Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-08-31 / 32. szám

Thursday, Aug. 31, 2000 Amerikai Magyar Szó 5. Édes anyanyelv egy bőrönddel Kolozsvárról író rokonunkat láttuk vendégül. Sokáig ücsö­rögtünk a Kennedy röptéren, a gépnek késése volt. Állandóan figyeltük az elektronikus táblát, amely jelezte: honnan melyik gép landolt. Mihelyt a kifelé tartó utasok közt feltűnt, inte­getve igyekeztem feléje. Mind­járt át is vettem az egyik bő­röndöt, mert úgy fel volt pa- Nagy Abrahám kolva, hogy még a nyakában is logott egy poggyász. A bőröndön nem voltak guruló kerekek, amúgy igazából cipelni kellett. Mignem kiértünk a parkoló helyre, jócskán kiütött rajtam a veríték. Kedvem lett volna megkérdezni: ugyanbiza’ mi az ördögöt tudtál belegyömöszölni, hogy olyan nehez. Csaknem kincses városotok főteréről Mátyás király lovasszobrát rejtetted a bőröndbe. De nem szóltam. A világért sem akartam megsérte­ni, a költők amúgyis olyan érzékeny lelkületűek. Otthon aztán kitudódott: a Kolozsváron megjelenő Helikon című szépirodalmi folyóirat több tucat példányát hozta el nekünk ajándékba. Ahogy ő mondta: anyanyelvűnket. Egy teljes bőrönddel! Valamikor Írhattuk neki, hogy nyelvünket nagyon nélkülözzük, talán az hiányzik a legjobban. Mint hogy a fejlécből is kivehető, a lap nem politizálásra van berendezkedve, azonban jócskán van benne olyan cikk, amely az erdélyi magyarság forradalom utáni helyzetére, hangulatára utal. Egy nemzeti kisebbség nyelvén íródott újságnak, folyóiratnak elsődleges kötelessége kell hogy legyen, felszínen tartani azokat a panaszokat, amelyek az uralkodó nemzet diszkrimi­nációjából kifolyólag adódnak. A történelmi háttérrel foglal­kozó írások emlékeztetnek az 1918 decemberi Gyulafehérvár-i nemzetgyűlésre, ahol a nemzeti kisebbségekjogairavonatkozó határozatok születtek: "Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Minden népnek joga van a maga nevelésé­hez és kormányzásához saját anyanyelvén...." Kós Károly a "Kiáltó Szó" 1921 január 23-iki számában felhívást intéz az erdélyi magyarokhoz: "Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak!" Az 1989-es rendszerváltáskor mégegyszer felcsillant a remény. Újra felszínre kerültek az erdélyi magyarok panaszai, jogos követelései. Ideig-óráig úgy is nézett kik hogy új fejezet veszi kezdetét a két nép viszonyában. Román részről is voltak pozitív megnyilvánulások, elérkezettnek látták az időt a megbékélésre. A Szabad Román Televízió 1990 január 28-iki adásában SmarandaEnache a nemzeti kisebbségek helyzetéről szólva mondotta; "Nekünk románoknak meg kell értenünk, hogy az együttélő nemzetiségek számára ez a forradalom még nem hozott nyilvánvaló, kézzelfogható, lényegi változásokat... ígéretek tétettek 1918-ban. Nem teljesültek. ígéretek tétettek a háború után. Nem teljesültek. íme itt az alkalom, hogy mi románok nem csak lélekben béküljünk meg a magyarokkal, hanem cselekedjünk is... Az igazi románok és igazi hazafiak érdeke az kell hogy legyen: jöjjön létre olyan ország, olyan jogállam, ahol szívesen nem pedig kényszerből élnek a magyarok. Fontosnak tartom, hogy városunkban (Marosvásár­hely) legyen magyar líceum, mert ennek hagyománya van...." Sajnos Smaranda Enache asszony jóhiszemű megnyilatkozá­sa, bölcs politikai meglátásai, békítő tervei nem sok ered­ménnyel jártak. A Bolyai Egyetem újra beindítása körül folyó gáncsoskodások azt sugallják, hogy a két nép történelmi megbékélése meglehet, hogy folyamatban van,, de a pillanat még nem érkezett el. Nagy Ábrahám Nemzetközi Jogosítvány és Személyigazolvány International Driving Permit & l.D ! *nem kell újra vizsgázni * nem kell Social Security # autóbiztosítás kötéséhez jó * bíróságon bemutatható * segít bank ügyek intézésben * minden országban érvé­nyes * bármilyen állampolgár kaphat American Automobile International 633 S. Brea Blvd. #203 Brea, CA 92821 Tel: 714-529-5080 1-800-221-8628 e-mail: AAlincorp@hotmail.com Hívja: Vilmost vagy Tamást license # 20286 Lipták Béla Magyar jövőnk formálása Csak az formálhatja, be­folyásolhatja a jövőt, aki tud­ja, hogy nit kiván elérni. Ma­gyar népünk jövőjét szebbé, boldogabbá nem a véletlen, hanem csak a mi kitartó, tudatos és kemény munkánk formálhatja. Ezért is fontos, hogy együtt átgondoljuk, megbeszéljük, hogy milyen is lenne ez a kívánatos jövő, mert csak egy már megszüle­tett közmegegyezés után