Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-08-31 / 32. szám
Thursday, Aug. 31, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. Híért öregszünk? BESZÉLGETÉS A GERONTOLÓGUSSAL A fűszerpaprika regénye Többszáz éve ismerik a fűszerpaprikát, mint a világ egyik legjobb és legegészségesebb fűszerét. A benne lévő A-B1-B2-C és P-vitamin az egészségünk megőrzéséhez feltétlenül szükséges. A paprikában lévő egyik hatóanyagtól, a capsaicintól csípős a fűszer. Javítja az e- mésztést, a vérkeringést, de élénkítő hatása is van. A magyar fűszerpaprika őrőlt állapotban kerül forgalomba, s bizonyára kevesen tudják, hogy ez magyar találmány. A paprika származásával kapcsolatban két vélemény alakult ki. Az egyik szerint közép- és Dél-Amerikából származik és Kolumbusz útitársa, egy Chaca nevű orvos hozta 1494-ben magával Európába az első magvakat. A másik elmélet szerint a paprikát már a rómaiak is ismerték. Néró császár idejében egy Dioscorides nevű orvos arról irt, hogy a rómaiak Ázsiában és Afrika egyes országaiban ismerték meg a paprikát és úgy tartották számon, mint mérgező hatású növényt, mely azonban némely betegség gyógyítására kiválóan alkalmas. Ezt a véleményt Magyarországon is elfogadták amit az is bizonyít, hogy különböző írásos emlékekben a paprikát "indiai" másutt "török borsnak" nevezték. Kezdetben a paprika a szegény emberek fűszere volt Magyarországon, a gazdagok ragaszkodtak a Keletről behozott méregdrága fűszerekhez. Ezért nem szerepel a főúri szakácskönyvekben a fűszerezésre való paprika. Később azonban sok utalás történik írásokban a paprikára. A szegedi Franyó Ray- mund piarista pap számadási könyvében (1746) már szerepel a paprika, mint fűszerező anyag, tehát ebben az időben Szeged környékén termelték és fogyasztották a paprikát. Hamarosan népszerűvé vált, amit az is elősegített, hogy a napóleoni háborúk idején elakadtak a keleti fűszerszállítmányok. Hogy jellegzetesen magyar fűszerré vált a paprika az a kedvező éghajlati és talajviszonyoknak és az egyes vidékeken kertészkedő szorgalmas parasztságnak köszönhető, nemcsak Szegeden, Kalocsa környékén is sikeres volt a paprikatermesztés. Nemzetközileg ismert kiváló fűszerré vált és piaci versenyeken a magyar paprika vitte el a pálmát. Minőségét állandóan ellenőrzik. A magyaros ételek egyik jellemzője a szinte nélkülözhetetlen paprika, melynek használata ízessé, illatossá szép színűvé, kívánatossá teszi az ételt. Azonban a paprika adagolása terén is kerülni kell a túlzásokat. Széchenyi István 1830-ban a Hitelben írta: "sokan azt tudják igzán mesterszakácsnak, aki mindent rendkívül megpaprikáz és azt ugyancsak magyar embernek, aki, szereti is...." Az ő véleménye egyezik azzal, amit a mai táplálkozástudomány is állít: kevés, de jól megválasztott fűszer teszi ízessé ételeinket. (.SOTÜHK-FŐZOM) rakott tészta Hozzávalók: 12 oz liszt, 12 oz vaj, margarin, 12 oz porcukor, 1 kispohár tejföl, 1 tasak száraz élesztő, 1 tojás és 1 tojássárgája, csipet só, mazsola, 2 ekanál rum, 4 oz darált dió, 1 font hosszúmetélt, sárgabarack lekvár. Az omlós tésztához a lisztet vajat vagy margarint, porcukrot a tejfölben elkevert- élesztőt, 1 tojást és sót összegyúrjuk, fél órát pihentetjük. Közben a mazsolát forró vízzel leöblítjük és beáztatjuk a rumba; a diót összekeverjük kevéske porcukorral. A hosszúmetéltet kifőzzük, leszárítjuk és meglocsoljuk olvasztott vajjal, vagy margarinnal. Az omlós tésztát egy nagyobb és egy kisebb ko- rongra nyújtjuk és nagyobbikkai kibéleljük egy vajjal kikent lisztettel behintett közepes méretű tortaformát. Belesimítjuk a főtt tészta egyharmad részét, megkenjük lekvárral aztán tészta, cukros dió, rumos mazsola, maradék tészta következik. Felhajtjuk