Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-09-14 / 34. szám
Amerikai Qbaua New York egyetlen magfar nyárik\ hetilapját! ' ■ • ' • r' Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A külföldön született ifjúság magyarsága és jövője II. rész Ennek az ifjúságnak a magyarság öntudata roppant módon meghatározza helyüket a világban, a születési országban, és viszonyát az összmagyarsághoz, de korukkal arányban csökken a függőségi ragaszkodási, és elkö- telezettségi viszony a fajtájukhoz, nációjukhoz. Ennek a tendenciának nem a csökkenő hűség az alapja, hanem a visszatérés reménytelensége, sokszor az értelmetlenségnek tűnő küzdelem meggyorsítja a realitás elfogadásának folyamatát. A termé-, szetes konfirmáció is része ennek, mível kevesen vagyunk elég erősek a különálláshoz, a külön úthoz a magunkra hagyott meneteléshez. Az otthoni magyarországi háttér sem közömbös gyerekeink lelkében, nem csupán a karrierjük kialakításában, hanem a gyökerek szemléletével kapcsolatosan is, az otthoni és magyar-magyar kapcsolatok, lehetőségek kialakításával kapcsolatban is. Sajnos, ahogy a fentiek alakulnak, nagyon gyakran menthetetlenül kialakul a szülők rajongásának, hazaszeretetének, álláspontjának megalapozatlannak tűnő lehetetlen, csak rajongó volta. Egy ilyen stádiumban feltűnik a zsákutca réme is. Úgyszintén a barátok befolyása és sikeres, teljesen más tevékenysége elmélyíti az élet paradoxonát és ezek növelika választási kényszert. Mindez idők rombolónak tűnő tevékenységei gyermekeinkben érlelik a kényszert, a saját érdek és hovatartozás kényszerét, a kettősség megszüntetésének kényszerét, és azok megoldását. A nagy magyar oktatási hagyományok sikerei dacára a körülmények miatt az otthoni oktatások mégis gyakran alulmaradnak, talán nem annyira a tudás területén, mint inkább az a tudás alkalmazásának érvényesítésének a tényleges, az elért eredmények területén. A beteljesülés az érvényesítés, az érvényesülés területe otthon sajnos fölöttébb be van szűkülve. Otthon nincs meg az a plusz, amely megbillentené a mérleget, ami mindenért kárpótolhatná a gyermekeinket, így sajnos az otthoni valóság veszít. A szülők sohasem lankadó hazaszeretete hazafiasságuk elnéző volta, tűrőképessége ezen a ponton elszakad a gyerek realitásának fonalától, ez konfliktusokat is okoz a családi kapcsolatokban. Gyermekeinknél az iskola utáni állásban, de különösen tudományos, vagy csak egyáltalán komplex állásban a munkahelyen beindul a kegyetlen verseny: ha valaki előre akar menni, produkálnia kell. Ha ki is akar emelkedni az erőfeszítések már emberfelettiek a kollégák között, a hieralchiában kegyetlen a verseny; taposómalommá válik a munkahely. Aki jobban marja az jobban éri. Ezen a ponton hol vannak már a magyaros álmok? Minden más régmúlttá naivitássá válik, itt aztán legény az, aki magyar a talpán. Külföldön, különösen A- merikában egy karrier kialakítása megalapozása egész embert kíván. A papa és mama "magyarkodása" emlékké válik, és lemarad a régmúlt homályban. Igen - igen. A sok "mese" remény és tervezés értelmetlenül nyugszik valahol, és már elkezdődött a kegyetlen realitás uralma; a masirozás felfelé "a corporate" lépcsőn. Ha megállsz a relatív pozíciód lefelé tendál, mert A- merikában minden erre vall, ha nem mégy előre hátrább kerülsz. Mi sohasem szűntünk meg hinni, hogy gyermekeinkben, gyermekeink által kivirágzik az ami bennünk évtizedeken át megmaradt reménynek. Most látjuk csak igazán, hogy hova is taszítottak bennünket 1956-ban (vagy máshol azok. akik lehetetlenné tették hazánkban az életünket. Sajnos - valljuk be - egy idő után gyermekeinkben kialakult a szemlélet, hogy a mi meg nem alkuvó hazafiasságunk nem más, mint egy vadhajtása,csökevénye a hazafiasságnak, mely még ráadásul ártalmas is az ő jövő- jüknek. Mindaz ami a gyerekkorukat betöltötte most már csak egy mosolyra érdemes nyavalygásnak tűnik, mely ellen nekik akkor abszolút tabú volt fellépni. Azért kapjuk most már a mondókáinkra csak a jóaka- ratu, de nem feltétlen helybenhagyó