kez­dődhet meg a kivitelezés munkája. Amikor népünknek már többsége elfogott egy kívánatos jövőképet, csak akkor következhet az elvég­zendő munkafeladatok kiosz­tása, akkor fogalmazhatjuk csak meg, hogy melyik teen­dő elvégzése is a kötelessége az otthoni, melyik a kisebb­ségi vagy a diaszpórában élő magyaroknak? Jövőképünk Valószínűnek tűnik, hogy a 22-ik század Egyesült Eu­rópájának határain már belül él majd minden magyar em­ber, azok is akik ma kisebb­ségben élnek. Az is valószí­nű, hogy a 22-ik század Eu­rópájának törvényrendje egy­séges és a nemzeti határok­tól független lesz. Ez a tör­vényrend biztosítja majd a kisebbségek jogait, megaka­dályozza majd úgy az erősza­kos beolvasztást, mint a nemzetiségi alapon való megkülönböztetést is. Ezért valószínű, hogy addigra, a 22-ik századra, megszűnik majd a magyar kisebbségek veszélyeztetett állapota is. Ezért, a magyar nemzeti ki­sebbségek fentmaradása szempontjából az igazi ve­szélyt nem a távoli jövő, hanem a jelen évszázad, a most elkövetkező évtizedek jelentik. Hasonlóan világos a ma­gyarság második nagy cso­portjának, diaszpórában élő magyaroknak hosszútávú sorsa is. Valószínű, hogy 22­Lipták Béla ik századra felszívódik, beol­vad a nyugati magyarság és csak a magyar állam által fenntartott intézményéi ma­radnak majd fent a jövő szá­mára nyugaton. Természete­sen fentmarad az intézmé­nyeken kívül az is ami az intézményeknél sokkal fonto­sabb: leszármazottaink "szár­mazás tudata". E tudatnak milyensége rajtunk is múlik, mert a mi tetteink is befolyá­solják, hogy miként gondol­nak majd származásunk né­pére a mi unokáink és déd­unokáink? Ezért is írtam angol nyel­vű könyvemet a magyar sza­badságharcról, mely talán még idén megjelenik. Köny­vemnek az is a célja, hogy leszármazottaink büszkén emlékezzenek a népre, mely­ből száTmaznak, a népre mely halálra sebezte a kom­munizmus szörnyetegét. Arra a népre mely példát mutatott a világnak akkor is amikor őrizetlen utcai ládákban gyűjtötte a papírpénzt a sza­badságharc árvái számára és akkor is amikor érintetlenül ott hagyta az árut a betört kirakat ablakok mögött, vagy amikor a falu népe ingyen osztotta az élelmet a harcoló főváros utcáin. Mégis, akkor is, ha büszke, szép emlék, mégis az a realitás, hogy 22- ik századra a diaszpóránk­nak már csak az emléke, lelki hatása marad meg nyu- . gáton. A három nemzettest jövői felsorolásának végére hagytam a magyarság megha­tározó részének, a magyar állam határain belül élőknek jövőjét. Őket nem az eltűnés fenyegeti, de számukra is meghatarozóak lesznek az elkövetkező évtizedek! Most fog eldőlni ugyanis, hogy Széchenyi, Madách és Bar­tók népeként marad-e fent az a nép, mely a Duna part­ján átlép majd a 22-ik szá­zadba, vagy valami más, el­idegenült közösség formáló­dik addigra abból? Ebbe ne­künk, a nyugati diaszpórában élő magyaroknak nincs sok beleszólásunk. Ugyanakkor, éppen a távolság miatt, talán tisztábban látjuk a veszélyt jelentő folyamatokat. Ezért felemlítek közülük néhányat. Ilyen folyamatnak tűnik a közösségi tudat leromboló, azt felváltó klikkszellem. Ez a "mi és ők"-ben való gon­dolkozás annyira elterjedt, hogy sokan már nem is arra figyelnek, hogy mit mond valaki, hanem arra, hogy aki beszél az hová "tartozik", melyik klikknek a tagja? Ve­szélyt jelent persze a lezül- lött erkölcs is, veszélyt jelent az atomjaira hullott társada­lomban az egyéni érdek elfo­gadása, az önzés elhatalma­sodása, a korrupció eltűrése, az "ez van" letargikus tudo­másulvétele, az énnek, a percnek, a jelennek élés és a jövővel, a közössel, azzal ami nem az én közvetlen érde­kem, az azzal való nem törő­dés. A fent megrajzolt közszel­lemnek következménye az ország gyarmattá züllése is. A honi ipart csak akkor védik majd törvények, csak akkor élvez adókedvezményt a magyar termék, ha ezek­nek a törvényeknek a megal­kotását megkövetelik a vá­lasztópolgárok folytatjuk BALESETEK * SÉRÜLÉSEK 1-888-LOT O’ CASH vagy 1-888-568-6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek minket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek ÜGYVÉD! MELY SOHA NEkUAL62h\j^ 450 7th Ave., 20 emelet , NYC 10123 NJ Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 Képviselettel rendelkezünk MINDEN ÁLLAMBAN! * Ingyenes Konzultáció Láthat minket a legnagyobb TV csatornákon! ÜG YVÉDI DÍJAZÁS CSAK SIKER ESETÉN!

Next

/
Thumbnails
Contents