a tésztára a lelogó széleket, megkenjüktojássár- gájával, majd tetejére fektetjük a korongot és azt is megkenjük, végül villával meg- szurkáljuk-cifrázzuk. Előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten aranybarnára sütiük Tálalás Mély tálban tesszük asztalra a levest, de a betétet (zöldség, tészta, leveshús stb.) külön kis tálkába rakjuk. A bő Jevű húsokat (pörköltfélék) szintén mély tálakból kínáljuk. * Virslit forró vízben, lefedett edényben tegyük az asztalra. * Sajtokat üveg- vagy fatálról kínáljuk. Üvegtálra helyezzük a gyűmölcsket is, kivéve a dinnyét, ezt felszeletelve adjuk fel. Rudnay János Tartson lépést a nagyar humorral, politikával, irodalommal! Látta? - Hallotta? Ha nem, olvassa el Magyarország híreit, eseményeit közvetlenül az otthon megjelenő sajtótermékekből Nők Lapja, Kiskegyed, Természetgyógyászat Füles, Magyar Konyha, Magyar Nemzet, HVG... Minden otthon megjelenő lap megrendelhető Telefon: 718-482-0685 Hívják Bujdosó Enikőt, aki segít megtalálni a megfelelő újságot. Mi az öregség? Mi okozza azt, hogy egyszer csak elkezd fogyni az erőnk, gyengül a memóriánk, gyakrabban kell orvoshoz menni, mert hol itt fáj valami, hol ott? Ezekre a kérdésekre Gerontológiai Laboratórium tudományos koordinátora ad választ.- Sokszor egy alig hatvanéves emberről is azt mondjuk, hogy öreg, de gyakran hallunk matuzsálemekről, sőt egyre többen élnek száz éven felüliek is. Átlagosan meddig él, élhet egy ember?- Az élővilágban minden fajnak megvan a maga átlagos életkora. Az emberek által elérhető átlagos korhatárt hetvenöt-hetvenhat évnek tartjuk. Ez azonban korántsem abszolút biztos szám. Nagyon sokféle hatás ér bennünket - háborúk, járványok stb. - s a föld tekintélyes részén még ma is nagyon nagy például a csecsemőhalandóság.- Ezt a kort viszont általában nem érjük meg erőnk, alkotóképességünk teljében, már korrában megkezdődik az öregedés. A tudomány ismeretei szerint mi váltja ki az öregedés folyamatát? Az öregedés kérdésével az utóbbi évtizedekben kezdett el behatóan foglalkozni a tudomány világszerte. Legalább kétszáz elmélet született, azonban - mindegyiknek az a hibája, hogy csak a jelenséggel, részkérdésekkel foglalkozik, s nem az okot vizsgálja a maga komplexitásában. A mi tudományos módszerekkel sok szempontból bizonyított álláspontunk szerint az öregedés okát az agysejtek állapotában kell keresni. Minden élő szervezet sejtekből épül fel, s a sejtek állandóan megújulásra képesek, nem öregszenek. Figyeljük csak a bőrünket, folyamatosan hámlik de a hámszövet mindig újratermelődik, s így van ez a testünket felépítő minden más sejttel is - kivéve egyet, az agysejtet. Az agysejtek a születéstől kezdve megújulási folyamaton nem esnek át, csak változnak. Mégpedig kedvezőtlen irányban. Azt mindenki tapasztalja, hogy az idős ember nehezebben tanul, hamarabb felejti el azt, ami nem rögződött fiatalkorában az agyába. Az agy azonban nemcsak a gondolkodás szerve, hanem az egész szervezet összerendezett működésének irányítója is. A rosszabbul funkcionáló agy kevésbé tudja a szervezet tudatalatti működését is szervezni, összehangolni, irányítani. Ezek szerint tehát az idős ember izomsejtjeivel nem lenne probléma, csak azért nem mozognak szabályosan, mert nem kapnak az agytól megfelelő "utasítást"? Nagyjából így van. Az öregedés lényege, hogy az agysejtek egyre rosszabbul látják el azt a funkciójukat, amit a külvilágtól érkező impulzusok felvétele feldolgozása és visszajelzése jelent. Ezt ma már világszerte kutatók légiója bizonyította be. folytatjuk ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnel^az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondos-ággal dolgozik, keressen fél!
