyi mederzárat és dunakiliti fenékgátat is, és a Dunát vissza kell engedni korábbi medrébe. így a hágai bíróság álltai jogerősnek kűként szerepel az ivóvíz- készlet és a természet védel­me, illetve az árvízvédelem és hajózás szempontja, míg az energiatermelés az előb­bieknek alárendelt szempont. A KT Dunakilitinél me­derzár nélkül (a medret nyit­va hagyó mesterséges szoros­sal) emeli meg a bősi felvíz­csatorna szintjére a folyóme­derben a vízszintet. Tározót nem hoz létre, mert csak a meder partján emeli maga­sabbra a gátakat. így az 1977-es szerződésben megha­tározott működése a bősi oldalcsatornának változatlan marad, míg a dunakiliti hajó­zsilip biztosítja a párhuzamos hajózást a Duna természetes medrében. A KT első fázisának kivi­telezése (a dunacsúnyi me derzár felszámolása, a me­derparti gátak megemelése, a felvízcsatorna megnyitása és a dunakiliti szoros megépíté­se) hozzávetőleg 10-12 mil­liárd forintból megoldható, ami kevesebb, mint a C vál­tozat építési költségének (melyet, ha igénybe veszi azt, fel kell vállaljon a magyar fél) egy tizede. A KT és a Duna vízszintje A Duna évente félmillió köbméternyi kő- és kavics­hordalékot görget le az Al­pokból, és a múltban azzal bélelte ki a medret, pótolta az erózió okozta medermé­lyülést. Mikor megépültek a német és osztrák vízgátak (már a bősi előtt), a vízlép­csők feltartóztatták a folyó görgetett horalékát, megin­dult a medermélyülés (eró­zió) és azzal járó vízszint- csökkenés. 1970 óta még ezen a helyzeten is tovább rontottak a Pozsony alatti kavicsbá­nyák, melyek a folyó 100 évi hordalékának megfelelő ka­vicsmennyiséget (50 millió köbmétert) termeltek ki. Ezek a sóderbányák átvágták azt a 6-8 méter vastag kavics réteget (melyet itt a Pannon­tenger deltájában évezredek alatt rakott le a folyó), mely mint szűrő védte a talajvíz tisztaságát, és azon átszivár­gó víz pótolta a 300 méter mélyre kiterjedő (Európa második legnagyobb artézi kúti) tisztavíz-kincset. Amikor aztán Bős bein­dult, egy szennyezett tározó­val elárasztotta ezeket a só- derbányaaknákat. Azokon keresztül kapcsolatba került a szennyvíz ezzel az artézi kúti ivóvízkészlettel, és mára már 100 méter mélységig elszennyezte azt. (Nagy vesz­teség ez, mert az előrejelzé­sek szerint 2020 és 2040 kö­zött várható, hogy Európát is • eléri az ivóvíz hiánya, és ak­korra nagyobb exportértékké válik a tiszta víz, mint ma az olaj!) A KT (a Budapest-po- zsonyi Duna-szakasz teljes modellezése után) a folyó­medren belül, de azt el nem zárva, mesterséges szorosok építésével emeli meg a víz­szintet. A zsilippel ellátott dunakiliti szoros kivételével az összes többi szoros egy méternél alacsonyabb víz- szintemelésre lesz tervezve, s így a folyó végig hajózható marad. A folyó vízszintjének emelése megemeli a talajvíz­szintet is és így biztosítja a parti szűrésű kutak ivóvízel­látását, és helyreállítja az árvidéki természet "fonatos" mederszerkezetének vízellá­tását is. (A fonatos meder­szerkezet nem "kanyargós meder", hanem a vízszinttől függően működő, majd ki­száradó természetes mellék­ágak copfszerű és életben, állandó változásban lévő fo­nata.) A KT szorosai ezen kívül egyben biztosítják az öntisztí­tó vízmozgás helyreállítását a kavicsrétegben, ami (pár év­tized elmúltával) talán rege­nerálhatja az artézi vízkincs állapotát is. folytatjuk tette az amúgy is sekély al- vízcsatornát. Ez ma megne­hezíti a hajózást. Ez teszi szükségessé a vízszint meg­emelését Bős és Budapest között. Bős beindítását és üzememeltetését törvényes­nek találta a hágai bíróság, de azt nem, hogy a közös vízből nyert áramot Szlová­kia 1992 óta megtartotta ma­gának, s azt sem, hogy Ma­gyarországnak csak 20 száza­lék vizet adott át. kor a szlovák nacionalisták­nak és a "betonlobby" tagjai­nak tudomásul kell venniük azt is, hogy a hágai bíróság törvénytelennek nyilvánítot­ta az elterelést, és semmilyen új építkezést nem javasolt. Tehát bármennyire szeretnék is, nem fogják vízlépcsőkkel végigrakni a Dunát, le a Fe­kete-tengerig. Sajnos az Antall-kor- mány hallgatott a radikális környezetvédők tanácsára, nyilvánított 1977-es szerző­désnek megfelelően, a "Duna csapja" visszakerül magyar felségterületre. A bíróság semmilyen új gát, illetve erőmű építését nem rendelte el. De nem csak a Duna elterelését nyil­vánította illegálisnak, hanem megállapította a C változat okozta természeti károkat is, ezért a KT teljes mértékben erre a döntésre alapul. A KT prioritásai között egyenérté­Legyen ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine ofQueens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Ér­deklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-2824

Next

/
Thumbnails
Contents