bólogatást. Csak mi a menthetetlenül naív szülők látjuk a folyamatban a nem létező tragédiát, abban, ami gyermekeinknél csupán természetes érvényesülési kényszer. Mit tudunk mi, amikor mi nem is ismerjük még a sikernek, legkevésbé a hírnévnek az igazi élményét sem. A dolgok otthoni szemlélete sajnálatosan leegyszerűsített: siker egyenlő pénzzel, pénz egyenlő utazással és életnívóval. A mi kiűzetésünk a hazánkból pedig e- gyenlő a nekünk biztosított alkalomadással. A legtragikusabb azonban az, hogy az oroszok kengyelfutói talán örökre kiölik a magyarságból azt a fenséges érzést, amit mi - földönfútók - még most is naivan és ö- rökre hazaszeretetnek nevePéterváry Miklós HOUSTON. Szeptember 10-én kikötött az új Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Atlantis űrrepülőgép, fedélzetén öt amerikai és két orosz űrhajóssal. A Föld körül keringő űrállomás 318 kilométeres magasságban, Kazahsztán fölött volt, amikor az űrrepülőgép a Moszkva melletti irányítóközpont és Terrence Wilcutt parancsnok együttes irányításával megközelítette az űrállomást, majd sikeresen dokkolt hozzá. Minden idők legnagyobb diplomácia eseménye: Millenniumi ENSZ-csúcstalálkozó "Az eszközökkel már rendelkezünk, csak az akarat hiányzik" a súlyos globális problémák megoldásához - mondta Kofi Annan ENSZ főtitkár szeptember 6-án New Yorkban, a világszervezet millenniumi csúcstalálkozóján. A találkozóra minden idők eddig legnagyobb világdiplomáciai eseményére több mint 150 ország vezetője volt hivatalos. Szeptember 5-én a küldöttségek jó része - köztük a Mádl Ferenc köztársasági elnök vezette magyar delegáció megérkezett. A sajtó legélénkebb érdeklődése talán "az ősz szakállú öregembert" Fidel Castro kubai államfőt övezte, aki az Egyesült Államok legádázabb külföldi ellenfelei közül lényegében egyedül jelent meg New Yorkban. A logikus módon távollevők - például Slobodan Milosevic jugoszláv, Szaddam Húszéin iraki elnök - mellett elvben nem lenne teljesen indokolt Kim Dzsong II észak-koreai vezető távolmaradása, hiszen Washington és Phenjan viszonyában óvatos közeledés tapasztalható.Kim Dzsong személyesen nem utazott New Yorkba, maga helyett elküldött egy delegációt, de az a frankfurti repülőtérről felháborodottan visszafordult, miután az American Airlines légitársaság biztonsági emberei - az előírt kötelező bánásmódra - beható testi motozásnak vetették alá őket. Szeptember 6-án kezdődött és 9-ig tartott az ENSZ közgyűlés 55. ülésszaka, melynek elnökségét Finnország adta. Dr. Mádl Ferenc a Magyar Házban Szeptember 8-án délután Dr. Mádl Ferenc a Magyar Köztársaság Elnöke a New York-i Magyar Házba látogatott, Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, Molnár László N.Y.- nagykövet, főkonzul társaságában. A vendégeket és a megjelent magyarságot Mr. C. Vámosi, a Magyar Ház igazgatója üdvözölte, majd Hámos László a HHRF elnöke és Jeszenszky Géza nagykövet mu- Dr. Mádl Ferenc tatta be az elnököt. Mádl Ferenc elnök, Magyarország első embere közvetlen szavakkal szólt a magyarokhoz, kitért a gazdasági helyzetre, a hiányosságokra és az eredményekre, majd tizenegy pontban foglalta össze röviden mit is vár Magyarország az Amerikában élő magyaroktól. Az előadás után kérdések hangzottak el - az erdélyi magyar egyetem helyzetéről, a kettős állampolgárságról, a Tantervről, a Duna (Bős-Nagymaros) helyzetéről, a roma és olajügyről, mely napjainkban fő téma Magyarországon. A felszólalók gratuláltak Dr. Mádl Ferenc elnökké választása alkalmával, a közönség tapssal ünnepelte a Magyar Köztársaság elnökét. Végezetül a Himnusz eléneklésével zárult a találkozó. SIDNEY. Sydneybe szeptember 11-én megérkezett az olimpiai láng. Több tízezren ünnepelték Susie Maroney maratoni úszót, aki a város déli részén meggyújtotta a "helyi fáklyát". Eddig több mint 800 futó vitte a fáklyát, többek között Albert monacói herceg, Daley Thompson egykori olimpiai bajnok, és a vak olasz tenor énekes Andrea Boccelli, Schmitt Pál, vívó olimpiai bajnok a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke.
